Méra – tízéves a Csűrfesztivál

Húrok, harmonikák és határok nélkül – a Méra Világzenei Csűrfesztivál színpadán idén is mindenki táncolni fog, akár akar, akár nem.

Olasz szenvedély, mexikói tűz, balkáni melankólia és magyar virtus keveredik egy olyan zenei kavalkádban, ahol a hegedű nemcsak szól, hanem beszél, a cimbalom elmesél egy szerelmi drámát, a tangóharmonika pedig felvidít, megsirat – és aztán rávesz, hogy asztalra állva táncolj. A zenekarok nemcsak muzsikálnak, hanem életet lehelnek minden hangjegybe. Készülj, mert ez az élmény a bokádnál kap el – és nem enged!

Ha nem hiszed, akkor itt a fellépő zenekarok listája, jó sok hangízelítővel.

Daria e Bruno Trio (IT)

Képzelj el egy olasz pizzériát, ahol a pizzára mexikói szósz kerül, kubai ritmusban keverik a tésztát, francia bor csorog a poharadba, a pincér szerb táncot lejt, miközben román hegedű szól. Ez a Daria e Bruno Trio. Daria nemcsak énekel, de még az ütőhangszereket is úgy kezeli, mintha a saját gyerekei lennének (néha lehet, hogy meg is fenyegeti őket). Bruno tangóharmonikázik, hogy ne csak a lábad, a szíved is remegjen, Marco pedig hegedül, mint aki szerenádot játszik minden hallgatónak külön. Egy csipet romantika, egy nagy adag világzene – és kész is az érzelmi túltöltés.

Los Orangutanes (UY, PE, HU)

Ha egyszer egy orangután elkezd cumbiára táncolni, onnan nincs visszaút. A Los Orangutanes koncertjén pontosan ezt érzed majd: hogy nincs több ülés, csak csípőmozgás. Uruguayból, Peruból és Magyarországról érkeztek, de együtt olyan ritmusokat pakolnak eléd, hogy még a tangóharmonika is elkezdi a saját lábát csapkodni örömében. Táncolni nem kötelező, de meg fog történni.

Magyar Banda (HU)

A Magyar Banda olyan, mintha a népzene hirtelen TikTok-sztár akarna lenni – de nem ciki módon, hanem zseniálisan. Ők nem csak játszanak, hanem odasóznak a hagyományra egy kis basszust, némi csillogást és egy olyan lendületet, amitől még a nagyanyád is azt mondja: „ez már zene!”. Feat. vendégek, meglepetések, és annyi tehetség, hogy azt bottal sem lehetne lerázni.

Kalapos Zenekar (RO)

A Kalapos zenekar úgy alakult, ahogy a legjobb dolgok szoktak: egy táncház után, amikor már senki sem józan, de mindenki boldog. Még nem álltak színpadon együtt, de már annyit muzsikáltak, hogy ha a hangszerek beszélni tudnának, külön podcastjük lenne. Kalotaszeg, Szatmár, Vajdaszentivány? Nekik olyan, mint nekünk a reggeli kávé – elengedhetetlen.

 

 

Csegely Zenekar (RO)

A Csegely zenekar tagjai együtt nőttek fel, együtt zenélnek, és valószínűleg együtt ettek először túrós puliszkát is. A magyarlapádi népzene olyan nekik, mint egy családi fotóalbum: minden dallamban van egy gyerekkori emlék. Közben persze más vidékekre is elkalandoznak, de Lapád mindig a szívük közepe. Kedvesek, lelkesek, és ha tehetnék, hegedűvel álmodnának.

Üsztürü (RO)

Az Üsztürü zenekar nem viccel – ők a népzene Indiana Jones-ai: bejártak minden zugot, ahol igazi, tiszta magyar népzenét lehet találni. És most azt hozzák el nekünk is, olyan szenvedéllyel és szeretettel, hogy az ember egy pillanatra elhiszi: a zene tényleg időgép. Ha még nem ismerted a régi mestereket, most fogod. Ha ismerted, sírni fogsz a boldogságtól. Vagy a szépségtől. Vagy mindkettőtől.

Taraful din Gratia (RO)

Ők azok, akiknek a zenéje olyan, mint a pálinka: hagyományból jön, de nem kell hozzá múltban élni, hogy megérezd az ízét. Havasalföldi dallamok, friss lendület, és olyan történetmesélés hangokban, hogy a nagymamád is azt fogja mondani: „hallod ezt? rólam szól!”.

