A legszegényebb országok rekordösszegű, 22 milliárd dolláros adósságot fizetnek Kínának

Az ausztrál Lowy Intézet jelentése szerint a fejlődő országokat „adóssághullám” fenyegeti, mivel Kínának fizetendő törlesztéseik rekordmagasságba emelkedtek.

A világ 75 legszegényebb és legsebezhetőbb országa 2025-ben példátlan, összesen 22 milliárd dolláros adósságtörlesztést teljesít Kína felé, elsősorban a 2010-es években az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) keretében felvett hitelekből.

Az Övezet és Út Kezdeményezés következményei

Az Övezet és Út Kezdeményezés összetett gazdasági előnyöket és kihívásokat tartogat. A Világbank becslései szerint a BRI 2040-ig akár 7,1 billió dollárral növelheti a globális GDP-t, és 2,2 százalékkal csökkentheti a globális kereskedelmi költségeket. 2030-ra a kezdeményezés évente mintegy 1,6 billió dollárnyi hasznot hozhat a világnak, ami a globális GDP 1,3 százalékát jelenti. Ezekből az előnyökből elsősorban a BRI-országok részesülnek, amelyek a teljes haszon 82 százalékát élvezhetik.

A makrogazdasági hatások mellett a BRI jelentős társadalmi következményekkel is jár: potenciálisan 7,6 millió embert emelhet ki a szélsőséges szegénységből, és további 32 milliót a mérsékelt szegénységből világszerte. A munkaerőpiac is mérsékelt átalakuláson mehet keresztül, hiszen a BRI-országokban mintegy 12 millió munkavállaló (az alap munkaerő-állomány 0,48 százaléka) szektort válthat. Érdekes módon a munkavállalók nagyobb mértékben részesülnének az előnyökből, mint a tőketulajdonosok: a munka jövedelmezősége 1,37 százalékkal nőne, míg a tőkéé csak 0,87 százalékkal. Ezek az átalakulások ugyanakkor környezeti aggályokat is felvetnek, mivel várhatóan mérsékelt növekedést okoznak a globális szén-dioxid-kibocsátásban.

Hatás az egészségügyi és oktatási kiadásokra

A Kínának felhalmozódó adósságteher arra kényszeríti a fejlődő országokat, hogy létfontosságú erőforrásokat vonjanak el alapvető szolgáltatásoktól, ami súlyosan rontja a szociális jólétet. Ahogy az adósságszolgálat költségei nőnek, az állami kiadások az egészségügyre és az oktatásra háttérbe szorulnak. Jelenleg 3,3 milliárd ember él olyan országokban, amelyek többet költenek kamatfizetésre, mint egészségügyre vagy oktatásra. Ez a pénzügyi nyomás veszélyezteti a fejlődési eredményeket, különösen a sérülékeny gazdaságokban, ahol az egészségügyi kiadások jelentősen befolyásolják a háztartások fogyasztását és megtakarításait.

Az egészségügyi kiadások csökkentése különösen káros, mivel kutatások kimutatták, hogy Kínában a kormányzati egészségügyi kiadások multiplikátorhatással vannak a városi háztartások fogyasztására: minden egyes egészségügyre fordított jüan körülbelül kétszeres fogyasztást generál. A törlesztési terhek növelik a szegénységet és a pénzügyi kiszolgáltatottságot, hiszen az orvosi adósság már most is elszegényíti az érintett régiók nem szegénységben élő háztartásainak mintegy 10 százalékát. Az egészségügyi kiadások csökkenése és az adósságterhek növekedése ördögi kört hoz létre, mivel a pénzügyi feszültség összefügg a mentális egészség romlásával, különösen az alacsonyabb jövedelmű lakosság körében.

Kína átállása adósságbehajtóra

Kína drámai átalakuláson ment keresztül: a fejlődő világ legnagyobb új finanszírozási forrásából a legnagyobb adósságbehajtóvá vált. A 120 fejlődő ország közül 54-ben a Kínának fizetendő adósságszolgálati összegek már meghaladják a Párizsi Klubnak – amely magában foglalja az összes jelentős nyugati kétoldalú hitelezőt – járó kifizetések összegét. Ez a változás gyors és jelentős: míg 2012-ben Kína csak 18 fejlődő ország pénzügyeire jelentett nettó terhet, 2023-ra ez a szám 60-ra nőtt.

Ez az átmenet elkerülhetetlen volt Kína hiteleinek szerkezete miatt, amelyek jellemzően türelmi időszakokat tartalmaztak, és ezek a lejáratok a 2020-as évek elején következtek be. Riley Duke kutató szerint: „Mostantól, és ebben az évtizedben végig, Kína inkább adósságbehajtó lesz, mint bankár a fejlődő világ számára.” Ez Peking számára dilemmát jelent, hiszen diplomáciai nyomás alatt áll a fenntarthatatlan adósságok átstrukturálására, miközben belföldről is erős a nyomás a hitelek behajtására, különösen a félig kereskedelmi intézményei részéről. Az új hitelezés ugyan visszaesett, de Kína továbbra is támogatja stratégiai partnereit és erőforrásokban gazdag országokat, különösen azokat, amelyek kritikus ásványkincsekkel vagy akkumulátorfémekkel rendelkeznek, például Indonéziát és Brazíliát.

FORRÁS: South China Morning Post 

(Nethuszár)