Hájfájv (3.rész) – 5 sorozat, amely megváltoztatja a gondolkodásmódodat

A sorozatok világát éljük, főleg mivel 2020-ban volt egy kis kényszerpihenőnk is, ezért akaratlanul is, de mindenkiben fölmerült a kérdés, hogy befejez egy-egy félbehagyott sorozatot, vagy nekikezd valami újnak.

Arra az esetre (és nemcsak), ha ismét szembe kell nézzünk egy karanténnal, elhoztam nektek öt olyan sorozatot, amely nem feltétlenül tartozik a mainstreamhez, kicsit túlmutat a Trónok Harca látványvilágán, és nem mindegyik maradéktalanuk közönségkedvenc. Mélyebb értelmezésben kell szemlélnünk ezeket, és felgöngyölíteni a valóság alatt rejlő mélyebb összefüggéseket. A sorozatok a személyes tárházamból valók. Bízom benne, ha végig nézed őket, akkor át fogsz menni azokon a lelki folyamatokon, amelyeket én is tapasztaltam közben/után. Fordított sorrendbe megyünk most a rangsorolásnál:

(5.) Amerikai Istenek (American Gods)

A sorozat cselekménye nagyon lassan bontakozik ki. Egyik főszereplője Árnyék, aki nemrég szabadul a sittről. A szabadulás mámorát elrontja szerelme halálhíre, és mivel a temetés az ország másik felén van, sietnie kell. Út közben találkozik a nagyon gyanús Szerda úrral, aki maga mellé veszi. Kettejük találkozása után, szép lassan a szemünk elé tárul egy sokkal mélyebb dimenzió. Az új és régi harcát figyelhetjük meg, főhősünk akaratlanul a régi szokásokat és hagyományokat követő Szerda úr mellett teszi le a voksát, mivel már neki dolgozik. Ha kellő odafigyeléssel szemléled a sorozatot, évek múlva is a füledbe fog csengeni a pillanat, amikor Szerda úr fölfedi kilétét:

,,Halld hát, miképpen szólítanak engem: Aki Örvend a Háborúnak, a Komor, a Rabló és a Harmadik. A Félszemű, a Legnagyobb, az Igazságok Tudója. Én vagyok Grimnir és a Csuklyás Férfi. Én vagyok a Mindenek Atyja és a Pálcát Hordó Gondlir. Annyi nevem van, mint amennyi szél van a világban, és annyi rangom, mint ahány módozata a halálnak. Két hollóm neve Huggin és Muninn, Gondolat és Emlékezet. Két farkasom Freki és Geri, hátasom az akasztófa. Én vagyok Odin!”

Sok türelem, és nyugodt lelkiállapot szükséges ehhez a sorozathoz. Bár nagyon sok sorozat esetében kitűnő magyar szinkronnal találkozhatunk, esetünkben mégis az eredeti (angol) nyelvet javaslom. Sokkal mélyebben átjönnek az érzelmek, amelyre a sorozat utalni akar.

(4.) A törvény nevében – első évad (True Detective)

Ha bűnügyi sorozatról van szó, akkor gyakorlatilag az ország összes folyóját be lehetne rekeszteni vele. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian láttunk már jobb és rosszabb rendőrségi-nyomozásos-bűnügyi sorozatot kezdve a CSI-tól, a Dr. Csonton keresztül, a Dexterrel bezárólag. Ezek tulajdonképpen egy kaptafára készültek, és hasonló motívumok fedezhetőek fel majdnem az összesben. Erre fel az HBO jött, és olyan lécet rakott a bűnügyi sorozatok elé, amelyet nehéz lesz bárkinek is megugrania. A történetünk ott kezdődik, hogy két visszavonult rendőrt újra behívnak egy 17 évvel ezelőtti gyilkosságsorozat ügyében, amelyet nem sikerült megoldaniuk. A szemünk előtt egy olyan világ nyílik ki, amely a rituális gyilkosságok egy új szegmensét teszi elénk. A sorozat mélysége valami iszonyatos, edzett horrorfilm rajongókon is átfut a hideg borzongás egy-egy jelenetnél. Azért említem az első évadot, mivel Matthew McConaughey kiszállásával elveszett a sorozat esszenciája is. Pont olyan, mint amikor Pedro Pascal otthagyta a Narcost. Már nem lesz ugyanaz.

