Dél-Korea leállítja a kereskedést, miközben az ázsiai piacok zuhannak az iráni háborús félelmek miatt

Az ázsiai tőzsdéken szerdán komoly pánik alakult ki, miután az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háborús helyzet tovább éleződött. A befektetők idegesek lettek, az olaj ára emelkedni kezdett, és ez dominószerűen döntötte meg a részvénypiacokat a térségben.

A legnagyobb esést Dél-Korea szenvedte el. A KOSPI akár 10%-ot is zuhant, ami automatikusan aktiválta a tőzsdei „áramköri megszakítókat” – ez olyan biztonsági mechanizmus, mint egy elektromos biztosíték: ha túl nagy a kilengés, a rendszer lekapcsol. A kereskedést 20 percre felfüggesztették. Délidőre a Kospi 9,6%-os mínuszban állt 5235,72 ponton az Associated Press szerint. Közben Japánban a Nikkei 225 közel 4%-ot esett, Hongkongban a Hang Seng Index 2,8%-kal csökkent.

Mi váltotta ki a zuhanást?

A mostani eladási hullám a legsúlyosabb Ázsiában azóta, hogy február 28-án késő este az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat indított Irán ellen, ami megtorló támadásokat váltott ki a térségben. Donald Trump jelezte: a katonai műveletek akár hetekig is eltarthatnak. A piacok számára ez a bizonytalanság a legrosszabb forgatókönyv. A befektetők nem szeretik a kiszámíthatatlanságot – olyan ez, mintha ködben kellene autót vezetni: inkább mindenki lassít, vagy félreáll. Dél-Koreában a Korea Exchange mind a Kospi, mind a technológiai túlsúlyú Kosdaq index esetében felfüggesztette a kereskedést, miután több mint 8%-os esést regisztráltak.

A nagyvállalatok sem úszták meg:

• Samsung Electronics részvényei több mint 10%-ot estek.
• SK Hynix 8%-ot veszített.
• Tokióban a Nikkei 225 3,9%-kal 54 090,11 pontra csökkent, folytatva az előző napi 3,06%-os esést.
• Tajvan TAIEX indexe 3,4%-ot veszített, az indonéz piac 3,7%-ot zuhant.
• Kínában a Shanghai Composite 1,3%-kal esett, Ausztráliában az S&P/ASX 200 2%-os mínuszban zárt.

A negatív hangulat átterjedt a nyugati piacokra is: a S&P 500 0,9%-ot, a Dow Jones Industrial Average 0,8%-ot esett kedden.

Az olajár a középpontban

A bizonytalanság egyik fő oka az energiaárak emelkedése. A Brent crude ára 1,5%-kal nőtt a szerdai ázsiai kereskedésben. A befektetők attól tartanak, hogy Irán lezárhatja a Hormuzi-szoros-t – azt a szűk tengeri átjárót, amelyen a világ olajkereskedelmének mintegy egyötöde halad át. Ha ez megtörténik, az olyan lenne, mintha egyetlen csapásra elzárnák a globális olajellátás egyik fő artériáját.

Ázsia különösen kiszolgáltatott:

A régió nyersolajának kétharmada a Közel-Keletről érkezik. Japán ellátásának mintegy 90%-a onnan származik (Reuters-adat). A JPMorgan szerint a Brent ára elérheti a 120 dollárt hordónként, ha a konfliktus elhúzódik. A Deutsche Bank még drasztikusabb forgatókönyvet vázolt: a teljes Hormuz-blokád esetén akár 200 dollárig is felszökhet az ár. A mostani megrázkódtatás azért is különösen fájdalmas, mert 2026 elején Dél-Korea és Japán indexei többször is történelmi csúcsokat értek el, részben a globális mesterségesintelligencia-boom miatt. Most azonban a geopolitikai kockázatok felülírták a technológiai optimizmust.

Ahogy Kerry Huang, a Concord Securities elemzője fogalmazott:

„A bizonytalanság az utolsó dolog, amit a piac látni akar.”

A következő napok kulcskérdése az lesz, hogy a konfliktus tovább eszkalálódik-e, vagy sikerül diplomáciai útra terelni. A piacok addig valószínűleg idegesek maradnak – és amikor a befektetők idegesek, a grafikonok ritkán mutatnak felfelé.

FORRÁS

(Nethuszár)