Szorgalmi-adó: Bukarest megvámolja a jól fejlődő városokat
2025. 02. 10. 12:18:42
A 2025-ös költségvetés több újdonságot is hozott, bár az adóemelések végül nem kerültek napirendre, az osztalékadók emelkedtek, a mikrovállalkozások kedvezményes adózási plafonja csökkent ls visszahozták az oszlopadót, ami az építőipar szereplőinek okozott kisebb sokkot. A költségvetési törvény kapcsán ugyanakkor elfogadtak egy olyan módosító javaslatot, amely bevezeti a szolidaritási adót (szorgalom adót), az intézkedés pedig több város polgármesterét is felháborította.
A szorgalom adó lényegét nagyjából úgy lehetne összefoglalni: ha olyan városban laksz, ahol a polgármester elvégezte a fejlesztéseket, befektetőket vonzott, ilyenformán lecsökkent a munkanélküliség és emelkedtek a bérek, akkor a városodnak fizetnie kell egy úgynevezett szolidaritási adót a központi költségvetésnek.
Háborognak a polgármesterek
Florin Birta, Nagyvárad polgármestere kongatta meg elsőként a vészharangot. Az Ebihoreanul lapban megjelent hír szerint Birta elégtelenségének adott hangot amiatt, hogy a 2025-ös költségvetési törvény során elfogadott módosító javaslatnak megfelelően a Pece-parti Párizs több mint egymillió euró bevételtől eshet el. A hivatalosan szolidaritási adó néven ismert, a köznyelvben inkább szorgalom-adónak nevezett intézkedés célja, hogy a gazdagabb városok több pénzt fizessenek be a központi költségvetésbe. A bicskanyitogató hangulatot erősítendő, Birta azt is közölte a nagyérdeművel, hogy érdekes módon Bukarest fővárosra nem vonatkozik az adónem – ők tehát nem fizetnek. Dominic Fritz, Temesvár első embere szerint nagyjából 13 millió eurótól fosztja meg a helyi költségvetést az új intézkedés, Bákóban 3 millió lejes veszteséggel számolnak, mondja Lucian Stanciu-Viziteu polgármester, aki nem rejtette véka alá véleményét: ez a hatékonyság büntetése, mondja, szerinte az szubszidiaritás európai elvét is sérti a fiskális intézkedés.
Mi is ez a szorgalom-adó?
Ha egy municípiumnak a jövedelemadóból szerzett egy főre jutó bevételei magasabbak mint az országos átlag, akkor minden egyes lejért, amivel ezt az átlagot meghaladja, 15 százalékot be kell fizetnie a központi költségvetésbe. Magyarázat: az egy főre jutó jövedelemadó országos átlaga 2.000 lej. Temesváron, ahol a munkanélküliség alacsony és magasabbak a fizetések ez az összeg eléri a 3.700 lejt. Az így kialakuló 1.700 lejes különbséget megszorozzuk a helyi lakosság létszámával, majd a kapott eredmény jelenti azt az összeget, amelynek 15 százalékát be kell fizetni a központi költségvetésbe.
Igen, a fenti magyarázat bonyolult lehet elsőre, de az eBihoreanul Nagyvárad példáján érthetően szemlélteti a szorgalom-adó lényegét.
- lépés:
A 2025-ös esztendőre vonatkozó becslést alapul véve 405.928.000 lej bevétellel számolnak.
A 2025. január 13-án közzétett népszámlálási adatok szerinti lakosságszám: 183.105
Kiszámolják, hogy mennyi az egy főre eső bevétel: 405.928.000/183.105=2,217 lej/fő.
Lévén az egy főre jutó összeg magasabb mint az országos átlagban meghatározott 2.000 lej, következik a második lépés
- lépés:
A 2.000 lej országos átlagnak számító összeget megszorozzuk a lakosságszámmal: 2.000×183.105=366.210.000 lej. Ezt az összeget kivonjuk a becsült bevétel összegéből, azaz: 405.928.000-366.210.000=39.718.000 lej. Az így kapott összeg 15 százalékát pedig be kell majd fizetni a központi költségvetésbe, tehát: 39.718.000×15%=5.957.700 lej.
Igazságos adó?
Tény, hogy Románia fejlődése nem egyenletes, óriási különbségek vannak a különböző régiók között. Bár az érintett polgármesterek háborognak, azért azt is tegyük hozzá, hogy nem miden esetben a polgármester léhasága, hozzá nem értése az oka annak, hogy egy-egy város nem fejlődik olyan ütemben, mint Kolozsvár vagy Temesvár. A földrajzi elhelyezkedés sokat számít, Csíkszereda polgáremsetere például akár meg is feszülhet, egy bizonyos szint fölött már nem tud újabb befektetőket vonzani és egy bizonyos szint felett már nem tud olyan fejlesztéseket véghezvinni, amelyek jelentős béremeléssel is járnának. De Csíkszereda helyett mondhattam, volna Gyergyót, vagy több moldvai, havasalföldi települést is. Egyszerűen a határtól messze vannak (főként a fejlődést jelentő nyugati határszéltől), földrajzi elhelyezkedésük zárt vidékké teszi őket, ahova a befektetők nem szívesen mennek, ráadásul a lakosságszám is alacsony, így bármiféle megtérülés csak nagyon sokára képzelhető el.
Összehasonlításképp:
a nagyszámú nehezen megközelíthető településeket magáénak tudó Hargita megye lakossága, a 2021. decemberi adatok szerint 291.950 fő. Kolozsvár lakossága, azzal az agglomerációval együtt, amely naponta, de legalább hetente kétszer bemegy a városba eléri a félmillió főt. Ilyen körülmények között nem várható, hogy Hargita megye ugyanolyan fejlődést, és eme fejlődés nyomán ugyanolyan bérnövekedést tudjon felmutatni, mint Kolozs megye. Az állam viszont nem engedheti meg ezt a szétfejlődést, mert abból óriási társadalmi feszültségek származhatnak, plusz egyes vidékek teljesen kiürülnek, mert a lakosság elvándorol.
Az persze egy külön kérdés, hogy Bukarestre miért nem vonatkozik ez a szolidaritási adó, ahogy azt is alaposan kéne elemezni, hogy Bukarest végül milyen alapon, milyen indikátorok alapján osztja majd szét az így begyűlt pénzt a települések között.
-örsh-
Felhasznált források:
(Nethuszár)
