A kínai autók megelőzték az európaiakat

2025-ben először fordult elő az EU történetében, hogy Kínából több autóipari termék érkezett Európába, mint amennyit az EU odaexportált. Az EY tanácsadó cég friss elemzése szerint ez nem egyik napról a másikra történt: a folyamat évek óta tart, de most érte el azt a szimbolikus határt, amelyen túl már egyértelműen Kína van nyerésben. A számok magukért beszélnek. Az EU Kínába irányuló autóexportja 2025-ben 34 százalékkal, 16 milliárd euróra esett vissza – 2022 óta több mint a felére zsugorodott. Kína oldaláról nézve viszont az Európába érkező import 8 százalékkal nőtt, és elérte a 22 milliárd eurót. A mérleg tehát megfordult.

Leginkább Németország sínyli meg a változást. A világ egyik legfontosabb autóipari nemzetének Kína már csak a hatodik legfontosabb exportpiaca, holott korábban az élmezőnyben volt. A kivitel alig több mint négy év alatt 30 milliárd euróról 13,6 milliárd euróra zuhant, miközben a kínai behozatal kétharmadával ugrott meg. Európában a kínai márkák piaci részesedése 2025-ben elérte az 5,8 százalékot – ez közel duplája az egy évvel korábbinak. A BYD például 2025-ben már egymillió járművet adott el Kínán kívül, és decemberben minden tizedik Európában értékesített autó kínai gyártmányú volt. A Volkswagen, a Mercedes és a BMW egyelőre tartja magát a hazai, német piacon, más európai országokban azonban a kínaiak már komoly teret hódítottak.

Az EU nem nézte tétlenül a folyamatot: 2024-ben akár 35 százalékot meghaladó pótvámokat vezetett be a Kínából érkező elektromos autókra. A kínai gyártók azonban alkalmazkodtak – vállalták az alacsonyabb haszonkulcsot, és egyre több hibrid modellt exportálnak, amelyekre a vám nem vonatkozik. Az Európai Bizottság 2026 februárjában először adott kivételt egy konkrét modellnek, a Volkswagen Cupra Tavascannak, de minimálár és kvóta feltételhez kötötte. Az EY elemzője szerint 2026-ban a verseny csak élesedni fog, és a nyomás Németország autóipari pozíciójára tovább növekszik.

FORRÁS

(Nethuszár)