Az USA 47. elnöke: Donald Trump!

Az Amerikai Egyesült Államok 47. elnöke: Donald Trump!

14.00:

A CNN is bejelentette: az Egyesült Államok elnöke Donald Trump. Miután Wisconsin államban is megnyerte a választást, Trump már 276 elektori voksot tudhat magáénak, miközben az elnökké válásához 270-re van szükség. A CNN bejelentése után a New York Times, a Washington Post, a Reuters és a BCC is egyértelmű győztesként hirdette meg Donald Trumpot.

És itt még nincs vége: a Grand Old Party további három, korábban csatatérként azonosított államban vezet: Nevada, Michigan és Arizona – így aztán egy még a fölényes győzelem is összejöhet a republikánusoknak, akik a Szenátust is vitték: 52 GOP szenátor a 42 demokratával szemben, a Képviselőházban pedig szintén republikánus többség alakulhat, 204-182 az eredmény a vörösök javára.

Amennyiben a leadott szavazatok országos számait vesszük alapul, akkor mg inkább láthatóvá válik Donald Trump fölénye: 71.080.591 szavazat érkezett a volt elnökre, míg Kamala Harris 65.986.886 voksot tudott szerezni. A különbség több mint 5 millió szavazat, és ez vélhetően még növekedni fog.

november 6. 12.00:

Aligha vétünk a szakma szabályai ellen, ha már most kijelentjük: Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok 47. elnöke!

Az eddigi eredmények alapján Trump mintegy 266 biztos elektori szavazatot tudhat maga mögött, míg Kamala Harris csak 219-et, (a CNN szerint), több államban még tart a szavatok megszámlálása, így több csatatér-államban is, de ezekben is Trump vezet. Aligha kétséges, hogy a győzelemhez szükséges 270 elektori szavat meglesz, de talán ennél jóval több is.

Donald Trump tehát magabiztosan és meggyőző fölénnyel nyeri az amerikai elnökválasztásokat, a republikánusok pedig megszerezték a többséget a Szenátusban és a Képviselőházban is.

Alaphír:

Elkezdődött az amerikai választás, amely minden túlzás nélkül történelminek nevezhető: egy mélyen megosztott, már-már polgárháború szélén álló társadalom fogja eldönteni, hogy ki legyen az elnöke, miközben a győztes személyével kapcsolatos kérdéssel egyenértékű probléma az is, hogy a vesztes fél mit fog tenni. Eredmények egyhamar nem várhatóak – egyrészt minden felmérés szoros eredményt jelez, ráadásul az úgynevezett csatatér-államokban is szoros eredményeket predesztinálnak a közvélemény-kutatók.

Az amerikai választás fura esemény, egy európai választópolgár szemével nézve néha egyenesen érthetetlen: hétköznap, kedden tartják, és nem biztos, hogy az a jelölt nyer, amelyik szám szerint a legtöbb voksot kapja. Az elnök személyéről végül egy elektori kollégium dönt, ilyen elektorokkal miden állam lélekszámának megfelelően rendelkezik, de erről majd később.

Miért kedd?

Az amerikai elnökválasztásokat mindig kedden tartják, méghozzá a november első hétfője utáni kedden. Ennek miértje a földművesek életmódjában keresendő – akkoriban, jó száz-kétszáz évvel ezelőtt az amerikai gazdák szombaton még befejezték a munkát, vasárnap templomba mentek, majd hétfőn felültek kis szekereikre, hogy elutazzanak a legközelebbi szavazóhelyiségbe – ez gyakran egynapos utazást jelentett. Így alakult, hogy az amerikai elnökválasztásokat keddi napra tették, és ehhez a szokásukhoz azóta is ragaszkodnak, hiába van már azóta elektronikus vagy levélszavazat, repülő és belső égésű motorral felszerelt gépjármű – a hagyomány, az hagyomány, mondaná egy echte jenki, és az elnökválasztás időpontja maradt.

Miért elektorok, miért kollégium?

