Gyárfás Jenő műveiből nyílik kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban

Gyárfás Jenő műveiből nyílik időszakos kiállítás a magyar kultúra napján, január 22–én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a képzőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.

A múzeum időszakos kiállítótereiben megnyíló tárlat újdonsága, hogy a neves képzőművész utóbbi néhány évben vásárolt, illetve adományként kapott munkáit is bemutatja – közölte holnapján a székelyföldi múzeum. Emellett Gyárfás Jenőnek (1857–1925) az intézmény képzőművészeti gyűjteményében található alkotásai is láthatók lesznek, melyeket részben már bemutattak a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek. Gyárfás Jenő Székelyföld egyik legismertebb képzőművésze, aki budapesti és müncheni tanulóévei után visszatért szülővárosába.

„A ”székelyek Munkácsyjaként” is emlegetik, hiszen festészete, rajztudása, a vásznain megmutatkozó drámai ereje és lírai érzékenysége a legkiválóbb mesterek közé emelik. Portréi, zsánerképei, bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű hatalmas vásznai kivételes festői tehetségről és iskolázottságról vallanak, ugyanakkor egy olyan életműbe vezetik be a látogatót, amelyben a kihívások, megpróbáltatások, a mellőzöttséggel járó nehézségek sem ismeretlenek” – áll az ismertetőben. A tárlat megnyitóját január 22–én 18 órától tartják a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol Vargha Mihály múzeumigazgató és Tamás Sándor, a múzeumot fenntartó Kovászna megyei közgyűlés elnöke mellett Boros Judit és Jánó Mihály művészettörténész tart beszédet.

Gyárfás Jenő képzőművész, író 1857. április 6–án született Sepsiszentgyörgyön. Középfokú tanulmányait szülővárosában, a Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a budapesti Mintarajztanodában, Székely Bertalan növendékeként szerzett rajztanári oklevelet. 1877–től 1880–ig a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. Több pályázaton vett részt Budapesten, melyek részbeni sikertelensége miatt hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre, ahol műtermet rendezett be. Leghíresebb kompozíciója az Arany János azonos című balladája nyomán készült Tetemre hívás (1881), ennek több változata és egyetlen befejezett példánya a Magyar Nemzeti Galériában, két előtanulmánya a Székely Nemzeti Múzeumban található.

Több történelmi témájú, historizáló kompozíciót és számos kiváló portrét festett, életképeire a magyar és székely népi életmód realizmusa jellemző. Könyvillusztrációkat és borítótervet is készített, valamint Arany János költészetének hatására ódákat, románcokat, balladákat, tündérregét és drámát is írt. 1925. december 3–én hunyt el szülővárosában, a református vártemplom temetőjében, családi kriptában nyugszik.

FORRÁS: MTI

Borítókép: Gyárfás Jenő: önarckép, kép forrása: Wikipedia

(Nethuszár)