A szennyvíztisztító telepek hatékonyan távolítják el a mikroműanyagokat

A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására – derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során.

A felmérést végző konzorcium MTI–hez eljuttatott keddi közleménye szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vízgazdálkodás–tudományi Bizottsága negyedéves előadó ülést tartott április 3–án, amelyen kiemelt figyelmet szenteltek a kommunális szennyvizeken keresztül kibocsátott mikroműanyagok legújabb kutatási eredményeinek. Ennek keretében mutatták be a RISK–MP projektkonzorcium – az Eurofins Analytical Services Hungary Kft., a Magyar Agrár– és Élettudományi Egyetem, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem – munkatársai első eredményeiket, amelyeket több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során gyűjtöttek össze.

„A bemutatott eredmények alapján megállapítható, hogy a szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el igen nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy rendeltetésszerűen nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására. A szennyvíztisztítás során zajló folyamatok eredményeként a tisztított vízzel a beérkező mikroműanyagoknak mindössze 0,1–3 százaléka kerül a befogadó felszíni vizekbe” – írták.
A közlemény szerint a tisztítandó szennyvízzel beérkező mikroműanyagok egy részét a rácsszűrés során keletkező rácsszeméttel a mechanikai tisztítási fokozatban eltávolítják, a homok– és zsírfogóból kikerülő hulladékáramokkal azonban jelentős része kerül a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapba, amelynek későbbi hasznosítása során fontos ezt figyelembe venni. A vizsgálatok alapján a szennyvíziszapban közel 80 részecske volt kimérhető egy gramm szárazanyagban. „Számításba véve a Magyarországon évente keletkező közel 170 000 tonna szennyvíziszapot, ez mintegy 13 000 milliárd részecskét jelent, ami tömegre vetítve 1320 tonna mikroműanyag. A leggyakrabban kimutatott mikroműanyag–típusok a szennyvíziszapban a poliészter (például PET), polietilén és polipropilén voltak” – részletezték a közleményben.

Felhívták a figyelmet rá, hogy a tisztított szennyvízzel és a szennyvíziszappal a környezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségét elsődlegesen a szennyvíz keletkezési helyén lehet csökkenteni, vagyis minél kevesebb mikroműanyag kerül a háztartásokban keletkező szennyvízbe, annál kevesebb jut vissza a természetbe. Ezért a szakemberek kiemelten fontosnak tartják a lakosság hozzájárulását a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez. Ennek módja lehet többek között a mikroműanyagot tartalmazó kozmetikumok, törlőkendők és tisztítószerek használatának mellőzése, mosógépekre szerelhető szűrők alkalmazása a mosás során keletkező mikroműanyag szálacskák eltávolítása érdekében, valamint nem műanyag háztartási eszközök használata, amikor csak lehetséges. Kitértek arra is, hogy az európai közösségi szabályozásban már megjelentek az első rendeletek a mikroműanyag összetevők kivonásáról és további jogszabályok vannak előkészületben a környezet védelme érdekében.

A 2020–1.1.2–PIACI–KFI–2021–00239 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Piacvezérelt Kutatás–fejlesztési és Innovációs Projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)