Csipetnyi igazság: vádat emelt az ügyészség Georgescu ellen

A bukaresti ügyészség vádat emelt Călin Georgescu, volt elnökjelölt és köztudottan oroszbarát, neolegionárius retorikát folytató közszereplő ellen, amiért éveken át nyilvánosan népszerűsítette olyan történelmi személyek kultuszát, akik háborús bűnökért felelősek – köztük Ion Antonescu és Corneliu Zelea Codreanu. Az ügyészség szerint Georgescu tevékenysége nemcsak történelmi torzítást jelent, hanem egy új, szélsőséges, neofasiszta szervezet létrehozására is irányult.

A Legfőbb Ügyészség vádirata szerint Georgescu 2020 és 2025 között legalább öt alkalommal nyilvánosan, következetesen népszerűsített fasiszta, legionárius, antiszemita és xenofób eszméket. Ide tartozott a „nemzeti regeneráció” misztikus ortodox-keresztény eszméje, egy „karizmatikus, erőskezű vezető” eljövetelének szükségessége, valamint a történelem „újraírása” a legionárius mozgalom rehabilitációja érdekében. Különösen súlyos mozzanatként említi a vádirat Georgescu 2021. október 2-i fellépését a bukaresti Egyetem téren, ahol beszédében Ion Antonescut dicsőítette, legionárius karlendítést hajtott végre, és olyan gesztusokat tett, amelyek gyakorlatilag a fasiszta vezetők mimikáját és stílusát másolták.

Történelemhamisítás és hőskultusz

Georgescu éveken át próbálta átkeretezni a Mișcarea Legionară (Legionárius Mozgalom) történelmi szerepét. A vádirat szerint ezt a célt szolgálta az is, hogy Corneliu Zelea Codreanut „nemzeti mártírként” mutatta be, és Ion Moțát, a legionárius propagandagépezet egyik alakját is példaként állította. Az ügyészek szerint ez szisztematikus próbálkozás a legionárius eszme „normalizálására” és „rehabilitálására”. Georgescu szereplései során nemcsak dicsőítő beszédeket tartott, hanem aktív kapcsolatban állt különböző neolegionárius szervezetekkel, például a „Gogu Puiu și Haiducii Dobrogei” nevű csoporttal, amely hagyományőrző táborokat is szervezett fiataloknak.

Antiszemitizmus, gyűlöletbeszéd – a törvény ellenére is elnézett jelenségek

A romániai neolegionárius mozgalom és az antiszemita, idegengyűlölő diskurzus az elmúlt években újra felszínre tört. Monumentumokat emeltek háborús bűnösök tiszteletére, emlékmeneteket tartottak, és politikai kampányok részévé vált a történelmi szélsőségesség eszméinek újracsomagolt változata. Mindez annak ellenére történhetett meg, hogy Romániában már 2002 óta érvényben van az OUG 31/2002-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely tiltja a fasiszta, legionárius és náci ideológiák népszerűsítését. A törvényt 2015-ben tovább szigorították, ám a hatóságok gyakran elmulasztották alkalmazni.

Miért most történik valami?

A hatóságok csak azután kezdtek el érdemben fellépni, hogy Călin Georgescu 2024-ben bejutott az elnökválasztás második fordulójába – annak ellenére, hogy a választást később az Alkotmánybíróság semmissé nyilvánította, választási csalásokra hivatkozva. Georgescu azonban nem az egyetlen szereplő, aki a neolegionárius körökhöz köthető: George Simion, az AUR párt vezetője, aki 2025-ben szintén jól szerepelt az elnökválasztáson, legionárius dalokat énekelt nyilvánosan, és politikai karrierjét éppen Gogu Puiu (Dobrogea legismertebb legionáriusa) lányának támogatásával kezdte. A G4Media, Context.ro és Info Sud-Est több anyagban is dokumentálta, hogyan épült újra a neolegionárius hálózat Dobrogeában, a hatóságok szinte teljes közömbössége mellett.

Történészi figyelmeztetés: a fasizmus újraéled, ha nem nézünk szembe a múlttal

Daniel Citirigă történész szerint Codreanu már a húszas évek elején politikai gyilkosságokra készülő szervezetet vezetett, amelynek tagjai később prefektusokat, miniszterelnököket és közéleti személyiségeket gyilkoltak meg – köztük Nicolae Iorgát, Románia legjelentősebb történészét és volt miniszterelnökét.

Florin Anghel történész arra hívja fel a figyelmet, hogy a legionárius eszmék újramegjelenése közvetlen következménye a Ceaușescu-rendszer nyolcvanas évekbeli propagandájának. A kommunista diktatúra célja az volt, hogy a történelmi ellenfeleit – Codreanut, Antonescut – antikommunista mártírokként állítsa be. A rendszerváltás utáni közbeszéd pedig nem volt képes ezt az örökséget feldolgozni – sem a bíróságok, sem az oktatási rendszer, sem a politikai elit.

Mi jöhet ezután?

A Georgescu elleni vádemelés az egyik legkomolyabb precedens a romániai extremizmus és történelemhamisítás elleni fellépés terén – de csak akkor lesz értelme, ha nem marad elszigetelt eset. A kérdés már csak az: vajon a román állam képes lesz-e következetesen fellépni a gyűlölet és múltidéző szélsőségesség ellen? Vagy továbbra is a politikai haszon maximalizálása írja felül a demokratikus alapértékeket?

(Nethuszár)