A ChatGPT törlése 295%-kal ugrott meg a Pentagon-deal után

Komoly hullámokat vert az, hogy az OpenAI megállapodást kötött az amerikai védelmi minisztériummal. A Sensor Tower piackutató cég adatai szerint február 28-án, szombaton a ChatGPT mobilalkalmazás törlése 295%-kal emelkedett az Egyesült Államokban. Ez leegyszerűsítve azt jelenti: ha egy átlagos napon 100 ember törölte az appot, most közel 400-an tették ugyanezt. Nem apró elégedetlenkedésről volt szó, hanem látványos felhasználói reakcióról.

Közben a rivális Anthropic Claude alkalmazása felugrott az Apple App Store amerikai toplistájának első helyére. A „QuitGPT” nevű bojkottmozgalom szervezői szerint pedig már 1,5 millió felhasználó csatlakozott a tiltakozáshoz.

Mi történt a háttérben?

A történet február 27-én élesedett ki. Az Anthropic és a Pentagon közötti, mintegy 200 millió dolláros szerződésről szóló tárgyalások összeomlottak. Az Anthropic két feltételhez ragaszkodott:

1. technológiáját ne lehessen amerikai állampolgárok tömeges megfigyelésére használni,
2. és ne lehessen teljesen autonóm fegyverrendszerekbe integrálni.

Ezeket a feltételeket nem volt hajlandó elengedni.

A helyzet gyorsan politikai szintre került. Donald Trump elnök elrendelte, hogy a szövetségi ügynökségek azonnal szüntessék meg az Anthropic technológiájának használatát, míg Pete Hegseth védelmi miniszter „nemzetbiztonsági ellátásilánc-kockázatnak” minősítette a céget. Néhány órával később Sam Altman az X platformon bejelentette: az OpenAI megállapodott a Pentagonnal, és modelljeit a minisztérium titkosított hálózataiban telepítik. A szerződés szerint a technológia „bármely jogszerű célra” felhasználható. Az OpenAI közleménye ugyanakkor hangsúlyozta: a megállapodás tiltja az amerikaiak korlátlan megfigyelését és az autonóm fegyverrendszerek alkalmazását.

Felhasználói exodus és a QuitGPT mozgalom

A reakció szinte azonnali volt. A TechCrunch által ismertetett adatok szerint a törlési ráta a megszokott napi 9%-ról közel 300%-kal ugrott meg. A Claude letöltései szombaton először előzték meg a ChatGPT-ét az Egyesült Államokban, és hat további országban – köztük Kanadában és Németországban – is az ingyenes alkalmazások élére került. A ChatGPT egycsillagos értékelései 775%-kal emelkedtek. Ez digitális értelemben olyan, mintha egy étterem egyik napról a másikra tele lenne dühös vendégekkel, akik egyszerre írják a negatív kritikákat. A QuitGPT mozgalom már februárban elindult, miután kiderült, hogy Greg Brockman, az OpenAI elnöke Trump-közeli politikai adományokat tett. A Pentagon-megállapodás hírére azonban új lendületet kapott a kampány. A Forbes szerint 1,5 millió ember csatlakozott a mozgalomhoz, és március 3-ra tüntetést szerveztek az OpenAI San Franciscó-i központja elé.

Altman: „kapkodás volt”

Altman később elismerte, hogy a lépés kommunikációja problémás volt. A TechCrunch beszámolója szerint „egyértelműen elsietettnek” nevezte a megállapodást, hozzátéve: „az optika nem néz ki jól.” A CNBC által ismertetett későbbi bejegyzésében jelezte: a szerződéshez kiegészítéseket fűznek, és kiállt amellett, hogy az Anthropicot ne bélyegezzék ellátásilánc-kockázatnak.

Mélyebb törésvonal az AI-iparban

Az ügy jól mutatja, hogy az AI-iparban egyre komolyabb etikai és politikai vita zajlik. Egyik oldalon a kormányzatok állnak, amelyek egyre szélesebb körű hozzáférést szeretnének a mesterséges intelligencia technológiáihoz – nemzetbiztonsági, katonai vagy stratégiai célokra. A másik oldalon pedig ott vannak a felhasználók egy része, akik attól tartanak, hogy az AI túl szorosan összefonódik az állami megfigyeléssel vagy katonai alkalmazásokkal. Ők most – szó szerint – a „törlés” gombbal szavaztak. A kérdés nem csupán az, hogy egy alkalmazás népszerűsége csökken-e pár napig. Hanem az, hogy hol húzódnak a társadalom által elfogadható etikai határok egy olyan technológia esetében, amely egyre mélyebben beépül a mindennapjainkba.

FORRÁS

(Nethuszár)