Morawiecki Bukarestben: a geopolitikai átrendeződés elkezdődött

Katonai tiszteletadással fogadta kedden Nicolae Ciucă miniszterelnök a Victoria-palotában a hivatalos romániai látogatáson tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt. Az eseményen a lengyel és a román sportminisztérium egyetértési nyilatkozatot, a lengyel állami tűzoltóság és román belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya pedig együttműködési nyilatkozatot írt alá a polgári védelem területén. A lengyel miniszterelnököt délután fogadták a Cotroceni-palotában, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott Klaus Iohannis államfővel. A két miniszterelnök a román és a lengyel kormány együttes ülése után kétoldalú megállapodások aláírásán vettek részt, amelyet sajtótájékoztató követett – összefoglaló egy jövőt alapvetően meghatározó eseményről.

Nicolae Ciucă beszéde
a Román Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén

A Románia és Lengyelország közötti kereskedelem volumene tavaly 20 százalékkal nőtt 2021-hez képest, elérve a 11 milliárd eurót – jelentette ki Nicolae Ciucă kormányfő egy keddi rendezvényen, rámutatva azonban, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya hátrányt jelent Romániának, és a román üzleti szférának megoldást kell találnia a kiegyenlítésére.

A román miniszterelnök a lengyel hivatali kollégájával, Mateusz Morawieckivel együtt részt vett a Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott bukaresti román–lengyel gazdasági fórumon. Beszédében Ciucă emlékeztetett, hogy a Románia és Lengyelország közötti stratégiai partnerséget 2009-ben írták alá, és a két ország kapcsolata politikai és gazdasági téren egyaránt kiváló.

A tavalyi jó év volt mind a lengyel, mind a román üzleti szféra számára, azonban a romániai vállalkozóknak megoldást kell találniuk a két ország közötti kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozására – hangsúlyozta.

A román kormányfő kiemelte a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének közös lehetőségeit, különös tekintettel az európai pénzek lehívására. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Lengyelországnak sikerült átvészelnie a 2008-2009-es gazdasági válságot az európai pénzek felhasználására vonatkozó nagyon jó és jól átgondolt stratégiájának köszönhetően. Ciucă szerint Románia is megtanulta a leckét, és a 2014-2020-as uniós pénzügyi keret 80 százalékát sikerült eddig felhasználnia, és minden előfeltétel adott ahhoz, hogy 90 százalék feletti, vagy legalább 90 százalékos szinttel zárja decemberben az uniós költségvetési ciklust.

A kétoldalú kapcsolatok szintjén a gazdasági együttműködés fontos területeiként az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, valamint a számítástechnikai és a műszaki ágazatokat emelte még ki a román miniszterelnök.

„Románia képes fejleszteni energiaágazatát az energiafüggetlenség elérése érdekében, de képes energiát biztosítani azok számára is, akiknek nincs” – mondta még Ciucă, leszögezve, hogy az üzleti szférának ki kell használnia az ágazatban rejlő lehetőségeket.

Szerinte a mezőgazdaság szintén a nagy lehetőségek tárháza a két ország vállalkozói számára, mivel mind Románia, mind Lengyelország nagyon fejlett és nagy potenciállal rendelkező agrárágazattal rendelkezik. Az eljárások hatékonyabbá tételével magasabb mezőgazdasági termelést lehet elérni, és ezzel egyidejűleg a termékek feldolgozására lehetne összpontosítani, hogy a lakosság fogyasztási igénye biztosítva legyen, és exportra is jusson a belföldön feldolgozott termékekből – fűzte hozzá a kormányfő. Ciucă meghívta a lengyel felet a Három Tenger Kezdeményezés keretében szeptemberben tartandó bukaresti találkozóra is.

Mateusz Morawiecki beszéde
Román Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén

Oroszország Ukrajna elleni háborújának körülményei között megnőtt a közép- és kelet-európai régió szerepének jelentősége – jelentette ki kedden Bukarestben Mateusz Morawiecki. A lengyel kormányfő Nicolae Ciucă miniszterelnökkel együtt a Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott román–lengyel gazdasági fórumon vett részt.

