Munkahelyi stressz: évente 840.000 ember halála köthető hozzá
2026. 04. 26. 10:33:08
Évente több mint 840 000 ember hal meg világszerte olyan egészségügyi problémák következtében, amelyek összefüggésbe hozhatók a munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal — például a túl hosszú munkaidővel, a munkahelyi bizonytalansággal, a zaklatással vagy a megfélemlítéssel. Erre a megállapításra jutott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ezen a héten közzétett jelentése.
A „A pszichoszociális munkakörnyezet: globális fejlemények és cselekvési irányok” című tanulmány szerint egyre nagyobb hatással van az emberek egészségére az, ahogyan a munkahelyeket kialakítják, megszervezik és irányítják. Ez a hatás elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok — köztük az öngyilkosság — gyakoribbá válásában mutatkozik meg.
A modern munkavégzés emberi ára
A kutatók a 840 000 halálesetre vonatkozó becslést úgy állapították meg, hogy elemezték a legfontosabb munkahelyi kockázati tényezők globális elterjedtségét. Ezek közé tartozik:
- a tartós munkahelyi stressz,
- az elvégzett munka és az érte kapott elismerés közötti egyensúlyhiány,
- a munkahely elvesztésétől való félelem,
- a hosszú munkaidő,
- valamint a zaklatás és a molesztálás.
Ezeket az adatokat összevetették az Egészségügyi Világszervezet és a Globális Betegségteher-kutatás legfrissebb halálozási és egészségügyi statisztikáival. A jelentés szerint a gazdasági következmények is jelentősek. A pszichoszociális kockázatok évente közel 45 millió egészséges életév elvesztésével egyenértékű terhet jelentenek világszerte. Emellett a globális GDP mintegy 1,37%-a vész el minden évben az ezekhez a tényezőkhöz köthető szív- és érrendszeri betegségek és mentális zavarok miatt.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy:
- a világ munkavállalóinak 35%-a heti 48 óránál többet dolgozik,
- és 23%-uk munkája során legalább egyszer átélt valamilyen erőszakot vagy zaklatást.
Régi gondok, új terhek
Bár sok pszichoszociális kockázat már évtizedek óta jelen van a munka világában, az ILO figyelmeztetése szerint a gyors munkaerőpiaci változások tovább súlyosbíthatják a helyzetet. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia terjedése, a távmunka elterjedése és az új foglalkoztatási formák mind felerősíthetik a meglévő problémákat — vagy akár új kockázatokat is létrehozhatnak, ha ezek kezelésére nem születnek megfelelő megoldások.
„A pszichoszociális kockázatok napjainkra a munkahelyi biztonság és egészségvédelem egyik legsúlyosabb kihívásává váltak a modern munkavégzés világában”
— mondta Manal Azzi, az ILO munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakpolitikáért felelős csoportvezetője.
Hozzátette: a pszichoszociális munkakörnyezet javítása nemcsak a munkavállalók testi és lelki egészségének védelme miatt fontos, hanem azért is, mert növeli a termelékenységet, javítja a szervezetek teljesítményét és támogatja a fenntartható gazdasági fejlődést.
Felhívás a megelőzésre
A jelentés hangsúlyozza, hogy ezek a halálesetek nagy részben megelőzhetők lennének, ha a kiváltó okokat kezelnék, és a pszichoszociális kockázatok kezelését beépítenék a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszerekbe. Ehhez elengedhetetlen a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalók közötti párbeszéd és együttműködés. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a megelőzésre épülő, proaktív intézkedések segítségével az országok és a vállalatok egészségesebb munkahelyeket hozhatnak létre, miközben erősíthetik a termelékenységet és a gazdaság alkalmazkodóképességét is. A jelentés megjelenése közvetlenül az április 28-i Munkahelyi Biztonság és Egészség Világnapja előtt történt, amely idén kifejezetten a pszichoszociális kockázatok kérdésére irányítja a figyelmet.
