A spanyol fantasztikus irodalom megújítója: José Carlos Somoza

José Carlos Somoza (1959) Havannában született, de egyéves kora óta Spanyolországban él. Orvostudományt és pszichiátriát tanult, ám 1994-től szépírással foglalkozik. Mester Yvonne műfordító ismertetője következik.

José Carlos Somoza

A spanyol nyelvű misztikus, fantasztikus irodalom megújítójaként tartják számon, műveit összesen több mint 30 nyelvre lefordították. Rendkívül egyéni a stílusa igen olvasmányos, intellektuális és igényes könyvei a lélektani krimi, a lélektani regény, a spirituális műfaj és a fantasztikus irodalom határait feszegetik, azok sajátos egyvelegét képezik, számos klasszikus szerző ihlette utánérzéssel. Állandó olvasmányai közé tartozik Shakespeare, egyik kedvenc regénye John Le Carré A kém, aki bejött a hidegről c. műve. Folyamatosan publikál, művei best sellerek, és számos rangos díjat nyert, melyek közül a legfontosabbak: Premio Nadal 2000; Premio The Macallan Gold Dagger For Fiction 2002, az Egyesült Királyság Írószövetsége részéről); Premio Hammett 2002; Premio Flintyxan 2004 (a legjobb történelmi krimi, Svédország); ‘Premio Celsius 232’ (a legjobb spanyol nyelvű sci fi, 2007. Jaume Balagueró katalán filmrendező (a „REC”-sorozat alkotója) hollywoodi produkcióban forgat filmet La dama número trece c. regényéből.

Néhány vélemény Somozáról:

„José Carlos Somoza megtöri a krimi, a fantasztikus irodalom és a sci-fi hagyományos sémáit, s a hétköznapi valóságon túlmutató műveiben Verne kalandos világa, a Szárnyas fejvadász neo-noir esztétikája és Tarantino vad ritmusa fonódik össze.”

„José Carlos Somoza a műfajok közötti örök utazó, a metairodalom nagy játékosa.”

„José Carlos Somoza meghazudtolja a realizmust. Sziporkázó, felkavaró stílusa egyfajta autonóm valóságot teremt.”

„A thriller kedvelőinek kötelező olvasmány.”

„Stílusa rendkívül kifinomult és intelligens, ugyanakkor sodróan lendületes és magával ragadó.”

Főbb művei:

Planos, kisregény, 1994; Langostas, rádiójáték, 1994; Silencio de Blanca, regény, 1996; Miguel Will, színdarab, 1997; La ventana pintada, regény, 1998; Cartas de un asesino insignificante, regény, 1999; La caverna de las ideas, 2000 (’Athéni gyilkosok’, Athenaeum, 2003); Dafne desvanecida, regény, 2000; Clara y la penumbra, regény, 2001; La dama número trece, regény, 2003; La caja de marfil, regény, 2004; El detalle, három kisregény, 2005; Zig Zag, regény, 2006; Fantasmas de papel, novellák, 2007; La llave del abismo, regény, 2007; El cebo, regény, 2010; Tetrammeron, regény, 2012; La cuarta señal, regény, 2014; Croatoan, regény, 2015;

Néhány mű rövid ismertetése:

Clara y la penumbra (’Clara és a félhomály’), 2001

A regény a fiktív közeljövőben játszódik, amikor is a nemzetközi képzőművészet porondján az úgynevezett hiperdramatikus festészeti irányzat hódít, mely emberi modelleket alkalmaz vászonként. Egy Annek nevű fiatal lány, aki a Hervadás c. kép modelljeként egy bécsi galériában dolgozott, gyilkosság áldozata lesz. A befolyásos Van Tysch Alapítvány markában tartja az osztrák belügyminisztériumot, így nem hozzák nyilvánosságra a bűntényt, nehogy a hír pánikot keltsen a modellek körében, és elijessze a vásárlóközönséget. Mindezenközben Clara Reyes, egy madridi galéria „vászna” ajánlatot kap két külföldi úrtól, egy igen kockázatos munkában való részvételre; a kihívás lényege abban rejlik, hogy a lányt pszichológiailag is megformálnák az alkotófolyamat során. Az embertelenné vált valóságban szinte már csak tulajdon- és birtokviszonyok léteznek, ahol a „hatalmasok” jó és rossz felett uralkodnak. A lebilincselően izgalmas, egyben nyugtalanító regényfolyam során két párhuzamos valóság-sík fut egymás mellett: Clara, a főszereplő olykor önmaga, olykor azonban le kell vetnie magáról önnön valóját, hogy azzá váljon, akit/amit látni és birtokolni akarnak benne.

