Brit vizsgálat: tíz évet vesztett életéből egy Coivid-szövődményes

Átlagosan tíz évet veszítettek potenciális élettartamukból azok, akik a nagy–britanniai koronavírus–járvány szövődményeibe haltak bele – hangzott el a járvány előzményeinek, következményeinek és hatósági kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat keddi munkanapján.

A vizsgálatot 2021 májusában jelentette be Boris Johnson akkori brit miniszterelnök annak feltárására, hogy a járvány elhatalmasodása után miként működött a kormányzati döntéshozatali rendszer. A június óta folyó vizsgálat, amelynek elnöke Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája, várhatóan 2026–ig tart, és több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll.
A kedden kezdődött második modul fő témája az, hogy mennyire volt hatékony a brit hatóságok döntéshozatali gyakorlata a koronavírus–járvány elhatalmasodásának idején.

A brit egészségügyi minisztérium jelenlegi adatai szerint Nagy–Britanniában eddig csaknem 25 millió koronavírus–fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a halálos áldozatok száma meghaladja a 230 ezret.
A brit hatóságok a járvány áldozatai közé számítják mindazokat, akiknek halotti bizonylatában lehetséges halálozási okként szerepelnek a koronavírus–fertőzés okozta szövődmények.

Hugo Keith, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa a második vizsgálati modult megnyitó keddi előterjesztésében elmondta: a nagy–britanniai koronavírus–járvány első szakaszában hozzávetőleg 50 ezren haltak meg a fertőzés szövődményei miatt, és az áldozatok több mint 80 százaléka 70 évesnél idősebb volt. A jogi főtanácsadó adatai szerint a 70 év feletti korosztály tagjainak halálozási kockázata tízezerszer magasabb volt koronavírus–fertőződés esetén, mint a 15 év alattiaké.

Keith elmondta azt is: a számítások alapján azok, akik a koronavírus–megbetegedés szövődményeibe haltak bele, átlagosan több mint egy évtizedet veszítettek potenciális élettartamukból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a halandósági ráta nem kizárólag az életkortól függött: a brit lakosság legkevésbé tehetős tíz százalékán belül 2,6–szer többen haltak meg a koronavírus–fertőzés szövődményeiben, mint a leggazdagabb tíz százaléknyi csoportban.

A vizsgálatok feltárták emellett azt is, hogy a brit lakossági átlagon belül a bangladesi, a pakisztáni és a karibi gyökerű közösségekben volt a legmagasabb a halálozási ráta, de magasabb volt az átlagnál a fogyatékkal élők, különösen a tanulási nehézségekkel küszködők körében is – hangzott el a jogi főtanácsos keddi ismertetésében.

Hugo Keith elmondta: a koronavírus–járvány halálozási hatását egyesek hajlamosak a szezonális influenzáéhoz mérni. A valóság azonban az, hogy egy–egy rosszabb járványszezonban körülbelül 30 ezren halnak meg Nagy–Britanniában az influenza szövődményeiben, és ez hozzávetőleg 250 ezer életév elvesztését jelenti, a nagy–britanniai koronavírus–járvány első évében azonban ennél hatszor több, 1,5 millió potenciális életévet veszítettek el a koronavírus–fertőződés miatt kialakult betegségek szövődményeinek áldozatai – mondta a vizsgálat főtanácsosa.

A vizsgálatnak nem célja a járványt okozó új típusú koronavírus (SARS–CoV–2) eredetének feltárása. Hugo Keith már az első vizsgálati modult megnyitó előterjesztésében kijelentette: valószínűleg soha nem derül ki, hogyan terjedt át az emberekre a SARS–CoV–2 vírustörzs, és valószínű az is, hogy soha nem derül ki, mikor történt az első emberi fertőződés.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)