Pete Hegseth és a Signal-cirkusz – avagy hogyan NE vezessük a Pentagont

Ha valaha azon tűnődtél, hogy egy védelmi miniszter számára melyik lehet a legjobb platform a rendkívül érzékeny katonai tervek megosztására, Pete Hegseth megadta a választ: egy családi csoportos cset a Signalon, amiben benne van a feleséged, a testvéred, az ügyvéded és – szinte biztosan – a házi teknős is, ha épp ráér.

Na de ne rohanjunk ennyire előre. Kezdjük az elején.

Trump kedvenc tévése belép a hadügybe

Pete Hegseth neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy korábban a Fox News egyik állandó „hazafias arca” volt, ahol rendszeresen magyarázta el a nézőknek, hogy minden háború jó, és ha nem háborúzunk valakivel, akkor talán túl liberálisak lettünk. Ilyen háttérrel természetesen teljesen logikus lépés volt kinevezni őt az Egyesült Államok védelmi miniszterévé – legalábbis Donald Trump szerint, aki a jelek szerint a kormányzás alapelveit egy hatalmas Mad Libs füzetből olvassa ki. Hegseth ezzel együtt a Pentagon élére került, és azonnal belevágott az „újító reformokba” – például abba, hogy hogyan lehet a leggyorsabban kiszivárogtatni nemzetbiztonsági információkat egy családi csoportos beszélgetésen keresztül.

„Defense | Team Huddle” – Az év katonai reality show-ja

A történet szerint Hegseth még a kinevezése előtt létrehozott egy Signal csoportot, amelyet úgy nevezett el, hogy Defense | Team Huddle, ami katonai értelemben kb. annyira hangzik komolyan, mint amikor a gyerekek összeülnek Pokémon-kártyákat cserélni a suliudvaron.

A csoportban ott volt:

• Jennifer, a felesége, aki korábban a Fox News-nál dolgozott producerként, de most úgy tűnik, ő a „first lady of Pentagon”.
• Phil, a testvére, aki szintén valahogy a Pentagon körül ólálkodik, mint egy titkosított kóddal felszerelt családi porszívóügynök.
• Tim, az ügyvédje, akinek, ha minden jól megy, a következő években rengeteg munkája lesz.

És persze ott volt Pete is, a saját magántelefonjáról csetelve, miközben épp olyan apróságokat osztott meg, mint hogy pontosan mikor és hol fognak támadni amerikai F/A-18 Hornetek a húszik ellen Jemenben. Mert ugye mi mást is csinálnánk egy hétfő délután, ha nem ezt?

Szia, főnök! Véletlenül meghívtalak egy háborúra

A dolgok azonban csak akkor kezdtek igazán pikánssá válni, amikor egy másik Signal-csoportba, amit nem Hegseth, hanem Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hozott létre, véletlenül bekerült Jeffrey Goldberg, a The Atlantic főszerkesztője. Igen, egy újságíró. Egy újságíró egy titkos katonai csoportban, ahol amerikai katonai műveletek részleteiről beszélgetnek. Ez olyan, mintha a CIA titkos megbeszélésére véletlenül meghívnád a pizzafutárt, és aztán azt mondanád: „Hát ha már itt vagy, kérsz egy szeletet és egy kis belső információt a dróncsapásokról?”

Jeffrey Goldberg később elismerte, hogy „meglehetősen furcsa volt”, hogy egy „Houthi PC” nevű csoportban találta magát – ahol a PC nem a politikai korrektség, hanem a Principals Committee, azaz a legmagasabb szintű kormányzati vezetők gyűléseinek rövidítése volt. Ez így elsőre is olyan, mint egy Monty Python jelenet Pentagon-jelmezben.

Reagál a Fehér Ház: „Hegseth fantasztikus munkát végez”

Amikor a sajtó felfedezte, hogy Hegseth úgy osztogatja a katonai titkokat, mint nagymama a kocsonyát karácsonykor, a Fehér Ház természetesen nem maradt csendben. Karoline Leavitt, Trump szóvivője kijelentette, hogy az elnök „teljes mértékben támogatja” Hegsethet, és „fantasztikus munkát végez”. Ezen a ponton nyilván a „fantasztikus” alatt azt értette, hogy csodával határos módon még nem robbantott ki egy harmadik világháborút a családi csoportban megosztott linkekkel. Sőt, Hegseth maga is megszólalt: „Folytatjuk a harcot a végsőkig.” – mondta, miközben valószínűleg épp az új Signal matricacsomagokat próbálta beállítani a csoportban, hogy színesebbek legyenek a beszélgetések a következő dróntámadás előtt.

Miért lenne gond az, ha feleségednek elmondod a haditervet?

Nos, nézzük csak. Jennifer, Pete felesége, nem a Védelmi Minisztérium alkalmazottja. Viszont előszeretettel utazik férjével érzékeny tárgyalásokra, és valahogy mindig jelen van a háttérben, amikor valaki arabul vagy oroszul mond valami fontosat.

A testvér és az ügyvéd már némileg közelebb állnak a Pentagonhoz, de továbbra sem egyértelmű, hogy miért kellene tudniuk, mikor indul el a következő légitámadás – hacsak nem ők kezelik a GPS-t a rakétákon, amit, lássuk be, manapság bárki megtehet, aki használt már Waze-t.

A Pentagon mint családi vállalkozás?

Ha mindez nem lenne elég, a New York Times szerint ez az egész csak a jéghegy csúcsa. A Hegseth által vezetett Pentagon olyan, mintha egy családi grillparti lenne, ahol a titkos recepteket véletlenül átküldik a szomszédnak is. Az a tény, hogy Hegseth magántelefonról kezelte az egészet, már csak hab a tortán – vagyis urán a rakétán.

És bár a hivatalos álláspont az, hogy „ez a csoport inkább adminisztratív célokat szolgált”, azt azért nehéz kimagyarázni, hogy egy rakétatámadás idejét adminisztratív információnak minősítjük – hacsak nem gondoljuk úgy, hogy minden napra kell egy kis robbanás, mint egy katonai adventi naptárban.

Hegseth: a Pentagon Forrest Gumpja

Ha ezt az egész történetet egy szóval kellene összefoglalni, az az lenne: „komikus”. Pete Hegseth nem csupán megtestesíti a „túl sok hatalom, túl kevés kompetencia” klasszikus példáját, hanem sikerült neki valóságshow csinálni az amerikai hadviselésből. És miközben Trump továbbra is büszkén veregeti meg a hátát, és úgy beszél róla, mint egy hadvezérről, valójában Hegseth nem több, mint egy katonai titkokkal teli mém-generátor, aki a saját családi csevegésén keresztül építi le a biztonságpolitikát – egy üzenettel, egy emoji-val, egy véletlenül meghívott újságíróval egyszerre.

Tanulság?

Szóval legközelebb, ha megkérdezik tőled, hogy miért fontos a kiberbiztonság, csak mutasd meg nekik ezt a történetet. És ha valaha is úgy érzed, hogy rossz napod van, gondolj arra, hogy legalább te még nem hívtad meg a titkos katonai csoportba a szomszéd Marcit. Vagy a nagymamát. Vagy a sajtót. Na, Hegseth, most már csak annyi hiányzik, hogy TikTokon is streameld a hadműveleteket, valami jó kis háttérzenével. Mondjuk: “Boom Boom Pow”.

-örsh-

(Nethuszár)