Nyugati szövetségesek: Ukrajna lőheti Oroszországot

Friedrich Merz német kancellár szerint a nyugati szövetségesek, köztük Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok, feloldották minden hatótávolsági korlátozást az Ukrajnának szállított fegyverekre vonatkozóan, lehetővé téve Kijev számára, hogy oroszországi katonai célpontokat támadjon.

Ez a jelentős politikai váltás potenciálisan megnyithatja az utat Németország előtt, hogy leszállítsa Ukrajnának a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat, amit az előző, Olaf Scholz vezette kormány azért utasított el, hogy elkerülje a nukleáris fegyverrel rendelkező Oroszország provokálását.

Taurus rakéta szállítási kilátások

A Taurus KEPD-350 cirkálórakéta jelentős képességnövekedést jelent Ukrajna számára, 500 km-es hatótávolságával — ami több mint kétszerese az Ukrajna arzenáljában jelenleg lévő rakétákénak — lehetővé téve mély csapásokat orosz területen. Friedrich Merz kancellárjelölt jelezte, hogy nyitott ezeknek a német–svéd rakétáknak Kijevnek történő átadására, szakítva Olaf Scholz korábbi elutasításával, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bármilyen szállítás európai szövetségesekkel való egyeztetést igényelne. Az Egyesült Királyság már kifejezte támogatását egy ilyen lépéshez, ami segíthet leküzdeni a német habozást.

Technikai kihívások továbbra is fennállnak, beleértve a rakéták integrálását Ukrajna meglévő repülőgépeibe és a személyzet kiképzését, ami több hónapot is igénybe vehet. Németországnak állítólag 150–250 működőképes Taurus rakétája van, és kiszivárgott kommunikációk szerint akár 100-at is leszállíthatnak Ukrajnának két részletben. Moszkva fenyegetésekkel reagált, figyelmeztetve, hogy bármilyen, német Taurus rakétákkal végrehajtott ukrán csapás Németországot „közvetlen hadviselő féllé” tenné — a fenyegetés azonban nem rettentette el Merzet, aki szerint a rakéták stratégiai infrastruktúrát, például az Oroszországot a megszállt Krímmel összekötő Kercsi hidat is célba vehetnék.

A nyugati szövetségesek egységes álláspontja

A nyugati szövetségesek egységes álláspontot képviselnek az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolságára vonatkozó korlátozások feloldásában, miután Friedrich Merz német kancellár kifejezetten kijelentette: „Már nincsenek korlátozások az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolságára vonatkozóan, sem az Egyesült Királyság, sem Franciaország, sem mi részünkről. Az Egyesült Államok részéről sincsenek korlátozások.” Ez a koordinált politikai váltás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy megvédje magát azzal, hogy katonai létesítményeket támad Oroszország területén belül is – erre korábban csak korlátozottan, a határ menti régiókban volt lehetősége. A Kreml ezt a fejleményt „potenciálisan veszélyesnek” minősítette, kiemelve Moszkva aggodalmát Ukrajna kibővült csapásmérő képességei miatt. A célpontok kiválasztásában mutatkozó különbséget Merz is hangsúlyozta, megjegyezve, hogy míg Oroszország „teljesen könyörtelenül támad civil célpontokat, bombáz városokat, óvodákat, kórházakat és idősek otthonait”, addig Ukrajna katonai infrastruktúrát vesz célba. A politikai változás állítólag az egyik oka volt annak, hogy Merz május 10-én Kijevbe látogatott a francia, brit és lengyel vezetőkkel együtt, majd bejelentette, hogy a jövőbeni fegyverszállításokról szóló egyeztetések bizalmasak maradnak a „stratégiai kétértelműség” fenntartása és annak érdekében, hogy Oroszország ne jusson taktikai előnyhöz.

A Kreml válasza a korlátozások feloldására

Moszkva aggodalommal reagált a nyugati szövetségesek döntésére, miszerint feloldják az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a lépést „meglehetősen veszélyesnek” nevezte, és ellentétesnek Oroszország azon erőfeszítéseivel, hogy politikai megállapodásra jussanak a konfliktusban. Ez a reakció rávilágít Oroszország aggodalmára Ukrajna újonnan kibővült képessége miatt, hogy mélyen orosz területen lévő célpontokat támadjon, ami potenciálisan arra kényszerítheti Moszkvát, hogy katonai eszközeit távolabb helyezze a frontvonaltól.

Ennek a politikai váltásnak az időzítése különösen jelentős, mivel Oroszország fokozta légi hadjáratát Ukrajna ellen, amelynek része volt egy rekordot döntő, egyetlen éjszaka alatt végrehajtott 355 Shahed-típusú drónnal végrehajtott támadás is. Az orosz taktikák ezen eszkalációja éles ellentétben áll Merz kancellár megfigyelésével, miszerint míg Ukrajna katonai infrastruktúrát céloz, Oroszország továbbra is válogatás nélkül bombáz polgári célpontokat, beleértve „városokat, óvodákat, kórházakat és gondozóotthonokat”. A Kreml nyugati döntésről alkotott jellemzése, miszerint az akadályt jelent a béketárgyalások számára, úgy tűnik, egy szélesebb stratégia része, amely Ukrajna védelmi támogatását provokatív eszkalációnak kívánja beállítani.

FORRÁSOK: Kyiv Independent, Telegraph. Euronews

(Nethuszár)