Orosz zsarolás régi recept szerint: amit Románia megélt, azt éli most Ukrajna

Cristian Diaconescu, Románia volt külügyminisztere és jelenlegi nemzetbiztonsági elnöki tanácsadó az Antena 3 televízióban elárulta: Moszkva hosszú éveken át ugyanazt az üzenetet közvetítette Bukarest felé, amit most Kijev hall nap mint nap. Ez az üzenet egyszerű és brutálisan őszinte: ha egy ország a NATO-hoz vagy az Európai Unióhoz akar csatlakozni, az automatikusan Oroszország érdekeinek megsértését jelenti, és így konfliktusba kerül a Kremllel.

Ez a „doktrína” nem új. Románia az EU- és NATO-csatlakozás idején közvetlenül szembesült vele, még ha akkoriban a fenyegetés nem öltött nyílt katonai formát. Ukrajna azonban ma fegyverekkel, bombákkal és gyermekeket is elpusztító rakétákkal tapasztalja meg ugyanennek a politikának a következményeit.

A Kreml logikája: a szabad döntés tilos

Diaconescu szerint az orosz diplomaták évekkel ezelőtt világossá tették: Moszkva szemében a NATO és az EU bővítése „kockázat” és „fenyegetés”. Az országoknak, amelyek ebbe az irányba indulnak, számolniuk kell azzal, hogy konfliktusba sodródnak Oroszországgal. A logika torz és veszélyes. Egy szuverén állam saját döntéséről van szó: csatlakozni akar-e egy gazdasági vagy katonai szövetséghez. Moszkva azonban ezt automatikusan agresszióként értelmezi – mintha bármelyik ország létezésének egyetlen célja az volna, hogy Oroszország érdekeit szolgálja. Ez a szemlélet magyarázza azt is, miért indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen Vlagyimir Putyin: mert egy független, demokratikus, nyugati orientációjú Ukrajna egyszerűen összeegyeztethetetlen az orosz birodalmi gondolkodással.

„Nem lesz háború Romániában” – miért más a helyzet, mint Ukrajnában?

Diaconescu hangsúlyozta: Romániában nem lesz háború. Miért ilyen biztos ebben? Mert Románia ma a NATO és az EU teljes jogú tagja. Ez azt jelenti, hogy bármilyen támadás az ország ellen az egész szövetség elleni támadásnak minősülne. A különbség drámai. Ukrajna évek óta törekszik arra, hogy integrálódjon a nyugati struktúrákba, de tagság nélkül védtelen maradt Oroszországgal szemben. Románia, Lengyelország, a balti államok vagy Magyarország ma éppen azért vannak biztonságban, mert időben csatlakoztak ezekhez a szervezetekhez – annak ellenére, hogy Moszkva évtizedek óta tiltakozik, fenyegetőzik, és próbálja megfélemlíteni a szomszédait.

A Duna-delta mint stratégiai tét

Diaconescu azt is elmondta, hogy az orosz diplomaták külön is jelezték: a Duna-delta „érzékeny pont” Moszkva számára. Ez világosan mutatja, hogy az orosz vezetés nem csak Ukrajna, hanem a Fekete-tenger teljes térségét stratégiai kontroll alatt akarja tartani. Az orosz befolyási övezet kiterjesztése nem csupán katonai kérdés, hanem gazdasági és energetikai is. A Fekete-tenger és a Duna ugyanis kereskedelmi, energetikai és geopolitikai szempontból kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy Ukrajnában az orosz rakéták rendszeresen támadják a dunai kikötőket is – ezek az európai gabonaexport fő csomópontjai.

Mit jelent mindez Magyarország számára?

A magyar közönségnek különösen tanulságos Cristian Diaconescu üzenete. Amikor Magyarország csatlakozott a NATO-hoz (1999) és az EU-hoz (2004), Moszkva ugyanígy ellenezte a folyamatot. Akkor még a nyílt háborús fenyegetés nem volt realitás, de az orosz gondolkodásmód nem változott. Most, amikor Putyin birodalmi álmai miatt gyermekeket ölnek Ukrajnában, városokat rombolnak le, és olajból, gázból finanszírozzák a vérontást, világosan látszik: minden olyan ország, amely enged a Kreml nyomásának, saját biztonságát ássa alá.

Magyarország számára a tanulság egyértelmű: a NATO és az EU tagság nem csupán politikai döntés, hanem létkérdés. Az egyetlen garancia arra, hogy Budapesten soha ne hulljanak rakéták, ugyanaz, ami Romániát is védi: a szövetségesi összefogás.

Zárszó: a történelem ismétli önmagát

Oroszország üzenete Romániának a ’90-es és 2000-es években ugyanaz, mint amit ma Ukrajnának üzen: „ha közeledsz a Nyugathoz, ellenségünk vagy.” A különbség csak az, hogy Románia akkor már védelmet kapott a NATO és az EU részéről, Ukrajna viszont magára maradt. A magyar társadalomnak fontos megértenie: amikor Putyin „biztonsági érdekeiről” beszél, az valójában a szomszédos országok szabadságának, szuverenitásának teljes eltiprását jelenti. És ez a szabadságunk nekünk, magyaroknak is mindennél többet kell, hogy jelentsen.

FORRÁS

(Nethuszár)