Beszédében kifejtette: reményei szerint „Ukrajna győzelme és a béke megteremtése” után Románia, Lengyelország és Ukrajna közös gazdasági, befektetési és katonai együttműködési stratégiákat dolgozhat ki.

Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott, hogy Lengyelország „nagyon nagy szövetségesének” tekinti Romániát a közös érdekekért folytatott küzdelemben. Kijelentette, hogy szerinte ez a két ország korábban hosszú ideig a Nyugat és a Kelet bábja volt.

„Természetesen nem lehet összehasonlítani a Nyugat részéről érkező nyomást a keleti nyomással. De fel kell ismernünk, hogy az átalakulás, a kapitalizmus első naiv évtizedei egy olyan időszakot jelentettek, amelyben minket Nyugat-Európa nagyrészt a saját céljaira használt fel. Romániából és Lengyelországból is sokan távoztak külföldre. Most százezrek térnek vissza Lengyelországba, történelmünk során először” – mondta a lengyel kormányfő.

Kifejtette, hogy Lengyelországnak és Romániának nem kellene szófogadóan az Európai Unióra hallgatni, mert nem mindig a legjobb megoldásokat kínálja a két ország számára. Példaként említette a mobilitási csomag néven ismert uniós reformot és az ideiglenesen másik EU-országba kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek szerint jelentős csapást mértek a román és a lengyel gazdaságra.

Beszéde végén Mateusz Morawiecki kiemelte, hogy Lengyelországnak és Romániának együtt kell küzdenie az egységes európai piacon történő szolgáltatásnyújtás szabadságának kiteljesítéséért.

A lengyel kormányfő a Victoria-palotában:
súlyos szavak

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta kedden Bukarestben, hogy a lengyel és román vezetők éveken át az Északi Áramlat–2 megépítése ellen szólaltak fel, és most bebizonyosodott, hogy igazuk volt.

A bukaresti látogatáson lévő Morawiecki a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, az ukrajnai háború „a szolidaritás nagy próbáját” jelenti az Európai Unió számára, és ezen Románia és Lengyelország kiválóan vizsgázott. Hozzátette, azok az országok, amelyek egykor a vasfüggöny mögött voltak, pontosan átérzik a határaiktól keletre zajló eseményekben rejlő veszélyeket és fenyegetéseket.

„Ma már minden európai államfő tudja és hallotta, amit mi mondtunk a múltban” – fogalmazott Mateusz Morawiecki.

„A súlypont elmozdul Lengyelország, Románia és a közép-európai országok irányába. Éppen a lengyel és román vezetők mondták éveken keresztül: „Ne építsétek meg az Északi Áramlat 2-t, ne váljunk függővé Oroszországtól”… Ezt mondtuk mi is, a mi kormányunk és a román kormány is. Sajnos bebizonyosodott, hogy igazunk volt. Ma, miután már elszenvedtük a következményeket, nyugati partnereink nekünk adnak igazat. A múltban felállított diagnózisaink beigazolódtak” – mondta a lengyel kormányfő.

Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden kijelentette, hogy a tavaly Varsóban leszögezett együttműködési megállapodás alapján a román és a lengyel kormány közös bukaresti ülésén eldöntötték a védelmi iparral foglalkozó közös technikai bizottság felállítását

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román miniszterelnök elmondta, a műszaki bizottság kidolgozza azokat az elemeket, amelyekkel közösen fejleszthetik a két ország katonai felszerelést és haditechnikai eszközöket gyártó képességét. Ciucă hozzátette, hogy a katonai felszerelések közös beszerzését is meg lehetne fontolni. A lengyel kormányfő hangsúlyozta a két ország közötti védelmi együttműködés fontosságát, mind kétoldalú szinten, mind a NATO-n és az Európai Unión belül.

