Egy genetikai tanulmány azonosította az Ausztráliába érkezett első embereket
2025. 12. 02. 09:27:44
Egy csütörtökön publikált átfogó genetikai vizsgálat megerősíti azt a növekvő bizonyítékhalmazt, hogy a modern emberek mintegy 60.000 évvel ezelőtt érték el azt az ősi szárazföldet — Sahult —, amelyből később Ausztrália és Új-Guinea lett. A tanulmány szerint a benépesítés két különálló migrációs útvonalon zajlott, ami lezárhatja a régóta tartó tudományos vitát a kontinens első lakóinak érkezési idejéről.
A Science Advances folyóiratban megjelent kutatás 2 456 mitokondriális DNS-szekvenciát elemzett Ausztrália, Új-Guinea és Óceánia őslakos népességeiből — ez az egyik legnagyobb genetikai adatbázis, amelyet valaha összeállítottak a térségről. A kutatók arra jutottak, hogy az ősi populációk veszélyes, nyílt tengeri utakat tettek meg, legalább 100 kilométeres távolságokat áthidalva, hogy eljussanak Sahulra, amely a jégkorszak alacsonyabb tengerszintje idején hatalmas összefüggő szárazföldet alkotott.
Két út egy új kontinens felé
A genetikai bizonyítékok azt mutatják, hogy létezett egy északi útvonal, amely a Fülöp-szigeteken és Celebeszen (Sulawesi) keresztül vezetett a mai Új-Guinea területére, valamint egy ritkábban használt déli út, amely Indonézián és Timoron át a mai Ausztráliába irányult.
„Mindkét vándorlást nagyjából ugyanarra az időszakra — körülbelül 60 000 évvel ezelőttre — datáltuk” — mondta Martin Richards, a Huddersfieldi Egyetem archeogenetikusa, a tanulmány társszerzője. Az eredmények a régészek által „hosszú kronológiának” nevezett elméletet támasztják alá, amely szerint az emberek 60 000–65 000 éve érkeztek a kontinensre. Ez szemben áll a „rövid kronológiával”, amely korábbi genetikai vizsgálatok alapján 47 000–51 000 év közé helyezte a megtelepedést.
Christopher Clarkson, a Griffith Egyetem régésze — akinek kutatócsoportja a Northern Territory területén található Madjedbebe lelőhelyet mintegy 65 000 évesre datálta — úgy jellemezte ezt a munkát, mint „az első igazán átfogó tanulmányt, amely összekapcsolja a régészet és a genetika eredményeit”. Peter Veth, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója hozzátette: még a legóvatosabb becslések szerint is legalább 60 000 éves emberi tevékenység nyomait találták Madjedbebében. A kutatók a mutációs ráták pontosításához összehasonlították a távoli csendes-óceáni populációk adatait, létrehozva egy úgynevezett „korrekciós görbét”, amely figyelembe veszi a mitokondriális DNS evolúciójának időbeli eltéréseit. Ez az újrakalibrálás közelebb hozta a genetikai becsléseket a régészeti adatokhoz. Helen Farr, a Southamptoni Egyetem szakértője kiemelte, hogy az ősi migráció komoly előkészületeket igényelt. „Van bizonyíték arra, hogy az emberek hajókat használtak, nyílt tengeri utakat tettek meg, és már 60 000 évvel ezelőtt képesek voltak tengeri expedíciókat végrehajtani” — mondta.
