Egyre több a kérdőjel az AstraZeneca vakcinája körül, már az Európai Gyógyszerügynökség is óvatos

Akárhogy is nézzük, a Nethuszárnak ismét igaza volt, amikor nem kevés szkepticizmussal, hogy azt ne mondjam, ellenérzéssel fogadtuk az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jelentését, amely szerint nincs itt semmi különös, minden rendben van az AstraZenecával. Az EMA ma ismertette, pontosabban fogalmazva: elismerte, hogy az AstraZeneca vakcinája és a vérögképződéses esteke között összefüggés áll fent. Ennek ellenére továbbra is minden felnőttnek ajánlja a vakcinát.

FIGYELEM: blogunk teljes mértékben oltáspárti, a patkány-nyalogató vírus- és oltástagadókat messzemenőkig elutasítjuk, ez viszont nem jelenti azt, hogy nem számolunk be kényes hírekről, amely a kérdéshez kapcsolódik. Olvasóinkat NEM buzdítjuk arra, hogy elutasítsák az AstraZeneca oltását, de mindenképp arra kérjük őket, hogy oltás előtt konzultáljanak családorvosukkal, valamint olvassák el jelen cikkünkhöz kapcsolódó többi anyagot is, a teljesebb kép érdekében!

Az is tény, hogy a mellékhatások arányai alulmúlják a kovidfertőzés kockázatait. Mondom mégegyszer: arányai – azaz, az EMA jelentése szerint április negyedikéig 169 vérögképződéses esetről kaptak jelentés, mindezt pedig 34 millió beadott oltás után. Valóban, az arányok igencsak alacsonyak, kérdés, téged mennyire fog vigasztalni a tudta, hogy csak abba 0,0001-be lőtted be magad, ami statisztikailag elhanyagolható, miközben az ápolók vederszámra öntik beléd a vérhígítót.

Korábbi cikkünkben részletesen ismertettük az EMA akkori álláspontját, akik már akkor beleíratták a gyártóval a vakcina leírásába, hogy vannak trombózist okozó mellékhatásai most pedig 169 ilyen esetről is tudnak már, amelyek egyértelműen összefüggésbe hozható az AstraZeneca oltásával.  Akkor azt mondták, nem lehet egyértelműen kijelenteni, ma pedig biztosak az összefüggés létezésében.

Nézzük át egy kicsit időrendi sorrendben is az eseményeket:

a Nethuszár március másodikán jelzi először, hogy az AstraZeneca vakcináját túlzóan sok mellékhatásról szóló panasz követi. A túlzóan kifejezést itt eufemisztikusan kell érteni: a március másodikai cikkünkben az aznapi oltási adatokat elemezve az derült ki, hogy 129 jelentett panaszból 108 az AstraZeneca vakcinájához köthető, mindezt úgy, hogy lényegesen kevesebb Astra vakcinát adtak be, mint Pfizert. Íme az akkori táblázatunk:

Valeriu Gheorghita, az oltási kampány vezetője akkor a vakcinák közötti különbségekkel magyarázta a jelenséget (az Astra vektorvakcina, míg a Pfizer mRNS-vakcina), és szerinte a második oltás után ezek a panaszok megszűnnek, az EMA ekkor még hallgatott.

Március 11-én robban a bomba:

előbb Olaszország és Ausztria jelti, hogy vérrögképződés miatti halálesetet okozó mellekhatásokról érkeztek panaszok, ezért leállítják az AstraZeneca vakcinának a használatát, azaz, nem oltanak ezekkel. Még aznap további hét európai tagállam függeszti fel annak az Astrának használatát, amely előtt több országban is csak napokkal korábban törölték el a korhatárt, és 60 év felettiek számára is javasolták. Az EMA megszólal, szerintük nincs semmi baj, továbbra is javasolják az AstraZeneca használatát, közleményükben akkor úgy fogalmaznak, hogy „nincsenek arra utaló jelek”, miszerint a vakcina válta ki a vérrögképződést. Még aznap kiderül, hogy két különböző vakcinaszállítmányról van szó, ezekből Romániába is jutott, a hatóságok úgy Romániában, mint az Unióban egyaránt az EMA döntésére várnak.

Március 18-án már arról számolunk be,

hogy az EMA befejezte a vizsgálódást, amelynek eredményeként újabb vizsgálatokat jelentettek be, ugyanakkor jelentésük főbb megállapításai, ahogy akkor arra rámutattunk, nem kicsit ellentmondásos. Egyrészt biztonságosnak ítélik az AstraZeneca használatát, másrészt kijelentik, hogy nincs összefüggés az Astra oltása a és a vérögképződéses esetek között, másrészt társítható két jelenséggel: Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) és agyi sinus trombózis – mindkettőt a trombociták számának csökkentésével magyarázzák. Ezek egyébként bekerülnek az oltásról szóló tájékoztatóba…

Az idézett cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy a norvégok és a németek is matattak egy kicsit a klinikákon, és arra jutottak, hogy a vakcina által termelt ellenanyagok váltják ki a trombózisos haláleseteket. A március 17-i oltásokat elemezve a Nethuszár arra jut, hogy az összes mellékhatást számszerűsítve, az Astra majdnem kétszer több panaszt okoz, mint a másik két vakcina (Moderna és Pfizer) együttvéve. Ezekhez a hírekhez képest már csak bagatell, mínuszos hír, hogy az amcsik arról számolnak be: az AstraZeneca – szerintük! „meghaladott” adatokat használt a klinikai teszteléskor.

Akkor most mi van?

Akkor most az van, hogy Astra oltás ELŐTT mindenképp beszélj háziorvosoddal, orvossal, tudnak-e arról, hogy vannak neked véralvadási gondjaid vagy ilyesmik.  Továbbá: jelen helyzetben nem arról beszélünk, hogy csak és kizárólag az Astra van a piacon, így beadod magadnak, vagy tuti elkapod a kovidot, hanem arról, hogy van lehetőséged választani: Pfizer és Moderna, magyarországi olvasóink pedig kínai és orosz vakcinákkal bővíthetik menüjüket, azaz, szerintünk – hangsúlyozzuk, hogy szerintünk, és ezt az elmúlt év járványtudósításra alapozva mondjuk,  arra alapozva, amit az elmúlt egy esztendő alatt megtanultunk – mindenképp érdemes óvatosnak lenni az AstraZeneca vakcinával.

Igaz, hogy a trombózisos jelenségeket okozó mellékhatások száma nagyon alacsony, de kétlem, hogy téged majd vigasztalna a statisztika, ha te leszel ennek szenvedő alanya – Isten őrizzen ettől!

(Nethuszár)

Nethuszár