Kezdődik az elnökválasztási kampány, íme a jelöltek

Pénteken éjfélkor kezdődik és november 23–án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya. A romániai elnökválasztás első fordulóját november 24–én tartják, a második fordulóra december 8–án kerül sor.

November 24–én 14 államfőjelölt közül választhatnak a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok. A jelöltek közül kilencet politikai pártok, egyet egy nemzeti kisebbségi szervezet jelölt, négyen pedig függetlenként szállnak versenybe. A Központi Választási Iroda (BEC) október 10–én sorshúzással megállapította a jelöltek szavazólapi sorrendjét. Ez a következő:

• Elena–Valerica Lasconi – Mentsétek meg Romániát Szövetség;
• George–Nicolae Simion – Románok Egyesüléséért Szövetség;
• Ion–Marcel Ciolacu – Szociáldemokrata Párt;
• Nicolae–Ionel Ciucă – Nemzeti Liberális Párt;
• Kelemen Hunor – Romániai Magyar Demokrata Szövetség;
• Mircea–Dan Geoană – független jelölt;
• Ana Birchall – független jelölt;
• Alexandra–Beatrice Bertalan–Păcuraru – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért párt;
• Sebastian–Constantin Popescu – Új Románia Párt;
• Ludovic Orban – Jobboldal Ereje;
• Călin Georgescu – független jelölt;
• Cristian Diaconescu – független jelölt;
• Cristian–Vasile Terheş – Román Nemzeti Konzervatív Párt;
• Silviu Predoiu – Nemzeti Akció Liga párt.

A BEC döntése értelmében a választási kampányban tilos bármilyen juttatást vagy jutalmat adni vagy ígérni a választáson való részvételért cserében. Az erre kijelölt helyeken elhelyezett hirdetőtáblák, választási plakátok és egyéb választási propagandaanyagok sértetlenségét a polgármesteri hivatal biztosítja a helyi rendőrség támogatásával. Azokon a településeken, ahol nincs helyi rendőrség, a belügyi szervek támogatását veszik igénybe.

A polgármestereknek kötelességük a parlamenti választásokétól eltérő, külön választási pannókat biztosítani a jelöltek számára. Egy hirdetőtáblán jelöltenként egy választási plakát helyezhető el. Egy másik szabály szerint tilos olyan plakátokat elhelyezni, amelyeken a Románia vagy valamely más ország nemzeti zászlajára emlékeztető színkombináció látható. Tilos ugyanakkor a kampányszlogenekkel feliratozott vagy a jelöltek arcképét ábrázoló járművekkel történő kampányolás, mint ahogyan a hangosbemondóval felszerelt autókkal való kampányolás is.

A kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni. Ilyen tevékenységnek minősül mindenféle választási anyag terjesztése, a választási üzenetek hang, kép vagy hang és kép formájában történő megjelenítése a köz– vagy magánterületen elhelyezett digitális képernyőkön, illetve a választók arra való ösztönzése, hogy bizonyos jelöltekre szavazzanak, illetve ne szavazzanak.

A kizárólag és egyértelműen a parlamenti választásokra vonatkozó kampánytevékenység folytatása nem minősül az elnökválasztási kampánycsend megsértésének – szögezte le a BEC.

Az elnök alkotmányos jogkörei:

Péntektől tehát három nő és 11 férfi verseng Románia elnöki tisztségéért. A jelölteknek 30 napjuk van meggyőzni a választókat, hogy rájuk szavazzanak az államelnök–választás november 24–i első fordulójában. Az alábbiakban az államfőre vonatkozó alkotmánycikkelyeket ismertetjük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogtudományok szakának fordítása alapján:

80. szakasz – Az elnök szerepe
(1) Románia elnöke képviseli a román államot és szavatolja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását.
(2) Románia elnöke felügyel az alkotmány betartására és a közhatóságok megfelelő működésére. Ebből a célból az elnök közvetítési funkciót gyakorol az állam hatalmai között, valamint az állam és a társadalom között.