A kollégium kifejezés arra utal, hogy egy államonként egy jól megszabott létszámú elektorról beszélhetünk. Az amerikai alkotmány 1787-es elfogadásának idején az ország területi nagysága és a megbízható kommunikációs csatornák hiánya miatt nehéz lett volna egy nemzeti szavazást lebonyolítani, hitelesen megszámolni a leadott szavazatokat, majd az alapján, hogy ki kapta a legtöbbet, kinevezni az új elnököt.

Így aztán kitalálták maguknak az elektori rendszert, nagyjából úgy írnám le, hogy minden tagállamnak van bizonyos számú küldöttje (a küldöttek száma függ az államban élő lakosok számától), majd ezek az elektorok összejönnek Amerika minden részéből és megszavazzák az elnököt. Általában, nagyon ritka kivételektől eltekintve egy állam elektorjai (küldöttei) arra a jelöltre szavaznak, aki államukban megnyerte a választást. Elvileg szabadon dönthetnek arról, hogy mely elnökjelöltet támogatják, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az adott állam elektorjai arra az elnökjelöltre adják voksukat, aki államukban a legtöbb szavazatot szerezte. Amennyiben mégsem így tenne, akkor a „hiteltelen” címkét érdemli ki a közössége részéről, de egyes államokban büntethető is az ilyen magatartás, illetve bűnügyi eljárás indítható ellene. 2016-ban például 7 kollégiumi szavazat nem abba az irányba ment, amelyet ez a szokásjog diktált volna, de ez végül nem befolyásolta érdemben az elnökválasztás eredményét.

Államok és elektorok

Alabama	9
Alaszka	3
Arizona	11
Arkansas	6
Colorado	10
Connecticut	7
D.C.	3
Delaware	3
Dél-Dakota	3
Dél-Karolina	9
Észak-Dakota	3
Észak-Karolina	16
Florida	30
Georgia	16
Hawaii	4
Idaho	4
Illinois	19
Indiana	11
Iowa	6
Kalifornia	54
Kansas	6
Kentucky	8
Louisiana	8
Maine	4
Maryland	10
Massachusetts	11
Michigan	15
Minnesota	10
Mississippi	6
Missouri	10
Montana	4
Nebraska	5
Nevada	6
New Hampshire	4
New Jersey	14
New York	28
Nyugat-Virginia	4
Ohio	17
Oklahoma	7
Oregon	8
Pennsylvania	19
Rhode Island	4
Tennessee	11
Texas	40
Utah	6
Új-Mexikó	5
Vermont	3
Virginia	13
Washington	12
Wisconsin	10
Wyoming	3
Összes	538

Kaliforniának, mivel egyik legnépesebb tagállam, 54 elektori mandátuma van, míg például Észak-Dakotának vagy Wyomingnak a legkevesebb, és összesen 538 elektor van. A jövendő amerikai elnökének minimum 270 elektori szavazatra van szüksége ahhoz, hogy beköltözhessen a Fehér Házba. Ebből következik az is, hogy nem feltétlenül az a jelölt nyer, amelyik szám szerint a legtöbb szavazatot megszerzi. Például megnyerheted Texast 98,9 százalékkal, akkor is 40 texasi elektori voksod lesz az elektori kollégiumban – hiába nyer egy-egy államban fölényesen egy jelölt, attól még ugyanannyi elektori szavazatra számíthat. 2016-ban például Hillary Clinton majdnem 3 millió szavazattal kapott többet, mint Donald Trump, mégis elveszítette a választást. 2000-ben George W. Bush győzött Al Gore demokrata elnökjelölttel szemben, miközben Al Gore közel félmillió szavazattal szerzett többet ellenfelénél. Akár úgy is fogalmazhatunk: a demokraták már kétszer szívtak ezzel a választási rendszerrel, legalábbis a 20. és a 21 századokban, ugyanis csak a 19 században fordul elő olyasmi, hogy az ellenfelénél kevesebb szavazatot kapó jelölt legyen az USA elnöke.

Így aztán az amerikai elnökválasztás tulajdonkép nem egy népszavazás, hanem inkább egy államok közötti verseny – legalábbis így is leírhatjuk, és nem járunk messze a valóságtól, azonban azt is hozzá kell tenni, hogy némileg az államok közötti egyensúlyt is biztosítja ez a választási rendszer.

