Magyar megye lett az utolsó a mozgósítási versenyben
2024. 06. 11. 17:35:46
Az minden bizonnyal még elemzések sokaságának lesz tárgya, hogy miként sikerült az RMDSZ-nek húsz éves mozgósítási rekordot állítania, de a megyei listákra leadott szavazatok száma alapján már most felállíthatunk egy sorrendet a legjobban mozgósító megyék között. Abszolút számokban Hargita megye elsősége megkérdőjelezhetetlen, míg Maros megye úgy arányaiban, mint szavazatszámban is messze alulmúlta önmagát. Íme a mozgósításbajnokság állása.
Módszertan: A megyék magyar szavazóinak mozgósítási eredményét a megyei listákra leadott szavazatok alapján állítottuk össze – az idei szavazatokat hozzámértük a 2020-as önkormányzati választás megyei listáira leadott szavazatszámaihoz. Mint minden összehasonlítás, úgy természetesen ez is sántít: egyrészt a négy évvel ezelőtti részvétel 45,59 százalék volt, míg a megyei listákra idén leadott szavazatok 50,01 százalékos részvételt mutatnak, másrészt azért két külön választásról van szó, 2020-ban még a kovidjárvány fenyegetett minket, ma már a háború stb. A sorrend megállapításakor azt is figyelembe vettük, hogy a szavazatszám-többlet miként aránylik a megye magyar szavazóinak számához – itt viszont csak becsülni tudtuk a magyar szavazók számát, amit a 2021-es népszámlálási adatok alapjáén tettünk meg. Az sem mellékes, hogy idén a BEC nagyon lassan dolgozta fel az adatokat, így a 2024-es számok még csak nem is a véglegesek, mi pedig a rezultate.vot portál adatait vettük alapul.
Ennek ellenére az összehasonlításból kirajzolódó kontúrok beszédesek. Íme egy ábra:
A fenti infografikából kivettük azokat a megyéket, ahol az RMDSZ megyei listái egyetlen egy szavazatot sem kaptak, nem meglepő módon ezek jobbára a Kárpátokon túli megyék, mint Buzau, Krassó-Szörény, Botosani stb. A listában ugyanakkor szerepelnek azok a megyék, ahol négy évvel ezelőtt nem, míg az idén már kapott szavazatot az RMDSZ, mint például Hunyad megye, vagy a Kárpátokon túli Gorj, vagy éppenséggel Bákó, ahol négy évvel ezelőtt nem állított megyei listát az RMDSZ, idén végül igen, és ez nem bizonyult rossz ötletnek.
Az abszolút szavazatszámokat tekintve Hargita megye elsősége megkérdőjelezhetetlen: több mint 30 ezer szavazatnyi pluszt tett hozzá a Szövetség sikeréhez, őt követi Kovászna megye a közel 16 ezres szavazatszámával, míg a szépen csillogó bronzérmet, azaz a harmadik helyet – némi meglepetésre – Kolozs megye hozta el. Érdekes, hogy a három magyar megye közül Maros mintha nem is ezen a választáson szerepelt volna, szigorúan hozta a 2020-as szavazatszámait, erre alig több mint 1.800 szavazatot tudott rápakolni, ezzel hátulról a negyedik, olyan megyéket előzve, mint Gorj (ahol négy évvel ezelőtt az RMDSZ nem indított megyei listát) vagy a magyar lakossági többségtől nem fenyegetett Fehér és Szeben megyék.
Ha az arányokat tekintjük, azaz hány százalékkal növelte négy évvel ezelőtti számait egy-egy megye, akkor a tabella némiképp módosul: itt is kivettem azokat a megyéket, amelyekben négy évvel ezelőtt nem, de idén már igen, indított listát az RMDSZ, mert értelemszerűen, ez 100 százalékos növekedést jelentene akkor is, ha idén csak egyetlen egy szavazat jött volna pluszba. Ilyen megyék Erdélyben Beszterce-Naszód, Hunyad, Bákó, és a Kárpátokon túli Gorj. Ugyanúgy kivettem azokat a megyéket, ahol négy évvel ezelőtt volt ugyan RMDSZ-es lista, idén viszont már nem. Ezek Bukarest főváros, Mehedinti és Ilfov megyék. Az arányok versenyét tekintve mezőnyben komoly változások állnak be: élre kerül Brassó, akik 72 százaléknál is több új szavazót hoztak a tulipánnak, majd őket követi Kolozs megye 48 százalék körüli eredménnyel, Hargita pedig így a harmadik helyre szorul, igaz, szorosan a második helyezett nyomában, 47,38 százalékkal. A Mozgósítási Bajnokság utolsó helyezettje itt is Maros megye, aki mindössze 2,26 százaléknyi pluszt tudott hozzáadni az RMDSZ történelminek nevezett sikeréhez, ezzel pedig jócskán lemarad az utolsó előtti helyezett Szatmár megyétől, aki egy laza 18,98 százalékkal vette ki a részét a sikeres mozgósításból.
(Nethuszár)
