Idegsejttípusok teljes RNS–készletének meghatározására alkalmas módszert dolgoztak ki magyar kutatók

Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS–készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN–REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN–REN KOKI) kutatói – közölte a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán az MTI–vel.

A HUN–REN KOKI Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai, Göcz Balázs és Rumpler Éva megosztott első szerzőségével a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány egy széleskörűen alkalmazható új módszert kínál az idegsejtek működésének megértéséhez – hangsúlyozták a közleményben. Mint írták, a szervezetünket felépítő valamennyi sejt ugyanazt a DNS–készletet tartalmazza, az egyes sejttípusok különbözősége a DNS–ről átíródó RNS–molekulák sokféleségében rejlik. Az egyes sejtcsoportokra jellemző RNS–átirat, azaz transzkriptom a sejt típusától és anatómiai elhelyezkedésétől függ, és életünk folyamán állandóan változik. A szaporodási funkciókat az agy gonadotropin–felszabadító hormon (GnRH) tartalmú idegsejtjei szabályozzák. A GnRH idegsejteket jellemző RNS–készletet, vagyis génkifejeződési profilt régóta próbálják megismerni. A korai módszereket a kis áteresztőképesség és alacsony érzékenység jellemezte. A későbbiekben megjelenő chipalapú technikák ugyan már jóval teljesebb képet mutattak a sejtekre jellemző RNS–miliőről, de korántsem teljeset.

A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport tagjainak korábbi módszertani fejlesztése a szövettani metszetekből lézer mikrodisszekcióval (LCM) kinyert idegsejtekből újgenerációs szekvenálással tette lehetővé az RNS–készlet meghatározását. Ehhez a módszerhez azonban a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség. A mostani fejlesztés ezt az akadályt elhárította. A kutatók a többlépéses jelölési technika (immunhisztokémia) során – ilyen módon még soha nem alkalmazott RNS–megőrző adalékanyagokat használva – sikeresen megőrizték az amúgy igen sérülékeny RNS–molekulák épségét. A lézer mikrodisszekcióval összegyűjtött GnRH idegsejtek RNS–készletét nagy áteresztőképességű és magas érzékenységű újgenerációs szekvenálással jellemezték. Az új eljárás legfontosabb előnye, hogy lehetővé teszi bármely faj idegsejtjeinek láthatóvá tételét. Ezt a kutatók patkányok GnRH sejtjeinek vizsgálatával igazolták. Az egér és patkány GnRH idegsejtekben 13–14 ezer jellemző RNS–átiratot azonosítottak. Kiemelendő felfedezés, hogy 28 olyan átiratot találtak, amelyek szerepet játszhatnak az emberi meddőségben. Ez az eredmény is hozzájárult ahhoz, hogy a kutatók jelenleg bonctermi szövetmintákból származó emberi idegsejtek teljes RNS–készletének feltárásán dolgoznak – mutattak rá a közleményben.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)