Az erdőirtás okozza az Amazonas vidékén a csapadék visszaesését

Egy új, úttörő tanulmány szerint a csapadék csökkenésének mintegy 75%-áért az erdőirtás a felelős az Amazonas esőerdőben. A São Paulo-i Egyetem tudósai által vezetett kutatás a Nature Communications című szakfolyóiratban jelent meg kedden, és ez az első átfogó kísérlet arra, hogy a helyi erdőpusztítás hatásait elkülönítsék a globális éghajlatváltozástól a világ legnagyobb trópusi esőerdőjében.

Az eredmények szerint a száraz évszakban az éves csapadékmennyiség körülbelül 21 milliméterrel csökkent, amelyből az erdőirtás 15,8 millimétert tesz ki. Eközben a legmagasabb hőmérsékletek nagyjából 2 °C-kal emelkedtek, amelyből az erdőveszteség az emelkedés 16,5%-áért felelős.

Az éghajlatváltozás és az erdőirtás hatásainak szétválasztása

Luiz Augusto Toledo Machado professzor, a São Paulo-i Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője kiemelte, mennyire fontos, hogy megkülönböztessék a globális és a helyi tényezőket. „Számos tudományos cikk foglalkozott már az Amazonas vidékével, és kimutatták, hogy a hőmérséklet magasabb, a csapadék csökkent, és a száraz évszak meghosszabbodott, de még mindig nem történt meg a klímaváltozás – amelyet főként az északi félteke országainak szennyezése okoz – és a Brazília által okozott erdőirtás hatásainak szétválasztása” – magyarázta Machado.

A kutatás paraméteres statisztikai modelleket alkalmazott az 1985-től 2020-ig terjedő adatok elemzésére, vizsgálva a hőmérséklet, a csapadék és az üvegházhatású gázok koncentrációjának változásait a brazil Amazonas térségében. Ez a módszertan lehetővé tette a tudósok számára, hogy először számszerűsítsék az egyes tényezők relatív hozzájárulását a régió változó klímájához.

Bonyolult szezonális mintázatok tárultak fel

Az erdőirtás és a csapadékmennyiség közötti kapcsolat drámaian változik az évszakok függvényében, amint azt a Nature-ben korábban idén megjelent kiegészítő kutatások is bemutatták. Az esős időszakban a kiirtott területeken valójában megnövekedett csapadékmennyiség tapasztalható a fokozott légköri cirkuláció miatt, míg a környező területeken csökken a csapadék. Ugyanakkor a kritikus száraz évszakban, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük van vízre, az erdőirtás következetesen csökkenti a csapadékot minden távolságban.

Ez a szezonális összetettség magyarázza, hogy az Amazonas éghajlati reakciója az erdővesztésre miért árnyaltabb, mint azt korábban gondoltuk. A kutatás kimutatta, hogy a száraz időszakokban a csökkent evapotranszspirációból eredő helyi hatások dominálnak, míg az esős évszakban a légköri cirkuláció változásai eltérő mintázatokat hoznak létre.

Impulzusok a mezőgazdasági és éghajlat-politikára

A megállapítások jelentős következményekkel járnak Brazília mezőgazdasági szektora számára, amely a fakivágások nagy részéért felelős. Kutatások szerint minden egy százalékpontos csapadékcsökkenés esetén a terméshozamok 0,5%-kal eshetnek vissza. Mivel a mezőgazdaság felelős a globális erdőirtás közel 90%-áért, ezek az eredmények gazdasági ösztönzőket nyújthatnak az erdőmegőrzéshez.

Ahogy Brazília idén novemberben Belémben COP30-at rendez, a tanulmány kiemeli az erdővédelmi politikák kritikus fontosságát. A legfrissebb adatok némi előrelépésről tanúskodnak: az elmúlt egy évben 30,6%-kal esett vissza az amazóniai erdőirtás, így 2015 óta a legalacsonyabb szintre csökkent. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy tartós intézkedések hiányában az Amazonas elérheti azt a fordulópontot, amikor esőerdőből szavannává alakul, ami visszafordíthatatlan következményekkel járna a globális klímastabilitásra nézve.

FORRÁS

(Nethuszár)