(3.) Róma (Rome)

Ha valaki szereti a történelmi sorozatokat, akkor a Róma lesz a desszert. Történetünk a gall-római háborúk időszakába kalauzol minket, ahol két katona (Lucius Vorenus és Titus Pulló) szemszögéből találkozhatunk a történelem fősodratával. Végig kísérhetjük Julius Caesar felemelkedését és bukását, Octavianus Augustus felcseperedését és jellemfejlődését. A sorozatban előkerül a politika, korrupció,  háború, vallás, szerelem és a testi gyönyörök, maga a megtestesült ókori Róma. Sokszor egymással összefonódva. A sorozat képi világa gyönyörű, a karakterek tökéletesen lettek kiválasztva, a látványtervezésre és a kosztümökre sem lehet senkinek panasza. Kiemelkedő történelmi személyiségek életébe pillanthatunk be, mint Caesar, Marcus Antonius, Popeus vagy éppen Kleopátra. De megelevenedik előttünk Cicero és Cato filozófiája is. A kórhűségre való tekintettel a rendezők nem spóroltak semmivel. Valószínűleg ez lett a sorozat veszte. Két évad után lezárult, de éppen ezért ennyire nagyszerű. Annál szomorúbb sincs, mikor egy kiégett sorozatról még megpróbálnak lehúzni két rend bőrt, mert a rajongók úgy is meg fogják nézni…. Előzetes:.

(4.) Csillagkapu CSK-1 (Stargate SG-1)

A 90-es években egy olyan sorozat látott napvilágot, amelyet nem is akartak elkészíteni. Készült egy film 1993-ban, amely olyan nemvárt sikereket ért el a Sci-fi rajongók táborában, hogy 1997-ben nekivágtak a sorozatnak. Valahogy így indult a 10 éves diadalútjára egy olyan sorozat, amely korszakalkotó a műfaj történetében. A történetünk még a filmben kezdődik. Egyiptomban még a századforduló után találnak egy misztikus fémből készült kört, amely nem hasonlít semmilyen földön talált lelethez. Több évtizeddel később dr. Daniel Jacksonnnak köszönhetően rájönnek, hogy segítségével utazhatnak a csillagok között, mindezt csupán másodpercek alatt. A sorozat számtalan idegen világba és kultúrába viszi el a mezei Sci-fi rajongót. A történetszál lassan bontakozik ki, nem sietnek sehova. Az események logikus sorrendben követik egymást, nem tapasztalhatunk töréseket. Az egyiptomi vallás és hiedelemvilágot nagyszerűen építik be a sorozatba, miszerint egy parazita faj uralkodott galaxisunkban, akik isteneknek adták ki magukat, és ilyen formában is bántak az emberiséggel. A sorozat komplexitása magába szippanthatja még azt is, aki nem feltétlenül kedveli ezt a műfajt. 10 év után a sorozat méltatlan véget kapott és, bár lezárták egy filmmel, mégis az az érzésünk támad, hogy szükség lett volna még legalább 10 évadra. A szereplők megkopásával és a költségvetés hiányával viszont már nem sikerült versenyezni. Bár megpróbáltak új életet lehelni a Csillagkapu világába a viszonylag nézhető és szerethető Stargate – Atlantis elindításával, a következő nagy dobás viszont padlóra vitte az egész storyt. Nem tudom mi járhatott a készítők fejében, amikor elindították a Csillagkapu – Univerzumot, amely az előzőleg megszokott tág történeti térrel ellentétben, javarészt egy űrhajón játszódott. Ment is a levesbe két évad után. Az SG-1 előzetesét elalább nézhetitek meg:

(1) Totál szívás (Breaking bad)

Méltatlanul gyenge magyar címet kapó sorozat főszereplője Walter White. Középiskolai, 40-es lúzer kémiatanár, akit a felesége is csal. Az anyagi csőd szélén állva és előrehaladott stádiumú rákjára való tekintettel elkeseredett lépésre szánja el magát. Egy volt diákja segítségével nekifog metamfetamint gyártani, hogy biztosítsa családja számára a túlélést, miután ő meghal. Amint lenni szokott, valami balul üt ki az eladásnál és kénytelen folytatni az üzletet. Figyelemmel kísérhetjük, ahogy az apró bűnök felszámolják Walter White lelkiismeretét. Egyre odébb és odébb teszi azt a bizonyos kerítést, amit nem szabadna átlépnie, végül az amerikai kontinens egyik legrettegettebb drogkereskedője lesz, aki nem riad vissza semmitől. Megtalálható benne a folyamatos belső harc, a szegénység, majd a rongyrázás is.  Az Új-Mexikóban játszódó sorozat vontatott lehet, a sivatagi táj megfelelő tükörképet mutat a szereplők lelki világáról. A cselekménye is nagyon lassú. Nem beszélhetünk gyors, vagy egyből izgalmakat tartógató szálról. Egy-egy rész végén sokszor jön, hogy abbahagyjuk az egészet. Ebbe a csapdába sétáltak bele sokan. Ha viszont a végére érünk a sorozatnak, hatalmas katarzist élhetünk meg. Biztos vagyok benne, hogy hónapok múlva is Walter White élettörténetén fog kattogni az agyunk, és fűnek-fának fogjuk ajánlgatni a sorozatot. Alább az előzetes:

DANTES

(Nethuszár)

Kapcsolódó anyagok:

HájFájv, a magaslabda: Öt felelőtlen választói magatartás

Hájfájv különkiadás – 5 ok, hogy TE is részt vegyél a választáson!

Nethuszár