1848 márciusa Aradon: korabeli beszámoló

Schwester (Sveszter) Ferenc 1837-ben Arader Kundschaftsblatt címmel kis formátumú, hirdetésekkel, helyi hírekkel megtűzdelt német nyelvű lapocskát adott ki. Két évvel később, 1839. október 5-én, a szerkesztő nevének feltüntetése nélkül, napvilágot látott kiadványának magyar változata is, az Aradi Tudakozó Intézet Magyar Hírlapja.

A rendszertelenül megjelenő, kis formátumú, 4-6 oldalas lapocskának az indulás évében mindössze 13 száma került ki Schmidt Ferenc nyomdájából. A második évfolyam már nagyjából hetente közölt hirdetéseket, helyi érdekességeket. Persze a névtelen szerkesztő sirámait is, amiért kevés az előfizető és ráfizetéses a kiadvány. A helyzeten az sem segített, hogy a 25. számtól a kiadvány Aradi Hirdető néven jelent meg, és 1840 végén Schwester Ferenc feladta inkognitóját. Ráadásul, azért hogy a hazafiatlanság vádja alól is mentesüljön, nevét magyarosan Sveszternek írta. (Ficzay Dénes: Emlékkönyv. Arad, 2007, 134.)

Az első aradi magyar újságot nem kapkodták szét az olvasók. Egy év alatt sem sikerült az előállítási költségeket fedező legalább 200 előfizetőt toborozni. A szerkesztő egy ideig a német lap bevételéből tartotta fenn a Hirdetőt, de 1841 végén sűrű bocsánatkérések közepette megszüntette a kiadást. A Kundschaftsblatt pályafutása a szabadságharc idején, 1849-ben ért véget. A Hirdető azonban több volt egy torzóban maradt szerény kísérletnél. Újraindult 1845-től és 1853-ig több-kevesebb rendszerességgel megjelent.

Az 1848-as forradalom aradi eseményeiről hitelesen számolt be a lap. Innen tudjuk, hogy a helyi lakosság milyen kitörő örömmel fogadta a pesti március 15-ei események hírét. A forradalom további történéseiről bocsánatos késéssel tudósított a Hirdető, hiszen a hírek frissessége a pesti postakocsi menetrendjétől, no meg a lap alkalmi megjelenésétől függött. Így például a Hirdetőnek csak a március 25-i száma tette közhírré Aradon, hogy „a sajtó szabad.” Majd a lap több-kevesebb rendszerességgel tájékoztatott a helyi eseményekről: a népfelkelő alakulatok megszervezéséről, Török Gábor polgármesterré választásáról, az 1849. Február 8-i utcai harcokról, a város elfoglalásáról, a vár ostromáról.

A szabadságharc aradi eseményeinek krónikásaként és szerkesztői elszántságát bizonygatva, Schwester azt írta, hogy, bár a „bombák” hullnak, a Hirdető zavartalanul megjelenik. (Az osztrák kézen maradt várból több hónapig ágyúzták a honvédsereg által elfoglalt Aradot.) Az Aradi Hirdető a szabadságharc leverése után, az abszolutizmus korában egy ideig magyarul és németül jelent meg, majd 1853-ban végleg megszűnt. Az aradi sajtó kezdetei azonban elválaszthatatlanok Schwester Ferenc, ez a derék német–magyar polgár igyekezetétől.” Puskel Péter: Az Alföld régiós szerepe. Az első fajsúlyos vidéki napilap.

Alább az Aradi Hirdető 1848. március 25. megjelent lapszámából korhűen idézzuük fel, hogyan fogadta Arad lakossága a pesti forradalom hírét.

Korabeli forradalmi beszámoló Aradról:

Az ösmeretes események, mellyek Peste n mártz 15-én minden csendzavar nélkül történtek, nagyszerű reformokat eszközöltek és mindenok előtt a’ nmlgu magyar kir. helytartótanácsnak azon kormányszéki határozatát nyerték, melly szerint a censura megszüntetett, a’ sajtó annyi százados bilincsei alól fölszabadult, ’s addig is, mig sajtótörvények hozatandnak , a’ sajtókihágások felett a’ nemzet bizodalmát biró ’s nagyméltóságu helytartó tanács által a’ hozandó törvényig ideiglenesen kinevez endő egyének fognak ítélni a’ fenálló törvények szerint.