A csatatér-államok

vagy más néven: swing-state, swing-államok. Mivel az amerikai politika nem szenvedett sem a náci, sem a kommunista diktatúráktól, így több mint 200 éve megszakítás nélkül rendezhetnek szabad választásokat. Ebből kifolyólag ki is alakultak a pártok különböző bázisai, egy-egy államról biztosan lehet tudni, hogy a republikánusok vagy a demokraták felé húz, és ennek megfelelően is szavaz majd az elnökválasztáson. Természetesen az idők folyamán ezek változhattak, meg talán idén is lesz rá példa, hogy biztosnak hitt vörös állam bekékül végül, de ezekre az esély is kicsi, és talán egy államra lehet jellemző egy választáson, de semmiképp se számítsunk országos jelenségre, ahol Texasban hirtelen az abortuszpártinak tartott Harrisra, vagy Kaliforniában a félfasisztának elkönyvelt Trumpra fognak a tömegek szavazni. A stabil demokrata vagy stabil republikánus államokon túl vannak azonban olyan államok, amelyek cserélgetik kedvenc színüket, ők a swing-államok, és nem tudom, hogy a swinger kifejezés innen került át a szexiparba vagy fordítva, de azt hiszem ez most nem is lényeges. Szóval, azokat az államokat, amelyek az elnökválasztások során nem szavaztak következetesen egyik vagy másik tábor jelöltjére csataér-államoknak szokás nevezni. Az idei elnökválasztásra szakértők hét swing-állammal számolnak – lássuk őket:

Arizona

A11 elektorral rendelkező 7,4 millió lakosú államban 2020-ban Biden 10.000 szavazatnyi különbséggel nyert, és sok szempontból ennek az államnak köszönheti elnökségét is. A „grand Canyon” 1990-es évek óta 2020-ban szavazott ismét a demokratákra. A Mexikóval több száz kilométernyi közös határt megosztó államban a migráció az egyik legélesebb politikai kérdés, dacára annak, hogy pont az utóbbi években esett vissza az illegális határátlépők száma. Arizonában szintén nagy téma az abortusz, az itteni republikánusoknak támadt az a gondolata, hogy egy 160 éves jogszabályt állítsanak vissza, amely majdhogynem teljesen betiltaná a művi terhességmegszakítást – a republikánusoknak végül nem sikerült ez az akciójuk, de az USA legfelsőbb bírósága végül érvénytelenített egy olyan döntést, amely alkotmányos jogként ismerte el a nők abortuszhoz való jogát.

Georgia

Nem, ez nem Grúzia, az más. A 11 milliós állam 16 elektort küldhet a kollégiumba, 2020-ban Biden 13 ezer szavazatnyi előnnyel nyerte ezt az államot. És Georgia az otthona a Trump elleni megannyi bűnvádi eljárás egyikének is – az állam Fulton nevű településén robbant ki a Trump választási manipulációjával kapcsolatos botrány. A vád szerint Trump és 18 bűntársa arra szövetkeztek, hogy megsemmisítsék Biden georgiai győzelmét. Trump mindet tagad, meghallgatását pedig elhalasztották a választások utánra – az ellene felhozott vádpontok egyikében pedig már el is elítélték. Georgia lakosainak egyharmada afroamerikai, ez előnyt jelent a demokratáknak. Bár korábban tapasztalható volt némi kiábrándultság Bidennel kapcsolatban, a georgiai feketéket végül Harris rázhatja fel.

Michigan

15 elektorral és 10 milliós lélekszámmal rendelkező állam 2020-ban Bidenre szavazott, méghozzá a meggyőzőnek mondható 150 ezres fölénnyel. A „nagy tavak” országa azonban hiába állt Biden mellett, az USA szimbólumává vált az Izrael-Hamász háború kirobbanása után – itt folytak a legerősebb Izrael-ellenes civil akciók. A Michiganban megtartott előválasztások alkalmával közel százezer szavazó jelölte be az „el nem kötelezett” (uncommitted) rubrikát, miután aktivisták arra szólították fel őket, hogy ezzel nyilvánítsák ki tiltakozásukat Izrael politikája ellen, valamint így gyakoroljanak nyomást az amerikai vezetésre, hogy az állítsa le az Izraelnek szánt fegyvereladásokat. Michiganban él a legtöbb muzulmán vallású amerikai, és Bidennek aligha lett volna esélye újrázni itt, viszont a Harris által Izraellel szemben megütött keményebb hang akár elhozhatja a 15 elektori voksot is Kamala számára.