La dama número trece (’A tizenharmadik dáma’), 2003

A könyvben valóság- és képzeletbeli síkok keverednek. Az irodalomtanárt, Salomón Rulfót visszatérő lázálmok gyötrik, melyekben egy szörnyű gyilkosság szemtanúja, és újra meg újra feltűnik előtte tizenhárom, titkos szektához tartozó dáma, akik a költészet által temérdek tragédiát és gyilkosságot idéztek már elő a múltban. Hamarosan kiderül, hogy az álomnak valós az alapja, a hármas gyilkosság tényleg megtörtént. A főhős nyomozó-kutatómunkája során különös univerzumba csöppen, ahol a szavak és a költészet óriási hatalommal bírnak. A „gótikus” műfaj hagyományait követő regény olyan író tollából született, aki maga is nagy tisztelője és ismerője a költészetnek, s a szépség és a félelem, a kegyetlenség és a kifinomultság ijesztő és egyben csábító miliőjébe sodorja az olvasót. Olyan örök témákat feszeget, mint a művészi alkotás problematikája, a rejtélyes ihlet, az érzékiség és az érzelmek vonzása-taszítása. A szerkesztésmód világos és természetesen gördülékeny, sok párbeszéddel és leírással tarkítva. Mindez Somoza a természetfeletti thriller köntösébe bújtatja. A könyvből Jaume Balagueró, a REC-tetralógia rendezője forgat filmet, hollywoodi produkcióban.

ZigZag, 2006

Elisa Robledo, a fiatal elméleti fizikus szörnyű titkot rejteget, amely tíz éve nyomasztja, s minden egyes napjára rányomja bélyegét. Egy reggel ráébred, hogy menekülnie kell, ha kedves az élete, ám ehhez legjobb barátja, egyben kollégája segítségére van szüksége. Vele együtt keresi a választ, s próbálja megfejteni, mi is történt, amikor még David Blanes tanítványa volt. A világhírű tudós „húrelmélete” felkínálta a múltba való betekintés lehetőségét, ugyanakkor előre nem látható, hátborzongató eredményre vezetett. Elisa egyfajta ámokfutásba kezd, hogy elejét vegye annak a katasztrofának, amely őt, és mindazokat fenyegeti, akik kapcsolatban álltak a kutatással. A borzongatóan izgalmas regény szinte foglyul ejti az olvasót, ugyanakkor lenyűgözően tárja elénk az elméleti fizikai fejtegetéseket, s szinte részeseivé válunk a kutatómunkának.

El cebo (‘A csalétek’), 2010

A sci-fi elemekkel tarkított intellektuális krimiben, egyben lélektani regényben Somoza kellő ütemben és mértékben “adagolja” a pszeudo-tudományos magyarázatokat, s izgalmas elbeszélői stílusával igen valószerűvé, már-már hihetővé varázsolja olvasói számára El Cebo c. művét, mely az íróra jellemző módon számos műfaj határait feszegeti. A meghatározatlan, ám belátható és felismerhető jövőben a rendőrség egy tökélyre fejlesztett, tévedhetetlen módszerrel dolgozik, melynek “megoldókulcsai” Shakespeare műveiben rejlenek, amelyek alapvetően a vágyak manipulálásáról szólnak. Az emberi magatartásformák szakértői, a “csalétkek” e képesség elsajátítására vannak kiképezve, s maszkok segítségével tárják fel, mi rejlik az emberi lélek legmélyén. A történetben Diana Blanco, a rendőrség legjobb “csalétke” minden idők legbrutálisabb gyilkosa után nyomoz, aki épp a lány nővérét szemelte ki következő áldozatául.

La Cuarta Señal (’A negyedik jel’), 2014

Izgalmas könyv, némi fantasztikus felhanggal, és igen sok thriller-, sőt romantikus elemmel fűszerezve. A könyv mindenekelőtt egy szerelmi történet, melyben a szereplők attól függően valóságosak, mikor milyen az internet-kapcsolat. A XXI. században a virtuális Órgano-világ gyakorlatilag az „eredeti” helyébe lépett. Az emberek az Órganón keresztül” dolgoznak, szórakoznak és tartják a kapcsolatot egymással. María, az egyedülálló, kisgyermekes nő, akit kellőképpen megviselt az élet, elhatározza, hogy ő is csatlakozik az Órganóhoz. Ehhez az informatikai rendszerrel egy avatarral lehet kapcsolatba lépni. Amint feltesszük a pántot a homlokunkra, a virtuális világban létező testünket valóságosnak érezzük. Itt sokkal könnyebb az élet és az emberek sokkal több pénzt keresnek, mint a valóságos létben. A regény „a négy legfontosabb nap” történetét beszéli el, egy régi prófécia szerint, melyet fokozatosan ismerünk meg, a közbeszúrt fejezetek révén, amelyekből Johann Sebastian Bach titkos életéből is kaphatunk némi ízelítőt. Egy ifjú feltűnése egy templomi oltár mellett a rózsaesőben „a négy legfontosabb nap” kezdetét jelöli, és – hacsak meg nem akadályozza valaki – mindkét univerzum sorsát is megpecsételi.

Croatoan, 2015

Carlos Mandel, mielőtt öngyilkos lesz, ezt az egy szót küldi el e-mailben az ismerőseinek. Egyfajta figyelmeztetésnek szánja a világban zajló furcsa dolgok kapcsán. Sok ezer állattetem borítja a tengerpartokat, s a többi állat is rendkívül különösen viselkedik. Ezen kívül szörnyű öldöklés veszi kezdetét az emberek között. Carmela Garcés etológus, Mandela egykori tanítványa ésszerű magyarázatot igyekszik keresni a fertőző vérengzésre, ami már-már az emberi faj kipusztulásával fenyeget…

Bővebben: José Carlos Somoza 

Mester Yvonne

(Nethuszár)

Nethuszár