INSCOP: a románok 66%-a szerint Nicolae Ceaușescu jó vezető volt Románia számára

Az INSCOP Research az Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Kommunista Emigráció Emlékét Ápoló Intézettel (IICCMER) együttműködésben végezte el a kommunizmus iránti nosztalgiának szentelt eddigi legátfogóbb szociológiai kutatást. A „Lakossági percepció a kommunizmusról. A nosztalgia támpontjai” című kutatás adatait 2025 júliusában gyűjtötték egy 1500 fős mintán, ±2,5%-os hibahatárral.

„Az eredmények hatalmas szakadékot mutatnak a valóság és a román lakosság kommunizmusról alkotott percepciója között, és kirajzolják egy olyan társadalom képét, amely szinte teljesen védtelenné vált az információs / hibrid / kognitív háborúval szemben – amely már most pusztít Romániában”

– állapította meg az INSCOP Research.

A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott. Rámutat arra a kollektív nosztalgiára, amely súlyosan veszélyeztetheti a demokratikus rendet (ha már nem tette volna meg), mivel olyan értékrendi referenciákat táplál, amelyek eltorzított, félrevezető vagy egyenesen hazug információkból épültek.

„Olyan hazugságokról van szó, amelyeket már több mint egy évtizede fokozatosan terjesztenek hibrid agressziókon keresztül, belső és külső ellenséges szereplők, azzal a céllal, hogy mély társadalmi töréseket okozzanak, totális megosztottságot, bizalmatlanságot és krónikus bizonytalanságot ültessenek el a román társadalomban.”

A kommunizmus iránti nosztalgia részben természetes jelenség. Gyakran a fiatalság elvesztése felett érzett bánat vagy a rendszerváltás után hirtelen széthulló társadalmi struktúrák által megrendült kiszolgáltatott csoportok bizonytalansága táplálja – egy olyan rendszer után, amely mindent irányított, a magzati kortól egészen a sírhelyig.

Ami azonban igazán megdöbbentő, az ennek a nosztalgiának az intenzitása, 35 évvel a kommunizmus bukása után! Bár a jelen társadalmi és gazdasági problémái nyilvánvalóak, az a tény, hogy a lakosság jelentős része mitologizálja a kommunizmus időszakát, nem magyarázható pusztán természetes érzelmekkel. Ez közvetlen következménye annak az információs háborúnak, amelyben élünk: legalább 10 éve zajlik egy jól szervezett, ellenséges hatalom által irányított dezinformációs hadjárat, brutális hazugságokkal és manipulációval, elsősorban a közösségi médián keresztül. Ez a társadalmi destabilizációs kampány nem talált ellenállásra sem az államtól, sem a társadalomtól, sem a nyilvános, sem a civil szférából. Nem építettünk ki sem védelmi képességeket, sem azokat az „immunválaszokat”, amelyek csak a szabadsághoz való kötődésből, a jó kormányzásból, az őszinte hazaszeretetből és az integritásból fakadhatnak – nem pedig az importált erőszakból és agresszióból. Ennek a kudarcnak az eredményeképp ma a románok kétharmada úgy gondolja, hogy Nicolae Ceaușescu jó vezető volt Románia számára, és csak 24% tartja őt rossz vezetőnek.

A kommunista rendszer „aranykora” ma már szürreális módon úgy jelenik meg a kollektív tudatban, mintha népszerűbb lenne most, mint a saját idejében volt. Ha Románia demokráciája, szabadsága és valódi szuverenitása elleni legnagyobb fenyegetés épp az információs / hibrid / kognitív háború révén érkezett, akkor képesek vagyunk-e végre gyorsan védelmi kapacitásokat kiépíteni?

Ha 7 milliárd eurót képesek vagyunk elkülöníteni az F-35-ös programra – ezekre a valódi repülő erődökre, amelyekre létszükségletként van szükségünk határaink védelmére –, akkor miért ne tudnánk akár csak 1 milliárdot találni arra, hogy megnyerjük az információs háborút, amely a nappalinkban zajlik, és a nemzetbiztonságot és végső soron szuverenitásunkat fenyegeti?

A szociológiai kutatás sürgős szükségét mutatja annak, hogy olyan közpolitikai intézkedések szülessenek, amelyek a jelenlegi strukturális elégedetlenségeket (szegénység, egyenlőtlenség, korrupció), valamint az információs és oktatási hiányosságokat (a valódi történelem ismerete, általános műveltség) kezelik – zárul az INSCOP Research elemzése.

FORRÁS: G4Media

(Nethuszár)