A tervek szerint halad Románia csatlakozása az OECD-hez

A tervek szerint halad Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), már a meghallgatások is megkezdődtek – jelentette ki csütörtökön Luca Niculescu, a csatlakozási folyamat országos koordinátora.

A külügyi államtitkár egy szakmai konferencián kifejtette, hogy az elmúlt hónapokban ez a folyamat felgyorsult. Emlékeztetett arra, hogy az OECD 2022 júniusában küldött Romániának egy útitervet a csatlakozáshoz szükséges mérföldkövekkel, és abban az évben decemberben a kormány egy 1000 oldalas memorandumot fogadott el, amelyben rögzíti, hogy miként igazodik majd az ország a nemzetközi szervezet gyakorlatához, eljárásaihoz és szabványaihoz.

Niculescu elmondta, hogy azóta a kormány több mint 10.000 kérdést kapott az OECD bizottságaitól, amelyek küldöttségei összesen 36-szor látogattak el Romániába. „Most abban a szakaszban vagyunk, amikor már (…) megkezdődtek a meghallgatások, sőt egyes bizottságoknál már a végső meghallgatások is Párizsban” – magyarázta. Hozzátette, hogy a végső meghallgatások után az OECD 26 bizottsága megfogalmazza a formális véleményét Románia csatlakozásáról. Ezt követően a 38 tagállam nagykövetei politikai döntést hoznak arról, hogy az ország megérette-e a csatlakozásra – részletezte a menetrendet. Az államtitkár elmondta azt is: a miniszterelnök célul tűzte ki, hogy Románia 2026-ra a nemzetközi szervezet tagjává váljon.

Bálint Csaba: Románia már bizonyított

Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) számos előnnyel járhat az ország számára, beleértve a nemzetközi szervezet szakértelméhez és erőforrásaihoz való hozzáférést, valamint a nagyobb nemzetközi hitelességet – jelentette ki egy csütörtöki szakmai rendezvényen Bálint Csaba.

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja emlékeztetett, hogy az OECD keretet biztosít a nemzetközi együttműködéshez olyan területeken, mint az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem és az innováció, amelyek kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés szempontjából. Szerinte Románia már bebizonyította, hogy kiválóan tud teljesíteni, ha világos célokat követ. „Az OECD-csatlakozás a román külpolitika egyik legfontosabb új célkitűzése, ami lendületet adhat a reformoknak és a modernizációnak. Utána az euróövezethez való csatlakozás újabb fontos lépés lehet a gazdasági konvergencia folyamatában” – magyarázta a szakember.

Bálint Csaba szerint az elmúlt évtizedekben Románia jelentős előrelépést tett az európai integráció terén. „A 2007-es EU-csatlakozás olyan fordulópontot jelentett, ami lendületet adott a gazdasági reformoknak és megnyitotta az utat a gazdaság modernizációja előtt” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy 2000-ben Romániában az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva az EU átlagának 25 százaléka volt, ma pedig már több mint a 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az ország évente átlagosan két százalékpontot tudott behozni a lemaradásból. Emellett a romániai munkatermelékenység a leggyorsabban nőtt a közép-kelet-európai térségben, és átalakult a gazdaság szerkezete is: míg 2000-ben a foglalkoztatottak közel 45 százaléka a mezőgazdaságban, 22 százaléka az iparban és 21 százaléka a szolgáltatási ágazatban dolgozott, mára az arány jelentősen eltolódott a sokkal nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások irányába – részletezte.

Megjegyezte, hogy a termelékenység növekedéséhez jelentősen hozzájárultak a közvetlen külföldi befektetések. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a fővároson kívül számos regionális gazdasági központ – például Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Iaşi és Konstanca – játszik fontos szerepet a fejlődésben, a hét legfontosabb központ együtt a román GDP több mint 50 százalékát adja. Azt azonban problémásnak nevezte, hogy az elmúlt 25 évben nőttek a regionális különbségek az országban.

Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az államadósság növekedése és az úgynevezett ikerdeficit igen magas szintje sérülékennyé teszi Románia gazdaságát. Úgy vélekedett: az ország számára a közeljövőben az uniós források hatékony felhasználásának kulcsszerepe lesz a közberuházások finanszírozásában és a költségvetés korrekciójában.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)