Az egyetlen erdélyi fazsinagóga maradványai a Zsidó Múzeum új tárlatán
2025. 02. 02. 14:45:26
Az írás a falon – Mikdás Meát címmel nyílik meg vasárnap a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek középpontjában egy Magyarországon egyedülálló fazsinagóga maradványai állnak. Az egykori Magyar Királyság területén nem volt szokás, hogy egy–egy zsidó közösség fából építsen magának zsinagógát, de mégis van rá példa: az erdélyi Náznánfalva zsidósága fából emelt zsinagógát a 18. század második felében.
A több száz éves épület a 20. század közepére sajnos teljesen elpusztult, ezért különösen becsesek azok a megmaradt darabjai, amelyek 1941–ben kerültek a budapesti zsidó múzeumba – emelik ki az intézmény MTI–hez eljuttatott közleményben. Mint írják, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár fiatal munkatársát, Király Mátyást olyannyira megragadta a téma, hogy éveken át kutatta és tanulmányozta a kis erdélyi közösség zsinagógájának történetét. Többek között az ő kutatómunkájának eredménye, hogy Az írás a falon – Mikdás Meát címmel megnyílhat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában a náznánfalvi maradványok állnak. A tárlat megnyitóját a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Budapest, VII. kerület, Dohány utca 2.) II. emeleti kiállítóterében vasárnap délután 5 órakor tartják. A közleményben Király Mátyást idézik, aki elmondta: ez a kutatás különleges és fontos a múzeum életében, mivel a vészkorszak félresöpörte a tudományos színtérről a megmentett paneleket, így azok évtizedekre feledésbe merültek, pedig a megmaradt tárgyak egészen különleges világba engednek betekintést.
A náznánfalvi fazsinagógáról mi is írtunk korábban:
A kiállítás háttéranyagában felidézik, hogy Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol 1747–ben fából emeltek zsinagógát maguknak. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fazsinagógára egy levél már 1910–ben felhívta az akkor frissen alapított zsidó múzeum figyelmét. Végül 1941–ben tudtak megszerezni egy darabot a fazsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta – írják az ismertetőben. Az 1780–ból származó festett deszkaelemeket Balázs György szállította 1941–ben a budapesti zsidó múzeumba, ahol azokat a marosvásárhelyi zsidó hitközség ajándékaként leltározták. A becses tárgyat Kovács Levente és Ördög Edit restaurálta 2016–ban. Ez a tárgy is megtekinthető lesz a múzeum új tárlatán – emelik ki a közleményben.
FORRÁS: MTI
Még több erdélyi zsidósággal kapcsolatos anyagot szeretnél olvasni? Keresd fel Zsidó Erdély rovatunkat!
(Nethuszár)