A román és a lengyel kormány kedden tartott együttes ülése alkalmat adott arra, hogy a két fél megerősítse a korábbi találkozókon elfogadott 2022-2026-os cselekvési tervet, valamint hogy az egyes minisztériumok szintjén új célkitűzéseket és cselekvési irányokat határozzanak meg olyan területeken, mint a kutatás, a digitalizáció, a kis- és középvállalkozások, a demográfia alakulása, az ifjúság, a sport, a védelem és a közlekedés – mondta Nicolae Ciucă miniszterelnök lengyel hivatali kollégájával, Mateusz Morawieckivel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A két ország kormánya kedden tartott együttes ülést a bukaresti Victoria-palotában, majd a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatón számolt be az eseményről. A román miniszterelnök elmondta, hogy a felek egyetértettek a kutatás, fejlesztés és digitalizáció jelentőségében, és megállapodtak abban, hogy közös megoldásokat kell keresni a digitalizáció folytatására az állampolgárok és a kis- és középvállalkozások érdekeinek szolgálatában.

Szóba kerültek a mindkét országot érintő demográfiai kérdések, a népességfogyás megállításának fontossága és a fiatal családok támogatásának szükségessége. A felek együttműködésről állapodtak meg az ifjúság és sport, illetve a sürgősségi helyzetek kezelésének terén, az együttes ülés végén el is fogadtak két nyilatkozatot ezekben a témákban.

Ugyanakkor Nicolae Ciucă „nagyon jóknak” nevezte a két kormány közötti megbeszéléseket a védelem, a külügy és szállítási infrastruktúrafejlesztés terén. Mint elmondta, felmerült a Via Carpathia és a Rail-2-Sea kiépítése, amely révén megvalósulhat a konstancai és a gdansk-i kikötő összekapcsolása. Ez nemcsak Románia és Lengyelország, hanem Magyarország, Szlovákia és Bulgária számára is előnyös lenne, és Ukrajnának is segítséget jelentene – mondta a román miniszterelnök.

Iohannis: erősíteni a kétoldalú együttműködést

Klaus Iohannis kedden kijelentette, hogy a Lengyelországgal fennálló szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő gazdasági együttműködéssel kell kiegészíteni.

„Lengyelország közeli és régi barátja, kulcsfontosságú stratégiai partnere és megbízható szövetségese Romániának. Erős közös stratégiai és biztonsági érdekeink vannak, amelyeket a jelenlegi rendkívül feszült regionális biztonsági helyzet is megerősít” – mondta az államelnök a hivatalos romániai látogatáson tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel való megbeszélése után.

A két ország célja, hogy a szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági együttműködéssel párosítsák, tekintve, hogy Lengyelország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban: 2022-ben a kétoldalú kereskedelem volumene rekordszintet ért el, közel 11 milliárd euróra rúgott – fogalmazott Iohannis.

Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor, hogy a román és a lengyel kormány keddi együttes ülése meghatározta azokat a célokat, amelyeket a román–lengyel együttműködés további bővítése és diverzifikálása érdekében a lehető legtöbb területen el kell érni. Üdvözölte továbbá a két kormányfő közös politikai nyilatkozatának elfogadását és a kétoldalú ágazati megállapodások aláírását.

Kiemelte azt is, hogy a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindketten a leghatározottabban elítélték az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziót, és egyetértettek abban, hogy kizárólag Kijev dönthet a Moszkvával folytatandó béketárgyalások feltételeiről.

„Románia és Lengyelország egyértelműen fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását, amíg szükséges. Mint ismeretes, a háború kezdete óta Románia élen jár az Ukrajna és az ukrán nép támogatására irányuló akciókban” – mutatott rá Iohannis.

A román államfő egyetértett a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy meg kell erősíteni a kétoldalú együttműködést az Európai Unión és az NATO-n belül is Ukrajna további teljeskörű támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan abban is megegyeztek, hogy fokozzák a régióban uralkodó konfliktushelyzet hatásainak leginkább kitett partnerországok, legfőképpen a Moldovai Köztársaság támogatását.

A megbeszélések kiterjedtek a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonsági helyzetére is. Megerősítették a két állam elkötelezettségét, hogy továbbra is együttműködnek a NATO madridi csúcstalálkozóján leszögezett határozatok végrehajtása érdekében, hogy megerősítsék a szövetségesek elrettentő és védelmi pozícióit a keleti szárnyon. Iohannis ugyanakkor leszögezte, Románia nagyra értékeli Lengyelország aktív támogatását a schengeni csatlakozás ügyében.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)