Van-e B tervünk egyáltalán, elbukott érettségi és/vagy felvételi esetére?

A sokkoló tények!

Az Oktatási Minisztérium közzétette a 2024-es próbaérettségi eredményeit. Országos szinten a 12. osztályosok közel 40 százaléka nem érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból. Hargita megyében a diákok 27 százaléka, Maros megyében a 47 százalék, Kovászna megyében 40,12 százalék vizsgázott sikeresen románból.

Már évek óta ismétlődő tendencia, főként az erdélyi magyar diákság körében, hogy a középiskolát elvégző tanulók közel fele az oktatási rendszer peremére szorul, és időszakosan, vagy akár végzetesen megreked a képességfelmérők megdönthetetlennek vélt kapui előtt.

Jelen cikkünkben nem a kétségbeejtő átmenési arány okait vagy a romániai oktatási rendszer hiányosságait próbáljuk megfejteni, – számtalanszor olvashattunk már ezen témakörben született írásokról – hanem valamelyest tudomásul véve a problémát, egy megfelelő alternatívára szeretnénk felhívni a hangsúlyt, amely megannyi kétségbeesett végzős diáknak adhat kapaszkodót.

A jelen gazdasági helyzetben számos olyan alternatív továbbtanulási lehetőség létezik, amely sok éven át, aránylag a megtűrt kategóriát képviselte. Az érettségi/felvételi eredmények közlését követően a végzős diákok előtt csupán két opciónak volt létjogosultsága:

1. Amennyiben a csillagok állása szerencsés, az illető diák jó tanuló volt és/vagy adott a megfelelő anyagi és szociális háttér, ami biztosíthatja egy felsőoktatási intézményben történő továbbtanulás lehetőségét, annak a következő lépcsőfok az egyetem;

VAGY

2. A sokkoló bukás, ami automatikusan a munkaerőpiacra kényszerítette az illető fiatal felnőttet, megfelelő szakképesítés és mindenfajta munkatapasztalat nélkül.

Lássuk be, hogy habár folyton arról hallunk, hogy az egész országban tombol a munkaerőhiány, nem a legjobban fizető állások és munkáltatók azok, akik egy érettségi és tapasztalat nélküli munkavállaló iránt kapkodnának. A kilátások jelen esetben igen elszomorítóak, még akkor is ha az illető személy amúgy fogékony és kellő érdeklődést mutatna a kiszemelt munkára, valamint kellő segítséggel meg is lenne az affinitása annak művelésére. A nagy átlag, akik semmilyen képesítéssel nem rendelkeznek (hogyan is rendelkezhetnének?) a munkaerőpiac ranglétrájának legaljáról kell elinduljanak, sok esetben pedig olyan munkahelyre kényszerülnek, ami közel sincs az érdeklődésük középpontjában: építőipari segédmunkás, bolti eladó, pincér stb.

Sajnos ezen állítások akkor is igaznak bizonyulnak, ha az illető diák a jobb fizetés reményében, a külföldi álláskeresés és elhelyezkedés mellett dönt. Ez a forgatókönyv ráadásul még több kihívást jelent úgy az egyén, mint az erdélyi magyarság szempontjából.

Egy létező alternatíva, amiről keveset beszélünk:

Bár kevesen tudnak róla, igenis létezik egy elfogadható harmadik út, amely képes lehet áthidalni a már több évtizede az erdélyi magyarságot tizedelő problémát. A téma megfejtése kapcsán Winter Ádám, oktatási szakértővel és a tanfolyamguru.hu ügyvezetőjével beszélgettünk.

Mint mondta:

„A posztliceális vagy szakképesítést nyújtó oktatási intézményeknek pont az a feladata, hogy az imént kiemelt problémákra hathatós megoldást nyújtson. Fontos kiemelnünk azt a tényt, hogy Romániában és Magyarországon is szinte állandó problémát jelent a megfelelő szakmai tudás hiánya.”

Hozzátette: „lassan nagyobb várólisták alakulnak ki, egy egyszerű víz vagy villanyszerelési munkálat elvégzésnél, mint egy kisebb orvosi vagy netán műtéti beavatkozásnál. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a hasonló munkakörben tevékenykedő szakemberek közel akkora -ha nem nagyobb- havi bevételhez jutnak, mint egy felsőfokú intézményben, egyetemen diplomázott, majd a saját szakterületén elhelyezkedett személy.”

Kiemelte: „Ha abszolút mérlegre kívánjuk emelni az említett két pólust, az is magáért beszélő tény, hogy míg a felsőoktatási képzések hatalmas anyagi és szociális terhet rónak a diák szüleire (kimagasló tandíj, bentlakás vagy albérlet, étkeztetés stb.) addig a szakmai képzések jóval kisebb költségvetéssel és jóval kevesebb időn belül képesek felvértezni a munkaerőpiacra igyekvő fiatalokat.”

Még egy fontos fegyvertény, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül: a romániai magyar szakképzés reformja a digitális világban.

Mind hallottunk már róla, hogy sok esetben mennyire gyengén felépített rendszerben működnek a hazai szakképesítést adó intézmények. A nem megfelelő vagy csupán papíron létező gyakorlati képzések, a választható szakképesítések fajtáinak minimális száma, nem beszélve a területi korlátokról.

„A tanfolyamguru.hu strukturális felépítése során arra törekedtünk, hogy kihasználjuk a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy nem mi oktatunk, hanem a weboldalon keresztül összegyűjtöttük az összes olyan szakképzést, amely szinte a teljes szakmai palettát képes lefedni, és bőséges választási lehetőséget nyújt minden tanulni és fejlődni vágyó fiatalnak.”

Több, mint 5000 képzés közül válogathatnak az érdeklődők és minden kötelezettség nélkül kérhetnek információt az adott oktatási intézményekről, annak képzéseiről és az azt követő oklevél és diploma felhasználhatóságáról.

Magyarországi képzések, erdélyi fiataloknak is?

„Igen. Szinte az összes szakképzés esetén van lehetőség az elméleti kurzusok és oktatási anyagok online történő elsajátítására is, ezáltal akár a világ bármely részéről fogadnak jelentkezőket (legyen az erdélyi vagy akár külföldön dolgozó fiatal). A képzés végeztével amennyiben hitelesített diplomához kívánnak jutni a résztvevők, elegendő csupán egy alkalommal személyesen megjelenni az adott oktatási intézménynél, ahol a megszerzett tudásáról számot adva, kvázi leteszi a záróvizsgát. Az így megszerzett diploma a későbbiekben honosítható, ezáltal eleve két országban is -Magyarországon és Romániában egyaránt- elismert szakképesítéshez juthatunk.”

A nagy kérdés: számít-e egyáltalán a diploma?

„Nézőponttól függően, sajnos vagy szerencsére: igen! Habár a legtöbb munka esetén a hosszútávú elhelyezkedés záloga az, hogy értsünk is ahhoz, amit csinálunk, a legelső rosta és vízválasztó az oklevél vagy diploma megléte, vagy éppen annak hiánya. A fiatal munkavállalók esetén, egy adott munkakör betöltéséhez tehát (munkatapasztalat hiányában) ez lehet a leghathatósabb érv, amelyre támaszkodhatnak. Nem beszélve arról, hogy a bérigény meghatározásánál egy konkrét diploma, közel 50-60%-kal nagyobb induló fizetést is jelenthet számunkra.”

Aki tehát a jövőtervezés előtt áll, vagy akár a karrierváltást fontolgatja annak javasoljuk, hogy látogasson el a tanfolyamguru.hu weboldalára, hisz vesztenivaló nincs.

Nagy László

(Nethuszár)