A’ nemzet kivánatit következő 12 pontban nyilványítja:

1. Kívánjuk a’ sajtó szabadságot, censura’ eltörlését.
2. Felelős ministériumot Budapesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvényelőtti egyenlőséget, polgári és vallás* tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Eskűttszék, képviselet, egyenlőség alapján.
9. Nemzeti bank. 1
10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra * magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A’ politicai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unió (Erdélylyel).

Bizton remélhetni, hogy királyunk ő felsége, egyesülve az országgyűlésen lévő rendekkel, legüdvösebb végzeteket hozand. Illy békés és törvényes utón kivívott nagyszerű reform megünnepléséül Budapest f. mártz 16-án ki lön világítva, a’ nemzeti szinü zászlók mindenfelé lobogtak ’s ünnepélyesen öltözött hölgyek tarajkakat (kokárd), szalagokat vagy virágokat hintettek. Aradon is valanak a’múlt hét folyamán (mártz 18.) némelly mozgalmak a’ nemzeti színházban, a’ mikor este csak nemzeti hangászatok zenéltettek, az előbb említett 12 pont és Petőfi Sándor költötte nemzeti dal felolvastatott, minél számos éljenzések harsogtak. Azóta sok életének örvendő visel nemzeti tarajkát. 22-én a’ belváros kivilágittatott, ’s nemzeti zászlók sok ház előtt lobogván, fáklamenetek estizenékkel tartattak. 23-án reggel a’ helybeli mindkét nyomda-intézet’ személyzete – mellynek mindegyik tagja nemzeti sinórokkal díszített fehér kalpagot és nemzeti színű vitézövet viselt – előttük háromszínü zászló vitetvén, zenecsengés közt a’ megye székházához vonult, hol az egybegyült megyei tisztség iránti tiszteletét bebizonyító, minél az épen akkor felszabadult ifjú zászlóhordó beszédet tartván, a’ szerencsésen kivívott sajtószabadságon örvendező érzelmeit mind szóval, mind szétosztott, honi nyelven költ ’s alább •) következő versekben kinyilatkoztató, aztán pedig a’városházához méné, hol az egyenruhás polgárság felállítva, és Uj-Aradról a’ nemzeti őrségtől egy tiszt 12 egyénnel csinos egyenruhában mint vendég jelen vala, – ’s legott egy betűszedő által tartott szónoklat után – azzal egyesülve a’ minorita sz.- egyház eleibe vonult, mellyben ünnepélyes Te Deum laudamus tartatván, azon a’ t. megyei kar és városi tanács, a’ katonai, királyi’s kincstári tisztség, valamint nyugalmazottak is jelen valónak.

A’ polgári pattantyússóg nemzetijeit balkaiján, a’ magyar őrsereg balmellén, mindkét karnak tisztjei pedig nemzeti színű vitézövet viseltek; a’ vadas zsereg ellenben tarajkákat csákóikon hordoza, ‘s tisztjei nemzeti öveket. A’vadászok először használták a’ magyar parancsszót.

E’két utóbbi polgár-osztály az isteni szolgálat alatt, valamint diszfény végével a városház előtt szokásos üdvöléseket tön; mindannyi polgárosztály díszmenet a fentisztelt tisztségek előtt történvén.

Éljen a’ király! alkotmányos reform, szabadság, egyenlőség, béke és rend!

•) A’ világ nagy hídja a’ SAJTÓ!

Apró és nagy gondolatok

Vásárra tolongnak rajta keresztül.

Mindeddig a’ hídon egy Őr volt

Ki megvámolta, megölte

A’ Gondolatot seregestül.

Az őr halála békövetkezett

A’ szabadság a’ hídhoz férkezett

Es elkiáltván rémitőn magát

Minden magyar meghalló szózatát.

’S nézzétek: itt jő már egy gondolat,

Legelső melly a’ hidon átkele,

’S az első szó mellyet mond kebele:

„Az önálló nemzetnek hódolat!!!

Legújabb, nagy fontosságú hír! Ó felsége egy felelős magyar minis tórium alakításában megegyezett, ’s elnökévé mélt. gr. Batthyányi Lajos urat kinevezni méltóztatott, ki is már márts tz-en pozsonyiján kelt első körlevelében a’törvényhatóságok elnökeinek a’ csend fentartását szigorú kötelességükké tenni méltóztatott.

FORRÁS: Digiteka.ro, Digital Biblioteca Arad

(Nethuszár)