Gázsa és az őrkőiek (HU, RO)

Ha valaki azt hiszi, hogy a népzene unalmas, akkor még nem volt Gázsa-koncerten. A zenekar olyan, mintha egy erdélyi lakodalmat és egy fővárosi táncházat kereszteznél, majd ráborítanál egy hegedűt. Az őrkői cigányzene? Hát az a hab a puliszkán. És ha azt hitted, a népzene nem tud ütni – nos, ezek után lehet, hogy táncosként végzed a színpadon. Örök hála nekik, hogy ezt a kultúrát nemcsak őrzik, de új életet is lehelnek belé.

BudaPesme (HU)

Két ember, egy tangóharmonika és egy világ, ahol a kávéházi dallamokból érzések ömlenek. A BudaPesme duó nem nosztalgiázik, hanem elvarázsol. Sevdah, rebetiko, szerelem, fájdalom, asztalon táncolás. Olyan, mintha egy balkáni film soundtrackjét hallgatnád élőben – egy szerelmesfilmét, ahol minden pillanat után valaki énekelni kezd.

Raquel Kurpershoek (ESP)

Raquel nem egyszerűen énekel – ő világot épít köréd. Mintha egy spanyol naplemente lenne emberi alakban, aki közben verseket suttog a füledbe, flamenco ritmusban. Kicsit latin, kicsit európai, kicsit túl tökéletes, hogy igaz legyen. És még csak 26 éves? Na most sírjunk együtt.

Romano Drom (HU)

Ők nem mesélnek – ők buliznak. A Romano Drom koncertjén garantált a lábrázás, a ritmusfüggőség, és az, hogy mire vége, újra akarsz születni cigányzenészként. Oláh dallamok, világzenei turbófeltöltés, egy rakás országban letáncolt színpad – és még mindig frissek, mintha most jöttek volna a próbateremből. Nem lehet nem szeretni őket.

Guajiro Calentano (MEX)

Ha van zenekar, amit nem lehet leállítani, az a Guajiro Calentano. Még ha ki is húzod a konnektorból, valószínűleg tovább játszanak. Mexikói alapok, kubai és puerto ricói fűszerezéssel, és olyan energia, hogy a táncoló emberek után még a madarak is ritmusra csicseregnek. Ha zenét akarsz, amit a tested érez meg előbb, mint az agyad – itt a helyed.

VreMea Válkània (HU, RO)

Képzeld el, hogy egy füstös kávéházban ülsz, ahol egyszerre szólnak görög, balkáni, magyar és jazz dallamok – na, ez a VreMea Válkània. Két énekesnő, egy tangóharmonika, egy cimbalom – és olyan hangulat, amit nem lehet Pinterestre menteni, csak átélni. Szomorú és örömteli egyszerre, mint egy jó pohár bor egy régi szerelem után.

Vardos (AUS)

Ausztráliából jöttek, de mintha Erdély valamelyik szekerén utaztak volna végig ide. A Vardos egy igazi zenei időutazás: hegedű, tangóharmonika, kelet-európai népzene – olyan lendülettel, hogy a kenguruk is hejehujáznának rá. Filmek, lemezek, világkörüli turnék – de most végre a Csűrfesztivál is kap belőlük.

Kristijan Azirovic Orchestra (SRB)

A Balkán rezesbanda-istenének hívják – és nem véletlenül. Kristijan Azirovic és zenekara úgy fújja a trombitát, hogy attól a pálinkás pohár is összerezzent. Guča bajnokai, Aranytrombita, „Dél Királya” – a címek megvannak, de igazából egy dolgot kell tudni: ha ez a zenekar megszólal, nem lesz nyugalom. Csak öröm, hangulat, és egy kis balkáni őrület.

Buda Folk Band (HU)

Nyolc év szünet után visszatértek, mint a kedvenc sorozatod, amiről már le is mondtál. A Buda Folk Band nem egyszerűen népzenét játszik – ők beviszik a városba, megcsavarják, és új köntösben adják vissza, amitől újra beleszeretsz. Hagyományőrzés városi stílusban, friss, szabad, és teljesen addiktív.

MÉRA – .Erdély világzenei csűrfesztiválja!

Helyszín: Méra

Időpont: július 31 – augusztus 3.

Weboldal és jegyvásárlás: Méra World Music

Facebook: Méra Világzenei Csűrfesztivál

(Nethuszár)