Marosvásárhely: székelyeknek csak a járdán szabad!

Olvasom a Háromszék, illetve a Vásárhely.ma beszámolóit, és nem kicsit döbbenten látom, hogy Marosvásárhely magyar polgármestere ismét a járdára száműzte az immár hagyománnyá vált Székely Szabadság Napja rendezvényére érkező autonómiáért küzdő magyarokat. Mi van itt?

A történet röviden: az SZNT leadta kérvényét az illetékeseknél, hogy idén is megszervezné a Székely Szabadság Napját – a rendezvény lényeges eleme a vonulás, amikor is hatalmas székely zászlóval, molinókkal, magasba tartott táblákkal a Székely Vértanúk emlékművétől a főtéren található ispánág épületéig vonulnak a résztvevők. Azaz: csak vonulnának, ha a város polgármestere nem száműzte volna őket a járdára, ilyenformán pedig az egész rendezvény sokat és súlyosan veszít jellegéből, az üzenet erősségéből, illetve hatékonyságából.

Az SZNT idén is, mint minden évben, teljesen legálisan, a román törvényeknek száz százalékig megfelelően benyújtotta az illetékesekhez a rendezvény megszervezésének szándékát igazoló kérelmet, amit ők tudomásul vettek. De a dolgok mégsem kerültek a helyükre, ugyanis Marosvásárhely polgármestere összehívta a láttamozó bizottságot (comisia de avizare), ahol aztán a rendezvény jellegét, annak célját önhatalmúlag módosítva a járdára száműzte az autonómista székelyeket. Mi több, az SZNT kérelmében eredetileg szereplő „vonulás” szót „tömegoszlásra” cserélte, így a papíron most úgy nézne ki a rendezvény, hogy a Vértanúknál megtartott szónoklatok, előadások után a rendezvény véget is ér, hiszen a tömeg onnan már nem „vonul” sehova, hanem „oszlik”.

Több furcsaság is van, kezdjük a jogilag releváns észrevétellel: a törvény egyértelműen fogalmaz a láttamozó bizottsággal kapcsolatosan. A vonatkozó törvény II. fejezet, 8. cikkely, 1 és 2 pontja rendelkezik erről. Bár a törvény nem sorolja a láttamozó bizottság tagjai közé a szervezőket, a következő mondatban viszont már egyértelműen fogalmaz annak kapcsán, hogy miként és miért lehet módosítani a szervezők eredeti kérelmét.

În cazuri justificate, cu acordul organizatorilor, comisiile de avizare pot să modifice unele elemente cuprinse în declaraţia prealabilă a acestora.

Azaz: indokolt esetben, a szervezők egyetértésével, a láttamozó bizottságok módosíthatják az előzetes nyilatkozatban foglalat egyes elemeket.

Tehát: a „szervezők egyetértésével”!

Az SZNT honlapján közzétett közleményből világosan látszik: a láttamozó bizottság pusztán csak értesítette a szervezőket, véleményüket, mi több, egyetértésüket ki sem kérte – ilyenformán nem is csoda, ha a szervezők körében felmerült a gondolat: be kéne perelni Soós Zoltán polgármestert, akárcsak a korábbi román ajkú polgármestert, Dorin Floreat. [A különböző háttérbeszélgetések során a Nethuszár úgy értesült, hogy egyes szervezők komolyan fontolgatják a Soós Zoltán ellen indítandó per lehetőségét. Ugyanakkor ezek magánvéleményként hangoztak el, nem tekinthetőek az SZNT hivatalos nézőpontjának! – szerk. megjegyz.]

Politikai furcsaságok sorozata:

Amikor 2020-ban végre ismét magyar polgármester került a legnagyobb lélekszámú magyarságnak otthont adó Marosvásárhely élére, akkor a helyi magyarok többsége fellélegzett. Bár a korábbi román polgármester nem tartozott a romániai szinten értendő legsovénebb városatyák közé, az SZNT-nek nem kevés konfliktusa volt vele, ahogy a magyarságnak is: míg a székelyek utcai vonulását sikertelenül próbálta betiltatni, regnálása alatt a Vásárhelyi Forgatag (amolyan marosvásárhelyi magyar napok) nem jöhetett be a városba, vagy csak annak eldugott helyszínein tudta megszervezni ünnepét. Sokan, és nem is alaptalanul gondolták úgy, hogy Soós Zoltán érkeztével a Székely Szabadság Napja is az őt megillető helyére kerül: évente egyszeri kis vonulás senkinek sem árthat. Azonban ez ma nincs így, és nem is igazán világos, hogy miért alakult így ez a szebb sorsra érdemes történet.

Akiknek szabad: az AUR felvonulása Marosvásárhelyen, 2025. január 18-án. Kép forrása: Facebook

A furcsaságok közé sorolható továbbá, hogy a magyarellenes AUR minden különösebb gond nélkül vonulhatott Marosvásárhelyen, annak főterén, ráadásul az elmúlt időszak romániai belpolitikai eseményei is aktualitássá teszik a székelyföldi autonómia kérdését: a tavalyi szuperválasztási év során már nem egyszer merült fel Románia közigazgatási átalakítása, amely a tömbmagyarságot alkotó Maros, Hargita, Kvásznba magyar megyéket román többségű szupermegyébe olvasztotta volna, az USR pedig már a Parlamentbe is benyújtotta ilyen irányú törvénytervezetét – amit később, az elnökválasztási kampányban a magyarok támogatására számító Elena Lasconi visszavont. További kérdéseket hoz magával az a tény, hogy hosszú-hosszú évtizedek óta először, mind a Maros Megyei Tanács, mind a Maros megyei prefektúra, mind Marosvásárhely megyeszékhely élén magyar politikusok állnak. Nem csoda tehát, hogy a város magyar lakossága csalódásként éli meg a Székely Szabadság Napjának ellehetetlenítésére irányuló kísérletet, ennek a csalódásnak pedig könnyen választói bizalomvesztés lehet az eredménye.

-örsh-

(Nethuszár)