Elek Judit retrospektív a párizsi archívfilm fesztiválon

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg Párizsban a Cinémathéque française archívfilm fesztivált: a március 13. és 17. között zajló eseményen mutatják be a restaurált A halál után című magyar némafilmet. A fesztivál Elek Judit rendező munkássága előtt tiszteleg – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet szerdán az MTI t. Mint írták, a fesztiválon több mint száz frissen restaurált filmet mutatnak be a világ minden tájáról.

A filmintézet közleménye szerint március 17–én mutatják be A halál után című, restaurált, 1920–ban készült magyar némafilmet: A halál után ritka példája a némafilmkorszakban népszerű kísértetfilm műfajának. Azért is nagy jelentőségű, mert a korszakban készült 42 magyar némafilmből mindössze három maradt fenn – emelik ki a közleményben. Rendezője a színészként és producerként egyaránt tevékeny Deésy Alfréd, aki egy francia művet, Az operaház fantomja szerzőjeként is ismert Gaston Leroux népszerű regényét vitte filmre. A főszerepet a korszak kedvelt színésznője, Hollay Kamilla játssza. A film gazdag színvilága és egyedi technikai trükkjei miatt is különlegesnek számít.

A halál után egyetlen példánya a brüsszeli Cinémathéque royale de Belgique – CINEMATEK gyűjteményében maradt fenn: az NFI Filmarchívum és a belga filmarchívum megállapodását követően az NFI Filmlabor tavaly kezdte meg a majdnem teljes, 1613 méter hosszú, színezett nitrokópia digitális restaurálását, együttműködésben a CINEMATEK–kel és a párizsi Cinémathéque francaise–zel.

A film restaurálása az ACE – Association des Cinémathéques Européennes A Season of Classic Films programjának keretében, az Európai Unió Kreatív Európa MEDIA programjának támogatásával valósult meg. A kép digitalizálását és fényelését az NFI Filmarchívum, digitális restaurálását az NFI Filmlabor 15 restaurátora végezte – hangsúlyozzák a közleményben. A Cinémathéque francaise a Kossuth– és Balázs Béla–díjas Elek Judit filmrendező fél évszázadon átívelő munkássága előtt tiszteleg.

Elek Judit a Színház– és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix osztályában végezte el. Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Tabutörő dokumentum– és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat. Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait – áll a közleményben.

A párizsi fesztiválon hat újonnan digitalizált alkotást láthat a közönség: Ébredés (1994), Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében (1981), Mária–nap (1983), Sziget a szárazföldön (1969), Visszatérés (2019) és a Tutajosok (1989) című filmet. A rendező több kapcsolódó közönségtalálkozón is részt vesz, illetve egyes filmjei előtt bevezetőt tart. A program a Párizsi Liszt Intézettel együttműködésben valósul meg – összegeznek a közleményben.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)