Csipek a bocskorban, avagy így neveltünk szuverenistáinkat

Románia – az utolsó helyen az Európai Unióban az oktatás fő mutatói tekintetében 2024-ben, a Deca–Iohannis-féle törvények első alkalmazási évében – derül ki az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Monitorából.

Románia semmilyen javulást nem mutat az előző évhez képest – legfeljebb minimális eltérések vannak –, egyetlen kulcsfontosságú mutatóban sem, amelyet az Európai Bizottság az oktatás eredményeinek értékelésékor figyelembe vesz – derül ki az éves Oktatási és Képzési Monitor 2025 című jelentésből és számol be róla az Edupedu.ro. Románia továbbra is sereghajtó marad európai szinten, egyes mutatók esetében annyira gyenge eredményekkel, hogy azok lefelé húzzák az uniós átlagot, némelyik még a tavalyi értékeknél is rosszabb.

Másfelől Románia egy új indikátorcsoportban, amely a diákok és fiatalok STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) területeken való részvételét méri, az uniós átlaghoz hasonló számokat mutat – ez az Oktatási és Képzési Monitor idei kiadásában szereplő újdonság.

Egyes mutatók – például a diákok matematikai, természettudományos és szövegértési eredményei – még nem tartalmaznak friss adatokat, mivel az alapadatbázisokat (például az OECD által végzett PISA-felmérés eredményeit) nem frissítették; ezekből az utolsó elérhető adatok 2022-re vonatkoznak. Más mutatók viszont a 2024-es évre, Ligia Deca oktatási miniszteri mandátumának utolsó évére adnak frissített képet, a 2023-as oktatási törvények bevezetését követően.

Íme egyik mutató: a koragyermekkori oktatásban való részvétel

Az EU célkitűzése szerint 2030-ra a 3 éves kortól az iskolakezdésig tartó korosztály legalább 96%-ának részt kell vennie a koragyermekkori oktatásban. Az EU-átlag az elmúlt évben 94,6% volt, ami közel van a célhoz, Romániában ez 75,7%, ami csaknem 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag, és az előző évhez képest jelentéktelen növekedést mutat (2023-ban 74,8%).

KOMMENTÁR:

Valahol a Kárpátok alatt, ott, ahol a medvék is diplomásabbak, mint a választók, az Európai Bizottság megint megmérte, mennyit ér Románia oktatása. A válasz: nagyjából annyit, mint egy PISA-tesztre készülő mánélé énekes. Az ország megint az utolsó lett. A lista végén, ott, ahol a fény már csak EU-s statisztikaként szivárog be.

A Deca–Iohannis-féle törvények első éve elvileg az újrakezdés éve lett volna. Gyakorlatilag viszont az oktatási rendszer olyan, mint egy háromnapos kávé – sűrű, keserű, és senki nem meri már megmelegíteni. A gyerekek 75,7%-a jár óvodába – a többiek valószínűleg már YouTube-ról tanulják, hogyan kell összeesküvés-elméleteket gyártani.

És lám, itt a következmény: felnő egy nemzedék, amely szerint a vírusok nem is léteznek, az oltásokban csip van, sőt, a kólában is csip van. A csip mindenhol ott van, csak az agyban nincs.

Ezekből lettek a „szuverenisták”, akik most Georgescu és Simion zászlaja alatt masíroznak, miközben az EU-ban már a mesterséges intelligencia írja az esszéket, nálunk meg még mindig az van kérdésként, hogy „Miért esik az eső, ha Simion sír?”

Miközben Európa a STEM-re (tudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) építi a jövőt, mi a „STIM-re” (suspectăm, tremurăm, ignorăm, manipulăm) – vagyis: gyanakodunk, reszketünk, nem értjük, és terjesztjük.

Az ország 2025-re elérte a szellemi önellátás legmagasabb fokát: már nem kell külföldi dezinformáció, elég egy Facebook-poszt egy nénitől, aki szerint a tyúkját beoltotta, és most 5G-t tojik. És ha valaki azt kérdezi, miért lett Románia utolsó, a válasz egyszerű: mert a tudatlanság nálunk nem hiba, hanem identitás.

FORRÁS: G4Media

(Nethuszár)