Keményen beszólt az EMSZ-nek Lázár János:

Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje és befolyása a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön este Nagyváradon az RMDSZ partiumi kampányhajráján.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a nagyváradi vár nyári színházában tartotta kampányrendezvényét, melyen Bihar, Szatmár, Arad, Temes, Kolozs, Krassó-Szörény, Hunyad, Szilágy, Fehér, Máramaros megye önkormányzati vezetői, jelöltjei vettek részt. Lázár János hangsúlyozta, amikor az erdélyi magyarok ügyéről van szó, azt muszáj az erdélyi magyarságnak az asztalra tennie. „Az erdélyi magyarok ügyét Brüsszelben az erdélyi magyarok tudják legjobban képviselni” – mondta.

„Ezt leginkább ti értitek, ti tudjátok, és leginkább rólatok szól. Az anyaországi képviselők a legjobb jóindulattal és a legtöbb tudással sem tudják az erdélyi magyar képviselőket helyettesíteni”

húzta alá. Hozzátette: az anyaországi kormány ahogy eddig, segíti és támogatja az erdélyi magyarságot, de a képviseletet nem szabad másra bízni, „nektek kell képviselnetek saját magatokat” – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is tolmácsolta, és azon reményét, hogy június 9-én a magyarok együtt győznek Erdélyben és Magyarországon. Megköszönte a partiumi magyarok támogatását, a magyar kormány támogatásáról biztosította őket. Arról is szólt, hogy a magyar kormány büszke az RMDSZ-re, mert 34 éve sikerrel képviseli, támogatja és védi az erdélyi magyarság érdekeit. Kiemelte: 2024 sorsdöntő év, amikor eldől, hány magyar polgármester lesz Erdélyben, és változás várható Brüsszelben, ami a magyar szavazatokon is múlik. „Mi azért dolgozunk, hogy a mostani brüsszeli főnököket elzavarjuk a fenébe, mert szerintünk rossz az irány és rossz döntések születnek” – mondta.

Emlékeztetett: Románia és Magyarország kormányai az elmúlt 30 évben számos jogkörről mondtak le, sok feladatot, felelősséget ruháztak át Brüsszelre. „Onnan jönnek a szabályozások: hozzátok sok, hozzánk még több, és jön onnan pénz is, hozzátok sok, hozzánk pedig éppen semmi” – fogalmazott. Úgy vélte, „Brüsszel szívatja” Romániát és Magyarországot is”, egyiket a schengeni csatlakozással, másikat az uniós támogatásokkal, ezért nem mindegy, hogy a magyarság kiket küld Brüsszelbe.

Az erdélyi magyar választókat kérte, „minél nagyobb számban, a saját jól felfogott érdekükben” vegyenek részt a június 9-i választásokon, „bátran támogassák az RMDSZ-t, mert az erdélyi magyarok ügyét csak ők képviselik”.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében rámutatott: a Partiumban még él „a varratok Európája”, a cél, hogy megszűnjön a határ, és Románia csatlakozzon a schengeni övezethez. „Hisz akkor minden olyan kis út, átjáró, melyet 110 évvel ezelőtt lezártak, megnyílik” – fogalmazott. Felidézte a jelenlévő partiumi és erdélyi városok közös múltját és jelenét, és hangsúlyozta: a közös jövőt is együtt kell építeni. Az erdélyi magyar közösség képes alakítani a sorsát és a jövőben is ezt akarja tenni.
„Mi felelősséget vállalunk minden magyar emberért” – hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy tömbvidéken vagy szórványban él. Hozzátette: a szövetség a románokért, romákért, svábokért és a többi romániai kisebbségért is felelősséget vállal, az RMDSZ jelöltjei minden emberért akarnak dolgozni. „Nekünk ott kell lennünk minden egyes önkormányzatban, ahol magyarok élnek” – tűzte ki a célt.

Kelemen Hunor a szélsőséges román pártok, elsősorban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyről szólva kijelentette:

„épeszű magyar ember az AUR-ra nem szavazhat, az AUR-hoz nem közeledhet.”

Felidézte: Szatmár megyében az AUR szövetkezett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), amire a román politikában nem volt példa. „Ez felháborító, érthetetlen” – mondta. Hozzátette: a magyarellenesség legyőzéséhez a legjobb módszer a sok magyar szavazat.

Az EP-választás tétjéről szólva aláhúzta: az erdélyi magyarság változást akar, azt akarja, hogy szabályozva legyen az őshonos nemzeti kisebbségek ügye, ne legyen kettős mérce, az legyen Erdélyben is, ami Dél-Tirolban. Hangsúlyozta: az EU-nak meg kell tartani a versenyképességét, erejét.

