Háborúfordító lépések az európai politikában
2024. 05. 28. 16:37:29
Miközben egyrészt a választásokra figyelünk, másrészt a közel-keleti konfliktus újabb alakulásának újabb eseményeire, addig az ukrajnai fronton sem csitulnak a kedélyek, ma két olyan hír is szembejött, amit egyenként is a háború menetét alapvetően befolyásolja, a kettő együtt meg pláné.
Az egyik ilyen hír, miszerint Ukrajna alá is írta Franciaországgal azt az egyezményt, amelynek értelmében francia katonák léphetnek ukrán földre. A hivatalos nyilatkozatok szerint ezen francia katonák célja nem más, mint az ukrán katonák kiképzése, ami vélhetően igaz is. Ugyanakkor a háború menetében némiképp fordulópontot hozhat ez a lépés, lévén több száz, adott esetben több ezer ukrán katonának így nem kell ezer kilométereket utaznia ugyanezen kiképzésekért. Ennél is fontosabb az ukrán hadsereg szempontjából a morál emelése – elvégre, ha már jönnek a nyugatiak is, akkor csak van értelme harcolni, gondolhatja ezt egy ukrán katona, vagy még inkább az ukrán lakosság.
Azt azonban nem tudjuk, hogy HÁNY francia katona érkezik majd, ez a szám vélhetően és logikusan titokban marad, de az sem kizárt, hogy a francia katonák leváltják majd a hátországban dolgozó ukrán katonák egy részét, akik így a frontra kerülnek. Hogy merre fejlődik ez a történet azt most még korai lenne kijelenteni, de az tény, hogy Franciaország első európai államként meglépte azt, amitől a NATO-tagállamok alig éve is még bőszen ódzkodtak, azonban engedtessék meg nekem egy annyi észrevétel, hogy önmagában ez a tény nem jelent különösebb eszkalációs kockázatot.
Nem úgy a másik hír, ami szintén az ukrajnai háborúval kapcsolatos: Stoltenberg NATO-főtitkár keményen és világosan fogalmazott, amikor kijelentette: engedélyezni kell Ukrajnának, hogy orosz földön található célpontokat is lőhessen a nyugati fegyverekkel. Ez egyrészt komoly repedés az észak-atlanti szövetség eddig egységesnek tűnő falán, ugyanis Washington hallani sem akar erről, vélhetően az elnökválasztás előtt ezt nem is fogják engedélyezni, ugyanakkor az USA engedélye, illetve annak hiánya csak az amerikai fegyverekre vonatkozik, bár a fegyverszállítások körülményeit, azok felhasználását komoly nemzetközi szerződésékben rögzítik és mi nem tudjuk mi áll ezekben a dokumentumokban. Stoltenberg azonban nem lacafacázott, és innen már nincs sok addig, hogy az ukráén tüzérség megszórja az orosz állam területét.
Hogy jobban értsük: a hírekban naponta olvasunk arról, hogy Putyin serege rakétákkal lövi Harkivot. Azt a Harkivot, amelyik alig negyven kilométerre van az orosz határtól. A ruszkik azt csinálják, tudván, hogy nyugati fegyverekkel nem lőhet rájuk Ukrajna, hogy saját államuk területéről lövik Harkivot – ez pedig olyan állapotot eredményez, amely katonailag sokáig nem tartható fent ukrán részről.
Így aztán várható, hogy hamarosan nyugati rakéták csapódnak be orosz földbe, ami viszont arra késztetheti az orosz hadsereget, hogy átgondolja eddigi terveit, másrészt ez már egy olyan lépés, ami komoly eszkalációs kockázattal bír.
(Nethuszár)