Nevada

Amilyen pici, olyan fontos lehet. A mindössze 6 elektort delegáló 3,2 milliós államban 2020-ban Biden nyert 34 ezer szavazattal. Korábban demokrata államnak számított, viszont, amíg még Biden volt az elnökjelölt Trump hatalmas előnyre tett szert. Ez részben elolvadt Harris jelölése óta, de Nevada továbbra is a harmadik legmagasabb munkanélkülisséggel küzdő állama az USA-nak, dacára annak, hogy a poszt-koviddal kapcsolatos Biden által életbe léptetett gazdasági intézkedések Amerikát végül is emelkedő pályára helyezték. Mindebből azonban nem sok érezhető Nevadában, ahol a latin-amerikai szavazatok dönthetnek, valamint Trump azon ígérete – ami jól rezonálhat errefelé – hogy megválasztása esetén csökkenti az adókat és a különböző szabályozásokon is enyhíteni kíván.

Észak-Karolina:

16 elektor, 10,8 milliós lakosság, 2020-ban Trump győzelem a meggyőzőnek is nevezhető 74 ezres szavazatnyi előnnyel. Egyike azoknak az államoknak, ahol addig nézett ki biztosnak Trump győzelme, míg nem Harris lett az ellenfele. A felmérésekben szinte állandósuló Trump-előny lassan elolvadt, most ez az egyik állam, ahol Harris fordíthat 2020-hoz képest.

Pennsylvania

A 19 elektori szavazattal rendelkező 13 milliós állam egyike a legfontosabb csatahelyszíneknek, szakértők sokasága vallja, hogy a választási harc legnagyobb díja Pennsylvania megnyerése. 2020-ban Joe Biden a komoly előnynek is nevezhető 82 ezres szavazatfölényt tudta itt megteremteni, a kampányban viszont úgy Trump, mind Harris csapata valósággal elözönlötték az államot, nagyjából 50 alkalommal kampányoltak Pennsylvania különböző helyszínein. Michigan és Wisconsin mellett Pennsylvania döntő fontosságúnak bizonyult 2020-ban, ebben az államban történt a Trump elleni első merénylet, itt zajlik az idei választás egyik legnagyobb botránya, az Elon Musk által bizonyos szavazóknak juttatott pénzösszegek miatt. A gazdaság kiemelkedő problémának számít Pennsylvaniában, Biden alatt meglóduló infláció itt is éreztette hatását, és talán gyorsabban, erősebben is hatott itt, mint az ország többi részében.

Wisconsin

10 elektori voks az 5.9 milliós államból, ahol legutóbb Biden alig 21 ezer szavazattal biztosította be győzelmét. A marginális államok közé sorolható, a választási szakértők és szociológusok a rozsdaövezethez sorolják (Pennsylvaniával és Michigannal együtt). Itt általában annak a jelöltnek van a legnagyobb esélye, aki a két mainstream ellen indul, így aztán aligha meglepő, hogy ifjabb Robert F. Kennedy alaposan megkavarhatta volna itt a végeredményt, ha nem lép vissza. De visszalépett, mégpedig Donald javára, míg a demokraták számára szavazatcsökkentést eredményező Zöld Párt jelöltje, Jill Stein állva maradt, pedig Harrisék még a választási törvények megsértésére hivatkozva azt is el akarták érni, hogy neve törlődjön a szavazólapokról. Hasonlóképp: panasszal éltek a másik wisconsini induló, a balos Cornel West ellen is. Úgyhogy, míg Trump egymaga állhat a rajthoz Wisconsinban, addig Harriséknak itt számolniuk kell azzal is, hogy Stein és West pont annyi szavazatot visznek el, amennyivel még nyerhető lenne az állam és annak 10 elektora.

(Nethuszár)