Cseke Attila Bihar megyei tanácselnökjelölt házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, és elmondta: a tíz megyébe fejlesztési minisztersége idején 5 milliárd eurónyi beruházás érkezett, a fejlődéshez továbbra is kellenek az uniós támogatások.

Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök aláhúzta: az eredmények őket igazolják, de folytatni kell a munkát. A schengeni csatlakozásra utalva közölte: a szatmáriak „átjárható határokat akarnak”, nem akarnak az EU másodrendű polgárai lenni.

Lázár sajtótájékoztatón szólt be az EMSZ-nek

Nekünk stratégiai partnerünk a partiumi magyarság a jövőben – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Nagyváradon. Lázár János Cseke Attila szenátorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatón elmondta, ennek egyik jele lesz, hogy június elején Orbán Viktor miniszterelnök a Partiumba látogat és részt vesz RMDSZ kampányában, ezzel érzékeltetve, hogy nemcsak a székelyföldi magyarság az, amely számíthat az együttműködésre és a támogatásra.

A bihari nagyvárosban csütörtökön délután tartandó gazdasági fórumot említve a tárcavezető kifejtette, az eseményen azt vizsgálják, hogy Debrecen és Nyíregyháza fejlesztésével párhuzamosan a szatmári és a bihari részeken milyen gazdasági együttműködésekre és magyar–román kooperációra nyílik lehetőség.

Magyarország európai uniós elnökségének fő célkitűzésévé kívánja tenni Románia schengeni csatlakozásának támogatását, az elsődleges célunk, hogy a schengeni határ megszűnjön Magyarország és Románia között – hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve, ehhez egyszerre és együtt társadalmi, gazdasági és nemzeti érdekünk fűződik. Lázár János kifejtette, az M49-es autópálya megépítése Szatmárnémeti irányában egy 400 milliárd forintos magyar állami beruházás, a magyar kormány pedig abban is érdekelt, hogy Debrecen és Nagyvárad között – a vasúthálózat korszerűsítésével vagy a hódmezővásárhelyi tramtrain mintájára – egy sokkal gyorsabb összeköttetés épüljön ki.

A júniusi EP- és önkormányzati választásokra kitérve elmondta, a voksoláson a RMDSZ-nek el kell érnie az öt százalékos küszöböt, ezzel meg kell tartania és erősítenie kell a választópolgárok bizalmát. Cseke Attila korábbi kormányzati munkáját méltatva a miniszter elmondta, Bihar megyében egymilliárd euró érkezett az ő minisztersége idején, ebből a forrásból pedig magyarok és románok egyaránt gazdagodtak. Ma nincs olyan Bihar megyei polgármester, aki rosszat tudna mondani Cseke Attiláról, a megyének kifejezetten érdeke, hogy ő legyen a vezetője – hangoztatta Lázár János. A tárcavezető kitért arra, az RMDSZ korábbi kormányzati szerepvállalásai védekezni és építkezni segítettek a magyar közösségnek, ezért erős kisebbségi pozíciót jelent, ha magyarok is ülnek a román kormányban.

Lázár János a választások tétjéről szólva rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy az 1,3 millió erdélyi magyarnak legyen Brüsszelben képviselete, megjegyezve, a Fidesz és a magyar kormány ugyan jó szövetséges, de a közvetlen képviseletet az erdélyi magyaroknál jobban senki sem tudná ellátni. Rossz politikai üzenet lenne és veszélybe sodorná a magyar kisebbség lehetőségeit a következő évek román belpolitikájában, ha az RMDSZ nem érné el az EP-be jutáshoz szükséges öt százalékot – hangsúlyozta a miniszter.

Lázár János egyben súlyos hibának nevezte, hogy egyes magyar jelöltek nem az RMDSZ listáján mérettetik meg magukat és külön indulnak a választáson.

„Aki nem tud segíteni, az legalább ne ártson, aki az RMDSZ-t gyengíti, az a román pártokat fogja erősíteni ezen a választáson”

– fogalmazott a miniszter, arra kérve mindenkit, hogy menjen el szavazni június 9-én.

Cseke Attila a sajtótájékoztatón arról beszélt, az RMDSZ és a Fidesz partnerségi kapcsolata magyar nemzeti érdek, a két párt jelentős nemzeti kérdésekben konzultál egymással. Sok mindenben együtt gondolkodunk, például abban, hogy a fejlődésnek a vidékre és a városra együtt, egyszerre kell hatnia – hangoztatta az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje. Hozzátette, az EP-választás tétje nemcsak az, hogy a Romániának járó 33 EP-képviselői hely közül kettőben a partiumi magyarok ne csak saját a kisebbségüket, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarságot képviseljék.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)