Zuhanórepülés: eltűnőben az erdélyi magyar anti-RMDSZ?
2024. 06. 16. 21:59:25
A politizálás alsó szintje a helyi önkormányzatokban való részvétel, a pártépítés elengedhetetlen eszköze a helyi önkormányzati képviselői helyek megszerzése – ez a tétel igaz a romániai helyhatósági választásokra is, így megnéztük, hogyan teljesítettek a magyar kispártok.
Egy anyagilag nem túl acélos politikai alakulat számára az önkormányzati választás tűnik a legegyszerűbb módnak ahhoz, hogy részesedést szerezzen a hatalomból, hatni tudjon a közösségét érő történésekre, szabályokra, törvényekre.
Ilyenformán nem csoda, hogy a kisebb pártok boldog-boldogtalan elindítanak helyi tanácsosi listáikon, elvégre ez egy olyan, nem túl sok pénzbe kerülő befektetés, amely megtérülése esetén akár busás hasznot is hozhat, például országos szintű politikai tőkére lehet váltani egy-egy jól teljesítő helyi képviselő munkáját, ismertségét stb. Arról már írtam korábban, hogy az EMSZ kispárt és az MPE mégkisebbpárt összesen sem állított annyi helyi tanácsisi jelöltet, mint négy évvel ezelőtt tették az RMDSZ-en kívüli politikai formációk. Mégis, eredményességük mérésére szolgáló legalkalmasabb eszköz, ha összehasonlítjuk az RMDSZ-en kívüli magyar politikai formációk által a helyi listákon 2020-ban megszerzett szavazatok számát a 2024-ben szerzett szavazatok számával.
A helyi lista lényege
A helyi lista azért is alkalmas mérőeszköz, mert ezekből állított a legtöbbet mindkét magyar kispárt, ráadásul olyan helyeken is volt helyi listájuk, ahol sem megyei listát, sem megyei elnökjelöltet nem állítottak – például Maros, Kolozs megyék stb. Így aztán a helyi listák azok, ahol a lehető legtöbb szavazatot szerezhették meg, ezen listák eredményét pedig a 2020-as helyi listás eredménnyel összevetve máris elénk tárul az önmagukat autonómistaként meghatározó magyar kispártok valós értéke, az EMSZ és az MPE valós politikai ereje.
Itt szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy az RMDSZ esetében már nem biztos, hogy ugyanez a mérőszám lenne a legalkalmasabb: akadtak olyan megyék, ahol alig egy-két településen állítottak helyi listát, de ezen megyék szórványmagyarjai ettől még tudtak a megyei listára és/vagy az EP-listán az RMDSZ-re szavazni – függetlenül attól, hogy saját településükön nem volt RMDSZ-es helyi tanácsosjelölt. Ilyen megyék például Brassó, Hunyad, Fehér stb. Persze az RMDSZ helyi listás eredményeit is összemértük a négy évvel korábbi eredményeivel, csakhogy ne érje szó ma ház elejét…
A kispárt és a törpepárt
Az Erdélyi Magyar Szövetség 2020-ban 29.715 szavazatot kapott a helyi tanácsosi listáira, ezzel országosan a 0,37 százalékot érte el. A Magyar Polgári Párt 4.566 szavazattal 0,06 százalékot tudott felmutatni, míg az Erdélyi Magyar Néppárt 8.804 vokssal a kőkemény 0.11 százalékos arányt hasította ki magának a politikai-önkormányzati hatalomból. És volt még egy formáció, hivatalos nevén „Alianta Maghiara din Transilvania-Erdélyi Magyar Szövetség (AMT-EMSZ)”, akik a maguk 933 szavazatával (és az ehhez illő 0,01 százalékkal) nem tettek hozzá sokat a közöshöz. Ilyenformán az RMDSZ-en kívüli erők a helyi tanácsosi listán összesen 44.018 szavazatait tudtak felmutatni. (FORRÁS: ITT)
És akkor jött 2024:
2024-re a két kis párt fúziója véglegessé vált így az Erdélyi Magyar Néppárt és Magyar Polgári Párt néven ismert formációk megszűntek és összeolvadásukból létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség.
A logika azt mondaná, hogy az amúgy sem túl acélos két párt egyesüléséből legalább annyi szavazat kihozható, hogy némi erősödést tudjanak felmutatni, esetleg korábbi eredményeiket megtartani – különben minek olvadtak össze, ugyebár?
Nézzük csak: a BEC legfrissebb, ám még nem végleges adatai szerint (június 14. délután négy órai frissítés) az Erdélyi Magyar Szövetség 28.013 szavazatot szerzett, ami országos viszonylatban 0,36 százaléknak felel meg. Az EMSZ-en kívül azonban a Magyar Polgári erő is indított helyi tanácsosokat. Az MPE 4.157 vokssal és a maga 0,05 százalékával igyekezett hozzájárulni a nagy közös magyar képviselethez, amint láthatjuk, mérsékelt sikerrel. Az RMDSZ-en kívüli magyar pártok összesen tehát 32.170 szavazatot szereztek, azaz több mint tízezerrel kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt! (FORRÁS: ITT)
Ismétlem: ezek még NEM a végleges adatok, ugyanakkor alig hiszem, hogy a végeredmény jelentősen különbözne majd a fentiektől, nem valószínű, hogy az EMSZ és az MPE találnak valahol tízezernyi szavazatot az utolsó percekben.
És az RMDSZ?
Akárcsak az európarlamenti választásokon, a helyi listákon is nagyot ment a tulipános erő: idén 438.451 szavazatot kaptak – ami az országos 5,64 százalék –, míg 2020-ban 362.442 szavazattal 4,52 százaléknak megfelelő arányt értek el. A különbség szinte ordít: legalább 76 ezer szavazattal többet szereztek, mint 2020-ban. (FORRÁS: ugyanaz a két link, amit fentebb megadtam)
Ha úgy számolunk, hogy az RMDSZ-re, EMSZ-re és az MPE-re leadott szavazatok összessége jelenti az összmagyar szavazatokat, akkor azt kell látnunk, hogy az RMDSZ 93,16 százalékos többséget szerzett a többi magyar párttal folyó versenyben. Az EMSZ-nek az összmagyar szavazatok 5.95 százaléka, míg az MPE-nek a nem túl acélos 0,88 százalék jut. A politikai valóság azonban ennél is rosszabb: ugyanis a fenti számolás nem tartalmazza azokat a magyar szavazatokat, amelyeket román pártokra, vagy épp a helyi Székelyudvarhelyért Pártra adtak le a magyar választók. Ha ezeket is az összmagyar szavazatok közé számoljuk – bár nem tudjuk, hány magyar választó szavazott valamely román pártra – akkor azt kell látnunk, hogy a törpepártok aránya tulajdonképp még rosszabb, míg az RMDSZ eredményeit ez már nem befolyásolja lényeges mértékben.
Felcser V. Örs
(Nethuszár)
