Ideje emlékművet állítani a prijedori mészárlás során meggyilkolt gyermekeknek
2024. 11. 29. 23:00:23
Itt az ideje, hogy emlékművet állítsanak a prijedori mészárlás során, Boszniában meggyilkolt gyermekeknek – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szerdán.
Mijatovic közleményében hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy a 1992 és 1995 között elkövetett háborús bűncselekmények és súlyos emberi jogi jogsértések több ezer áldozata, köztük 102 gyermek családja méltó körülmények között tudjon emlékezni szeretteire.
Az emberi jogi biztos elítélte a prijedori városvezetés által elrendelt, az áldozatok tiszteletére szervezett békés felvonulások tilalmát, valamint azt, hogy folyamatosan elutasítják a háborúban meggyilkolt gyermekek emlékművének építéséről szóló vitákat. Emlékeztetett: a helyi hatóságok még mindig nem tettek eleget a családok 2014 óta ismételt ez irányú kérésének. „Szolidaritásomat fejezem ki a családokkal, és elismeréssel adózom bátorságuk és állhatatosság előtt, amellyel biztosítják, hogy gyermekeik ne legyenek a háború elfelejtett áldozatai” – fogalmazott Mijatovic, majd hozzátette: együttműködést kezdeményez a helyi hatóságokkal, a családokkal és a civil szervezetekkel, hogy az emlékmű a lehető leghamarabb megvalósulhasson.
Emlékezni kell, el kell ismerni a történteket, és enyhíteni az áldozatok hozzátartozóinak és a háború túlélőinek szenvedését megfelelő és méltóságteljes megemlékezés révén. A fiatal generációknak pedig tanulniuk kell a múltról, hogy ne hordozzák a múlt előítéleteit, gyűlöletét, és ne ismételjék meg az ellenségeskedéseket – jelentette ki közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A prijedori etnikai tisztogatást a boszniai szerb politikai és katonai vezetés által irányított Boszniai Szerb Köztársasági Hadsereg (VRS) végezte főként bosnyák és horvát civilek ellen 1992 és 1993 folyamán.
A szarajevói Kutató– és Dokumentációs Intézet (IDC) szerint 4868 ember halt meg vagy tűnt el Prijedor településen a 1991–től az 1995–ig zajló délszláv háború alatt. A főként szerbek lakta bosznia–hercegovinai városban 1992. május 31–től arra kötelezték a nem szerb ajkú lakosságot, hogy fehér karszalagot viseljenek, mutatva a szerb hatóságok iránti hűségüket. Emlékére május 31–én tartják a fehér karszalag napját.
1992 augusztusában az északnyugat–boszniai Prijedor környékén, a szerb erők által működtetett gyűjtőtáborok mintegy 1200 horvát és bosnyák foglyát buszokba és teherautókba tuszkolták azzal a magyarázattal, hogy fogolycserére szállítják őket. A Travnik felé tartó gépkocsioszlopot Vlasic–hegységben megállították és mintegy 200 férfit leszállítottak a járművekről, majd egy szakadék előtt kivégezték őket.
FORRÁS: MTI
Borítókép: Egy bosnyák férfi karjában viszi kimerült unokáját miután a szerb csetnikek etnikai tisztogatásai miatt hosszú gyalogútra kényszerült egy ENSZ-menekülttáborig. A gyerek szülei soha nem kerültek elő. Fotó: David Turnley/Corbis/VCG/ Getty
Cikk megjelenésének eredeti időpontja: 2023. 06. 01.
(Nethuszár)
