Elutasítja a román társadalom a jobb- és baloldaliságot – hatásai a nemzetpolitikára
2024. 07. 09. 21:22:23
A román társadalom politikához való hozzáállásának változásról tett közzé felmérést a News.ro. A románok többsége egyszerűen már nem vallja magát se jobb-, se baloldalinak. De milyen pozitív hatásai lehetnek ennek például az autonómiára nézve?
Érdekes felmérést tett közzé a News.ro, amelyet magyar nyelven a Maszol is szemlézett. A román hírügynökség megrendelésére az INSCOP által elkészített közvélemény-kutatás alapján biztosan kijelenthetjük: a románok zöme szakított a hagyományosnak nevezett jobb- és baloldali politikai identitással.
A válaszadók majdnem fele, azaz 49,2 százaléka nem tartja magát sem jobboldali, sem baloldali beállítottságúnak – jobboldalinak 19,1, míg baloldalinak pedig 13,4 százalékuk vallja magát Van még egy 15 százaléknyi válaszadó, aki nem tudja, mit jelent a jobb-, illetve a baloldal, míg 3,4 százalékuk nem tudja a választ a kérdésre, vagy egyszerűen nem válaszolt.
Érdekes az is, hogy a különböző pártok szavazói között hogyan oszlanak meg „a se nem jobb, se nem bal” opciók. A szociáldemokrata PSD szavazóinak 43, míg a liberális PNL szavazóinak 46 százaléka nem sorolja önmagát egyik vagy másik politikai irányzathoz. Az USR szavazóinak 40, míg az AUR szavazóinak 44 százaléka szintén mentes a politikai identitás felvállalásának problémájától.
A nemek szerinti megoszlás alapján pedig valamivel több nő vallja magát ideológiailag semlegesnek (54%), mint férfi (44%). Életkori megoszlás alapján a 18-29 évesek körében 47%, a 30-44 évesek körében 53%, a 45-59 évesek körében 52% és a 60 év felettiek kö9rében 45 százalék azok aránya, akik politikailag semlegesnek vallják magukat.
Iskolázottság alapján: az ideológiai semlegesek aránya az alacsony iskolázottságúak körében a legalacsonyabb: 37%. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében 51%, míg a felsőfokú végzettségűek köréében 52 százalék, azaz: a többség elutasítja a hagyományos politikai felosztásban való részvételt. A magánszférában dolgozók többsége szintén elutasító az avítt politikai fogalmakkal szemben (56%), míg az állam alkalmazottak körében sem számít túl alacsonynak a 48 százaléknyi semleges ideológiájú válaszadó.
A felmérést a News.ro portál megrendelésére az INSCOP készítette telefonos interjú útján, kérdőív alapján, a megkérdezettek száma 1.100 fő, amely tükrözi román lakosság demográfiai összetételét.
Mit jelentHET mindez?
Hát, fura úton indul el Románia. Igaz, nem áll rendelkezésemre más országok hasonló felmérése, hogy a képet kontextusba helyezhessem, de azért érdemes megjegyezni, hogy a jobb- és baloldali hagyományos politikai felosztást a jelek szerint a román lakosság kétharmada elutasítja.
Ami még érdekesebb, hogy a politikai pártok – deklarálják magukat akár jobb- akár baloldalinak – szavazóinak közel fele ugyancsak elutasító az ideológiákkal szemben. Mindez azt is jelentheti, hogy a szavazók egyre inkább a konkrét problémák, illetve azok megoldása felé fordulnak, amikor pártot választanak maguknak. A politikai pártok ilyenformán retorikaváltásra kényszerülnek, hiszen sem a szociáldemokrata-baloldali értékek, sem a jobboldali ideológiai üzenetek nem hatnak elégséges mértékben a román lakosság körében.
Hogy ennek milyen hatásai lesznek a politikacsinálás mindennapi gyakorlatára, azt még korai megjósolni, de könnyen lehet, hogy a lakosság egyre inkább a pragmatikusság felé fordul, ami nem biztos, hogy jó dolog. Egy nyugdíjemelést ígérő pártra szavazni pragmatikusnak számít ugyan, de nem biztos, hogy jót tesz az országnak. Igaz, a költségvetés túlfeszítését eddig is gyakorolták a pártok, függetlenül attól, hogy szavazótáboruk ideológiai elkötelezettségének erősségétől.
Azonban a változásoknak lehet egy jó kifutása is: feltételezve, hogy a jobb- és baloldaliság együttes elutasítása valami újnak a kezdetét, egyúttal az eddigieknél is fokozottabb nyitottságot eredményez, akár az autonómia megvalósulása sem lehet olyan messze, mint azt ma gondolnánk. Persze: az „autonómia”, mint fogalom aligha, hiszen teljesen devalválódott az utóbbi két évtizedben, de annak tartalmát valamiféle más elnevezés alatt akár meg is lehetne valósítani egy nyitottabb, új utakat kereső román társadalomban.
Ahogy az is erősen valószínű, hogy a régiós öntudat erősödésének leszünk tanúi a következő években Ennek nyomai már ma is érződnek a társadalomban, elég csak Bukovina, Moldva, Fogaras-ország, Bánság lokális mozgalmaira gondolni, amelyek már néhány önkormányzatai képviselővel is rendelkeznek, így részt kapnak a hatalomból, miközben alakítják is azt.
Sőt, talán az sem fura és őrült álom, hogy egyszer lesz majd föderális Románia, benne egy önálló erdélyi parlamenttel.
Örsh
(Nethuszár)
