Új jelentése van április négynek: Finnország a NATO-tagja, Európa elindul a globális katonai főszerep irányába

Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO. Finnország ezzel az észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett.

Szűkszavú, békeidőben a közepesnél alig valamivel érdekesebb hírnek tűnhetne, de ma nem azokat az időket éljük, hogy ne csalna egy elégedett mosolyt arcunkra Finnország NATO-csatlakozásának híre.

Ugye, ha van valami, amit „megköszönhetünk” Putyinnak, akkor az mindenképp közte van, hogy felébresztette az eddig Csipkerózsika-álomban szendergő európai politikai osztályt, és elkezdtük komolyan kezünkbe venni biztonságunk – ide tartozik az energiaellátási biztonságunk is – kérdését. A finnek NATO-csatlakozásával, közhely, tudom, de megduplázódik a NATO-Ruszijá közös határszakasz hossza, márpedig ennek léte már önmagában háborús indok volt a putyini őrült retorikában. Most majd el kell adnia otthon, hogy mindez nagy ruszki siker, vagy legalábbis nem olyan nagy probléma. Hát, van az a propagandamasina, ami képes erre, úgyhogy illúzióink ne legyenek, nem emiatt tör majd ki a palotaforradalom a Kremlben.

Ha majd egyszer lesz egy olyan nap, amit Európa biztonságpolitikai ébredésének nevezünk, akkor annak biztos április negyedikén lesz az ünnepe – stílusos, ugye?

Isten hozott, Finnország! Tervetuloa Suomi!

Belépés a klubba

A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.

A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
Finnország csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító Washingtoni Szerződést 1949. április 4-én írták alá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ratifikációs dokumentumok átadásakor üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, és arról tájékoztatott, hogy felvonják a finn lobogót is a többi tagország zászlói közé a NATO brüsszeli székháza előtt. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közölte: a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv ezennel érvénybe lépett.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta: országa NATO-tagországként fontosnak tartja átadni szomszédja, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, a finn parlamentben megszavazott ratifikációs dokumentumait is az amerikai külügyminisztérium számára.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.

A NATO fő céljai között szerepel, hogy tagjai minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.

Az egyetlen dolog, amit Putyinnak köszönhetünk

Antony Blinken: Finnország NATO-csatlakozása „az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyinnak köszönhetünk” Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, „talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában.Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.

Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.

Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben. „Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is. „Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés” – emelte ki.

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.

Felvonták a finn lobogót a NATO brüsszeli székháza előtt

A NATO-csatlakozás fontos nap Finnország mellett a teljes szövetség számára a védelem és a biztonság szavatolásának szempontjából – jelentette ki Sauli Niinistö finn elnök Brüsszelben kedden, miután felvonták a finn lobogót a szövetség székháza előtt.

Sauli Niinistö azt követően, hogy Finnország hivatalosan is a NATO 31. tagországa lett, sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a boldog és nyugodt élet alapja, hogy az emberek békében és biztonságban éljenek. A finnek a NATO-csatlakozással ehhez jutottak hozzá, nagyobb biztonságban érezhetik magukat – mondta.

Kijelentette: Finnország katonai függetlensége megszűnik, az ország számára új korszak kezdődik. A csatlakozással Finnország a legmagasabb fokra emelte biztonsági berendezkedését, a tagság megerősíti egyben a nemzetközi közösségben betöltött pozícióját is – mondta. Finnország a jövőben még inkább hozzájárul a NATO közös erőfeszítéseihez, valamint az elrettentésen és a védelmen alapuló politikájához. Tagsága nem fenyeget senkit, ugyanakkor megbízható partnerként kiveszi részét a szövetséges országok védelmében – hangsúlyozta.

A finn elnök arról is beszélt: országa fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy Svédország hamarosan a NATO 32. tagjává válhasson. Finnország tagsága nem teljes a svéd tagság nélkül – emelte ki Sauli Niinistö.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a szövetség történetében először felvonták a finn lobogót a NATO brüsszeli székháza előtt. A 31 tagország keddtől együtt lobogó zászlaja a szövetség egységének és a tagországok egymás iránti szolidaritásának szimbóluma – mondta.

Kijelentette: Finnország NATO-csatlakozása jó az országnak és előnyös az észak-atlanti térség biztonsága és ereje szempontjából is. Finnország jelentős és kiváló képességű erőkkel, magas fokú ellenálló képességgel járul hozzá a NATO erejéhez – hangsúlyozta.

A jelenlegi időkben barátokra és a szövetségesekre nagyobb szükség van, mint valaha – mondta Stoltenberg, majd hozzátette: Finnország mostantól a világ legerősebb barátaival és szövetségeseivel rendelkezik. A NATO-főtitkár szintén reményét fejezte ki, hogy hamarosan Svédországot is a szövetség tagjai között üdvözölheti.

Történelmi nap a mai

Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: koradélután a finn lobogót felvonják a szövetség brüsszeli központjánál, ezzel Finnország a NATO 31. teljesjogú tagjává válik.

