The Guardian: NATO-katonák mehetnek harcolni Ukrajnába? Elképzelhető!

A NATO-országok egy csoportja hajlandó lehet csapatokat telepíteni Ukrajnába, ha a tagállamok, köztük az Egyesült Államok nem nyújtanak kézzelfogható biztonsági garanciákat Kijevnek a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozóján – mondta Anders Rasmussen volt NATO-főtitkár, és számol be a meghökkentő hírről a The Guardian.

Rasmussen, aki Ukrajna helyével a jövőbeni európai biztonsági architektúrában kapcsolatos területen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos tanácsadójaként tevékenykedett, bejárta Európát, valamint ellátogatott Washingtonba, hogy felmérje a a kritikus csúcstalálkozó előtti változó hangulatot.

Arra is figyelmeztetett, hogy még ha államok egy csoportja biztonsági garanciákat is nyújt Ukrajnának, lesznek, akik nem engedik majd, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának kérdése lekerüljön Vilnius napirendjéről. Hozzátette, hogy a NATO jelenlegi főnöke, Jens Stoltenberg azt mondta: a biztonsági garanciák kérdése napirendre kerül Vilniusban, de hozzátette, hogy a NATO – a washingtoni szerződés 5. cikke értelmében – csak a teljes jogú tagoknak nyújt teljes körű biztonsági garanciákat.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette: „Számos lehetőséget vizsgálunk annak érdekében, hogy Ukrajna és a NATO-kapcsolatba tovább fejlődhessen.”

Rasmussen kijelentette: „Ha a NATO nem tud megállapodni Ukrajna egyértelmű előrehaladási útjáról, fennáll annak a lehetősége, hogy egyes országok egyénileg lépnek fel. Tudjuk, hogy Lengyelország nagyon elkötelezett abban, hogy konkrét segítséget nyújtson Ukrajnának, és nem zárnám ki annak lehetőségét, hogy Lengyelország nemzeti alapon még erősebben lépjen fel ebben a kontextusban, amit a balti államok is követni fognak, beleértve azt a forgatókönyvet is, hogy csapatokat küldjenek a helyszínre.

Úgy gondolom, hogy a lengyelek komolyan megfontolnák, hogy egy ilyent vállaló (Ukrajnába való bemenetel – szerk. megjegyz.) koalíciót hozzanak létre, ha Ukrajna nem kap semmit Vilniusban. Nem szabad alábecsülnünk a lengyel érzelmeket, a lengyelek úgy érzik, hogy Nyugat-Európa túl sokáig nem hallgatott a valós orosz veszéllyel kapcsolatos figyelmeztetéseikre.” (Ezt Románia is elmondhatja magáról, lásd ezt a SRI által készített videót ITT – a szerk. megjegyz.)

Rassmusen szerint teljesen legális lenne, ha Ukrajna ilyen katonai segítséget kérne, egyes államok pedig elég jelentősnek tarthatják a tétet saját csapataik bevetéséhez, ami a többi állam számára is figyelmeztetés lehet: a kockázatok, beleértve a NATO egységét fenyegető veszélyt, nem csak akkor jelentkeznek, ha Ukrajnának gyors utat biztosítanak a NATO-tagsághoz, vagy erőteljes biztonsági garanciákat nyújtanak neki. Németország viszont továbbra is tart attól, hogy túl messzire menjen, mert attól tart, hogy provokálja Oroszországot.

A volt NATO-főtitkár szerint elengedhetetlen, hogy Ukrajna írásos biztonsági garanciákat kapjon, lehetőleg a csúcs előtt, de a NATO keretein kívül. Ezeknek ki kell terjedniük a hírszerzési adatok megosztására, a közös ukrajnai kiképzésre, a fokozott lőszergyártásra, a NATO interoperabilitására, és az Oroszországot egy újabb támadástól elrettentő fegyverellátásra. Hozzátette: „a lassú kezdés után immár lendület került ezek mögé”, többek között Franciaországban is.

FORRÁS: The Guardian

(Nethuszár)