81. szakasz – Az elnök megválasztása
(1) Románia elnökét általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.
(2) Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, amelyik a választás első fordulóján megkapta a választói jegyzékekben szereplő választók többségének a szavazatát.
(3) Abban az esetben, ha a jelöltek egyike sem érte el ezt a többséget, az első fordulón kapott szavazatok száma szerint megállapított első két jelölt között megszervezik a választás második fordulóját. Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(4) Románia elnökének a tisztségét ugyanaz a személy legfeljebb két mandátum időszakára töltheti be. Ezek egymást követők is lehetnek.
82. szakasz – A mandátum igazolása és az eskütétel
(1) A Románia elnöke tisztség betöltéséért tartott választások eredményét az alkotmánybíróság igazolja.
(2) Az a jelölt akinek a mandátumát igazolták, a képviselőház és a szenátus előtt, együttes ülésen, le kell tennie a következő esküt: „Esküszöm, hogy minden erőmet és hozzáértésemet a román nép szellemi és anyagi haladásának áldozom, betartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédem a demokráciát, az állampolgárok alapvető jogait és szabadságait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását, Isten engem úgy segéljen!”
83. szakasz – A mandátum időtartama
(1) Románia elnökének mandátuma 5 éves és azt az eskütétel időpontjától kezdve gyakorolja.
(2) Románia elnöke az újonnan választott elnök eskütételéig gyakorolja mandátumát.
(3) Románia elnökének mandátuma háború vagy katasztrófa esetén organikus törvénnyel meghosszabbítható.
84. szakasz – Összeférhetetlenségek és immunitások
(1) Mandátumának időtartama alatt Románia elnöke nem lehet valamely pártnak a tagja és nem tölthet be semmilyen más köz– vagy magántisztséget.
(2) Románia elnökének mentelmi joga van. A 72. szakasz (1) bekezdésének előírásai megfelelőképpen alkalmazandók.
85. szakasz – A kormány kinevezése
(1) Románia elnöke jelöltet állít a miniszterelnöki tisztségre, és a parlament bizalmi szavazata alapján kinevezi a kormányt.
(2) Az elnök, kormányátalakítás vagy a tisztség megüresedése esetén, a miniszterelnök javaslatára visszahívja és kinevezi a kormány egyes tagjait.
(3) Ha a kormányátalakítási javaslat nyomán megváltozik a kormány szervezete vagy politikai összetétele, Románia elnöke a (2) bekezdésben meghatározott feladatát csak a parlament által a miniszterelnök kérésére adott jóváhagyás alapján gyakorolhatja.
86. szakasz – Tanácskozás a kormánnyal
Románia elnöke tanácskozhat a kormánnyal a sürgős és rendkívüli fontosságú kérdések tekintetében.
87. szakasz – Részvétel a kormány ülésein
(1) Románia elnöke részt vehet a kormánynak azokon az ülésein, amelyeken országos jelentőségű problémákat vitatnak meg a külpolitikával, a védelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban és más esetekben, a miniszterelnök kérésére.
(2) A részvételével megtartott kormányüléseken Románia elnöke elnököl.
88. szakasz – Üzenetek
Románia elnöke üzeneteket intéz a parlamenthez a nemzet főbb politikai problémái tekintetében.
89. szakasz – A parlament feloszlatása
(1) A két ház elnökeivel és a parlamenti frakciók vezetőivel tartott tanácskozás után Románia elnöke feloszlathatja a parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis legalább két bizalmi szavazati kérelem elutasítása után.
(2) Egy év folyamán a parlament egyetlen alkalommal oszlatható fel.
(3) A parlamentet nem lehet feloszlatni Románia elnöke mandátumának utolsó hat hónapjában, sem pedig mozgósítási, háborús, ostrom– vagy sürgősségi állapot idején.
90. szakasz – A népszavazás
Románia elnöke, a parlamenttel való tanácskozás után, azzal a kéréssel fordulhat a néphez, hogy egyes országos érdekű problémák tekintetében népszavazáson fejezze ki akaratát.
91. szakasz – Feladatok a külpolitika terén
(1) Az elnök Románia nevében megköti a kormány által megtárgyalt nemzetközi szerződéseket és elfogadható határidőn belül. ratifikálás végett, a parlament elé terjeszti azokat. A többi nemzetközi szerződés és egyezmény megkötése, jóváhagyása vagy ratifikálása törvényben meghatározott eljárás szerint történik.
(2) Az elnök, a kormány javaslatára, megbízza és visszahívja Románia diplomáciai képviselőit és jóváhagyja a diplomáciai kirendeltségek létesítését, megszüntetését vagy rangjuk megváltoztatását.
(3) Más államok diplomáciai képviselői Románia elnöke mellett vannak akkreditálva.
92. szakasz – Feladatok a védelem terén
(1) Románia elnöke a fegyveres erők parancsnoka, és ellátja a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnökének tisztségét.