Emlékeztetett: április 4-én van a 74. évfordulója annak, hogy Washingtonban megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO). „Mi is lehetne jobb módja a NATO születésnapjának megünneplésének, mint egy csatlakozási ceremóniával köszönteni a szövetség 31. tagját, Finnországot” – fogalmazott.

A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.

Közölte továbbá: mivel az orosz agresszió Ukrajnával szemben nem csillapodik, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, miként tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak.

Hangsúlyozta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben. Stoltenberg végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezete az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, egy atomháborút soha sem lehet megnyerni. A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve nagy napnak nevezte Finnország számára a NATO-csatlakozást, mely érdekében – mint mondta – az ország sokat dolgozott hosszú éveken keresztül, egyebek mellett jelentős összegeket fektetett a védelmi képességekbe. Hangsúlyozta továbbá: országa tevékeny tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek.

Kaikkonen a finn NATO-csatlakozást úgy az ország, mint a szövetség számára előnyösnek nevezte, majd hozzátette: Finnország célja az is, hogy „jó szomszédja, Svédország is teljes tagságot szerezzen” a szövetségben. A finn védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.

Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor újságíróknak nyilatkozva üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, ami szavai szerint úgy Finnország, mint Svédország biztonsága szempontjából előnyökkel jár majd. Hozzátette ugyanakkor: „nem titok”, hogy Svédország is be akar lépni a szövetségbe.

Közölte, a NATO-csatlakozásnak széles támogatottsága van a svéd lakosság körében, a svéd kormány pedig fáradságot nem kímélve dolgozik azon, hogy az ország legkésőbb a júniusban tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagjainak soraiba lépjen. Kiemelte: ennek mihamarabb meg kell történnie. Nincs ok arra sem a török, sem pedig a magyar parlament részéről, hogy késleltesse a svéd csatlakozás ratifikációs folyamatot, ugyanis Svédország csatlakozása minden ország tagország támogatását élvezi – emelte ki.

Végezetül közölte, Svédország sokat dolgozott a meghívásakor megfogalmazott követelmények teljesítésén, köztük a terrorizmus elleni küzdelem szükséges jogi szabályozásokon.

Blabla és ha-ha-ha a Kremlből

A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Peszkov.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.

„A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov.
Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét.

A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival. „A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben” – hangoztatta.

Jöhet Ukrajna NATO-csatlakozása

A NATO-Ukrajna Bizottság ülésének legfontosabb témája Ukrajna NATO-csatlakozásának előmozdítása – jelentette ki az ukrán külügyminiszter Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása mellett tervezett NATO-Ukrajna Bizottság ülését megelőzően.

Dmitro Kuleba az ülés megtartását rendkívüli fontosságúnak nevezte. Közölte, Finnország NATO-csatlakozása egyértelmű üzenetet hordoz: „nincs jobb megoldás” az észak-atlanti térség biztonságának megerősítésére, mint a bővítés és Ukrajna tagságának előmozdítása.

Kifejtette: célja a már felajánlott katonai segítségnyújtás teljesítésnek felgyorsítása. Kiemelte: mindenek előtt fontos a tüzérségi lőszerek, a páncélozott járművek szállítása, valamint a legénység szállítására alkalmas járművek átadása Ukrajna számára. Elengedhetetlen továbbá mindazon eszközök folyamatos biztosítása, amelyekre Ukrajnának szüksége van a sikeres védelemhez – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: az orosz agresszió folytatódik Ukrajnában, ugyanakkor látható, hogy az ukrán fegyveres erők, az ukrán lakosok és az ország vezetésének elszántsága, bátorsága és kitartása miként képes visszaszorítani az orosz előrenyomulást.

Közölte: a NATO-Ukrajna Bizottság ülésén résztvevő miniszterek áttekintik majd, hogy a szövetségesek miként tudják fenntartani és növelni katonai, gazdasági és pénzügyi segítségüket Kijevnek. A főtitkár üdvözölte, hogy egyes tagországok nehézfegyvereket és modern harckocsikat adtak át Ukrajnának. Fontosnak nevezte, hogy a szövetségesek fenntartsák hosszútávú támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna közelebb kerülhessen az euroatlanti szövetséghez.

KORÁBBAN ÍRTUK:

Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.

Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is és közelebb hozza az országot a teljes integrációhoz. „Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára” – fogalmazott.

Kiemelte: tavaly a szövetségesek történelmi döntést hoztak, amikor meghívták Finnországot és Svédországot a NATO-ba. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is.

„Minden szövetséges egyetért abban, hogy Svédország csatlakozását gyorsan be kell fejezni” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke. Közölte, hogy Törökország, mely utolsó országként ratifikálta Finnország tagságát, kedden adja át az erről szóló hivatalos dokumentumokat Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenlétében. Ezt követően Finnország is letétbe helyezi csatlakozásának ratifikációs okmányait – tájékoztatott a NATO főtitkára.

Kijelentette: Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem. Nem történhet semmifajta agresszió Svédországgal szemben anélkül, hogy a katonai szövetség ne reagálna arra – tette hozzá Stoltenberg.

A NATO legutóbb 2020. március 27-én bővült, amikor Észak-Macedónia képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminisztériumában.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.

A NATO fő céljai között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)