Trump elhalasztja az EU-s vámok határidejét – új határidő: július 9.

Donald Trump amerikai elnök beleegyezett abba, hogy az Európai Unió termékeire kilátásba helyezett, akár 50%-os vámok bevezetésének határidejét június 1-jéről július 9-re halassza. A döntés azt követően született meg, hogy Trump vasárnap telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, aki jelezte: az EU készen áll arra, hogy „gyorsan és határozottan előmozdítsa a tárgyalásokat.”

Hosszú ideje húzódó kereskedelmi feszültség

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok 2018 óta feszültek. Akkor a Trump-kormányzat 25%-os vámot vetett ki az EU-ból származó acélra, illetve 10%-ot az alumíniumra, nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva. Az EU válaszul megtorló intézkedéseket vezetett be amerikai termékekre, például a Kentucky bourbonre és a Harley-Davidson motorkerékpárokra. Trump visszatérésével ismét napirendre kerültek az átfogó vámemelések, köztük az EU-s termékekre kivetendő 50%-os vám is. Bár 2025. június 1-je volt az eredeti határidő, az elnök 90 napos tárgyalási időszakot engedélyezett. Ez a mostani döntés értelmében további 39 nappal meghosszabbodik. Az Európai Bizottság eközben folyamatosan készítette elő válaszlépéseit: tagállamoktól és több mint 660 érintett féltől gyűjtött visszajelzéseket egy esetleges ellenintézkedés-csomag összeállításához. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos hangsúlyozta, hogy az EU-USA kereskedelemnek „kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, nem fenyegetéseken.”

Von der Leyen közvetlen beavatkozása

A vámok elhalasztásában kulcsszerepet játszott Ursula von der Leyen közvetlen diplomáciai beavatkozása. A vasárnapi telefonbeszélgetést Trump „nagyon kellemesnek” nevezte, és elismerte, hogy von der Leyen „komoly tárgyalásokat akar indítani.” Az Európai Bizottság elnöke kifejezetten kérte a július 9-i halasztást, hogy legyen idő „jó megállapodást kötni.” A megbeszélés eredményeként Trump megígérte, hogy a tárgyalások „gyorsan megkezdődnek.” A döntés jelentős enyhülést hozott, különösen annak fényében, hogy Trump alig két nappal korábban még nyilvánosan csalódottságának adott hangot a tárgyalások állásával kapcsolatban, mondván: „sehová sem vezetnek,” és kilátásba helyezte az 50%-os vámok bevezetését. Von der Leyen a beszélgetést a közösségi médiában „jónak” értékelte, és megerősítette: „Európa készen áll arra, hogy gyorsan és határozottan előmozdítsa a tárgyalásokat.”

A „Felszabadulás Napja” vámintézkedései

Trump április 2-án jelentette be vámstratégiáját a Fehér Ház Rózsakertjében tartott eseményen, amelyet saját elnevezése szerint „Felszabadulás Napjának” szánt. Itt írta alá az 14257-es elnöki rendeletet, amelyet Amerika „gazdasági függetlenségi nyilatkozataként” mutatott be. A rendelet április 5-től egyetemes, 10%-os alapvámot vezetett be az amerikai importtermékekre, majd április 9-től további, ország-specifikus „kölcsönös” vámokat – 11% és 50% között – 57 országra, amelyeket Trump „krónikus kereskedelmi szabálysértőként” jelölt meg. Az EU-s termékeket 20%-os vám sújtotta volna, míg Kína esetében ez az arány 34%, Tajvannál 32%, Dél-Koreánál 25% volt. Kanada és Mexikó ideiglenes mentességet kaptak. A lépés azonnali zűrzavart okozott a globális piacokon, és a vámok többségét rövid időn belül felfüggesztették – kivéve a kínai termékekre vonatkozóakat, amelyek egy megtorlási spirált indítottak el, és akár 145%-ig is emelkedtek. Trump az intézkedések szükségességét az Egyesült Államok 1,2 billió dolláros kereskedelmi hiányával, a hazai ipar támogatásával, munkahelyteremtéssel és nemzetbiztonsági érvekkel indokolta.

FORRÁS: Fox Business

(Nethuszár)