Orbán Viktor Bukarestben: ez már rock’n’roll!

Szombaton, december 17-én Bukarestben megszületett egy olyan energetikai egyezség, amely vélhetően még sokáig meghatározza majd az energetikai piacok jövőjéről szóló beszámolókat. A Georgia, Azerbajdzsán, Románia és Magyarország részvételével kialakuló partnerség célja, hogy a világ leghosszabb tenger alatti kábel lefektetésével zöld energiát importáljon Azerbajdzsánból Georgián keresztül Romániába, ahonnan Magyarországra tart majd a vezeték, és innen pedig Európa minden irányába tovább vihető.

Klaus Iohannis államfő szerint ez a partnerség hozzájárul majd a Fekete-tenger két partjának közeledéséhez, míg Nicoale Ciuca román miniszterelnök szerint egyszerre két célnak is sikerül megfelelni: a projekt támogatja az energia szénmentesítését, valamint hozzájárul az energiabiztonság megerősítéséhez.

Orbán Viktor szerint a szóban forgó fejlesztés a legfőbb bizonyítéka annak, hogy Románia helye a Schengenben van, míg Ursula von der Leyen aláhúzta, hogy az Európai Uniónak sikerült kiváltania az orosz kőolajszállításokat.

Jogos öröm?

A magyar sajtó mintha nem a helyén kezelné ezt a projektet – bár a megvalósulásig még sok van hátra, önmagáéban az a tény, hogy az erősen Amerika-barát Románia energetikai közösséget vállal Magyarországgal már alapból jelezi, hogy egy kicsit több zajlik itt a szokásos európai fejlesztéseknél. A Nethuszár olvasói talán nem is lepődtek meg annyira, hiszen a két ország szükséges és elkerülhetetlen közeledésének geopolitikai fontosságáról, és arról, hogy ebben a közeledésben mindkét országnak vannak stratégiai érdeke már tavaly is írtunk, pont az orosz–amerikai geofeszkó kapcsán – LÁSD ITT.

Ilyen szempontból máris magyar és román nyereségként könyvelhető el az, hogy a két ország közös projektje egyből egy kontinens számára is fontos beruházásként indul.

Idén augusztusban Szijjártó Péter azeri útja után beszélt arról, hogy Azerbajdzsán nagy mennyiségű zöld áram előállítására készül, amelyet egy tengeralatti vezetéken előbb Georgiába, majd Romániába szállítanának. A magyar külügyminisztérium már ekkor jelezte, hogy Budapest csatlakozik a projekthez, lévén legalább két uniós állam részvételére van szükség ahhoz, hogy az EU finanszírozza ezt a tervet.

A megvalósíthatósági tanulmányt a Világbank finanszírozza, ez 2023-ra készül el, míg a kiépítés négy-öt évbe is beletelhet, tehát nem ez lesz a csodafegyver, ugyanakkor, ha nem is tejes egészében, de jelentős részben kiválthatja a Paks2 által a magyar iparba becsatornázni tervezett elektromos áramot.

Magyarán: Budapest egy óriási lépést tett a ruszkiktól való energiafüggés felszámolása felé.

Nem véletlen tehát, hogy a magyar miniszterelnök öröme felhőtlennek tűnt Bukarestben, amikor úgy fogalmazott: ez a projekt maga a rock ‘n’ roll.

Ghonzó

(Nethuszár)