(2) A parlament előzetes jóváhagyásával kihirdetheti a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósítását. Csakis rendkívüli esetekben, az elnök döntését utólagosan kell jóváhagyásra a parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított legfeljebb 5 napon belül.
(3) Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket, üzenet útján, késedelem nélkül a parlament tudomására hozza. Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlament a jog szerint összehívottnak számít, az agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül.
(4) Mozgósítás vagy háború esetén a parlament folytatja tevékenységét ezen állapotok teljes időtartama alatt, vagy ha nincsen ülésszak, akkor a kinyilvánításuktól számított 24 órán belül a jog szerint összehívottnak számít.
93. szakasz – Kivételes intézkedések
(1) Románia elnöke az egész országban vagy egyes területi–közigazgatási egységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a sürgősségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kéri a parlamenttől ennek jóváhagyását.
(2) Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet az ostromállapot vagy a sürgősségi állapot bevezetésétől számított legfeljebb 48 órán belül jog szerint összehívottnak számít és az a bejelentett állapotok egész időtartama alatt működik.
94. szakasz – Más feladatok
A Románia elnöke által ellátandó feladatkörbe tartoznak még a következők:
a) kitüntetéseket és megtisztelő címeket adományoz;
b) marsalli, tábornoki és tengernagyi rangot adományoz;
c) kinevezéseket tesz köztisztségekbe, a törvény által előírt feltételek között;
d) gyakorolja az egyéni kegyelmet.
95. szakasz – A tisztségből való felfüggesztés
(1) Az alkotmány előírásait megsértő súlyos cselekmények elkövetése esetén Románia elnökét tisztségének gyakorlásából felfüggesztheti a képviselőház és a szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok többségének a szavazatával, az alkotmánybíróság megkérdezése után. Az elnök a neki felrótt cselekményekkel kapcsolatban magyarázatokat adhat a parlamentnek.
(2) A tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselők és a szenátorok összességének legalább egyharmada kezdeményezheti és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni.
(3) A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök leváltása céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani.
96. szakasz – Vád alá helyezés
(1) A képviselőház és a szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok számának legkevesebb kétharmados szavazatával, elhatározhatják Románia elnökének vád alá helyezését hazaárulásért.
(2) A vád alá helyezést a képviselők és szenátorok többsége kezdeményezheti, és késedelem nélkül Románia elnökének a tudomására hozzák, hogy magyarázatokat adhasson azokról a cselekményekről, amelyekkel vádolják.
(3) A vád alá helyezés időpontjától a leváltásának időpontjáig Románia elnöke a jog szerint felfüggesztettnek számít.
(4) Az ítélkezés illetékessége a Legfőbb Semmítő– és Ítélőszéké. Az elítélő határozat véglegessé válásának időpontjától az elnök a jog szerint leváltottnak számít.
97. szakasz – A tisztség megüresedése
(1) Románia elnökének tisztsége megüresedik lemondásnak, a tisztségből való leváltásnak, a feladatgyakorlásban való végleges akadályoztatásnak vagy elhalálozásnak az esetén.
(2) A Románia elnöke tisztség megüresedése bekövetkezésének időpontjától számított három hónapos határidőn belül a kormánynak választásokat kell szerveznie egy új elnök megválasztására.
98. szakasz – A tisztség ideiglenes gyakorlása
(1) Ha az elnöki tisztség megüresedik, ha az elnököt tisztségéből felfüggesztik, vagy ha az ideiglenesen akadályoztatva van feladatkörének gyakorlásában, a tisztséget ideiglenesen a azenátus elnöke vagy a képviselőház elnöke sorrendben gyakorolja.
(2) A 88–90. szakaszokban említett feladatkör az elnöki tisztség ideiglenes betöltése idején nem gyakorolható.
99. szakasz – Az ideiglenes elnök felelőssége
Ha a Románia Elnöke tisztségét ideiglenesen betöltő személy az alkotmány előírásait sértő súlyos cselekményeket követ el, alkalmazandók a 95. és 98. szakaszok.
100. szakasz – Az elnök aktusai
(1) Románia elnöke, feladatkörének gyakorlása során, dekrétumokat bocsát ki, amelyeket közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a dekrétum semmisségével jár.
(2) A Románia elnöke által a 91. szakasz (1) és (2) bekezdésében, a 92. szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 93. szakasz (1) bekezdésében és a 94. szakasz a), b) és d) pontjaiban foglalt feladatai gyakorlására kibocsátott dekrétumokat a miniszterelnök ellenjegyzi.
101. szakasz – A juttatás és egyéb járandóságok
Románia elnökének juttatását és egyéb járandóságait törvénnyel kell megállapítani.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)