A nap, amikor Kína megvásárolta Latin-Amerikát

Miközben a világ figyelme a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi enyhülésre irányul, Hszi Csin-ping kínai elnök újabb geopolitikai lépést tett: 9,2 milliárd dollár értékű hitelígéretet tett Latin-Amerika és a Karib-térség országai számára. A bejelentés a Kína–CELAC Fórum pekingi csúcstalálkozóján hangzott el, ahol Kína egyértelművé tette, hogy hosszú távra tervez a térségben – mind gazdaságilag, mind politikailag.

A kínai elnök beszédében burkolt bírálatot fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben, elítélve a „megfélemlítést” és az egyoldalú gazdasági nyomásgyakorlást. A fórum időzítése nem volt véletlen: mindössze egy nappal korábban Washington és Peking megállapodott abban, hogy ideiglenesen – 90 napra – csökkentik a kölcsönösen kivetett vámokat, enyhítve ezzel a kereskedelmi háborút, amely az elmúlt években komolyan beárnyékolta a két nagyhatalom viszonyát.

Új szintre lép a Kína–Latin-Amerika kapcsolat

A pekingi fórum különös jelentőséggel bírt: ez volt a Kína és a Latin-amerikai, valamint karibi államokat tömörítő CELAC közötti együttműködés 10. évfordulója. A jubileumot nemcsak ünnepi hangulat, hanem konkrét programok is kísérték. Peking egy sor új kezdeményezést jelentett be: évente 300 latin-amerikai párttagot hívnak meg tanulmányútra Kínába; oktatási ösztöndíjakat és szakképzési lehetőségeket kínálnak a CELAC-országok fiataljainak; valamint közös stratégiai dokumentumokat dolgoztak ki többek között a mesterséges intelligencia, a mezőgazdaság, az energia és az Övezet és Út Kezdeményezés témaköreiben.

A leglátványosabb eredmények azonban a már megvalósult infrastrukturális beruházásokhoz kötődnek. Több mint 200 kínai finanszírozású projekt jött létre a régióban, amelyek összesen több mint egymillió munkahelyet teremtettek – köztük Dél-Amerika első okoskikötőjét is, amely Chancayban, Peruban épült meg. A fórum emellett politikai síkon is fontos üzenetet közvetített: a résztvevő felek közösen álltak ki a nemzetközi gazdasági kényszerítés és az egyoldalú beavatkozások ellen, alternatív modellt kínálva a globális kapcsolatok alakítására.

Washington és Peking: újrakezdés?

A kínai–amerikai viszonyban hosszú idő után pozitív fejleményként értékelhető a vámháború részleges enyhítése. A két ország megállapodott abban, hogy három hónapra mérsékli az egymás termékeire kivetett importvámokat: az USA a kínai áruk esetében 145%-ról 30%-ra, míg Kína az amerikai termékeknél 125%-ról 10%-ra csökkenti a terheket. Ugyanakkor Washington fenntart egy 20%-os különvámot a fentanilválsággal kapcsolatos termékekre. A háttérben intenzív genfi tárgyalások zajlottak, többek között Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, Jamieson Greer kereskedelmi képviselő és He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes részvételével. A vámcsökkentéseken túl Kína vállalta, hogy felfüggeszti a korábban bevezetett nem vámjellegű szankciókat is. Donald Trump amerikai elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, és „teljes újrakezdésként” jellemezte az amerikai–kínai kapcsolatokat. Egyúttal jelezte: a közeljövőben tárgyalni kíván Hszi Csin-pinggel is. A megállapodás bejelentése pozitív piaci reakciókat váltott ki: a nemzetközi tőzsdék emelkedéssel reagáltak, a recessziós félelmek átmenetileg enyhültek.

Latin-Amerika és a kínai BRI: mélyülő függőség vagy pragmatikus együttműködés?

Kína hosszú távú érdeklődése Latin-Amerika iránt nem új keletű. A régió egyre fontosabb szerepet tölt be az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) globális stratégiájában. 2024-re már 22 ország csatlakozott a kezdeményezéshez – 13 Közép-Amerikából és a Karib-térségből, valamint 9 Dél-Amerikából. A belépési hullám 2017-ben indult, amikor Panama – Tajvan helyett – Kínával lépett diplomáciai kapcsolatba, és azonnal csatlakozott a BRI-hez. Ezt követően sorra léptek be más államok is, bár a legnagyobb regionális gazdaságok – Brazília, Mexikó, Kolumbia – sokáig távol maradtak.

Ez most változóban van. Argentína 2022-ben már aláírta a csatlakozási megállapodást, Kolumbia pedig 2025 májusára tervezi a hivatalos csatlakozást. Brazília ugyan nem csatlakozott formálisan, de folyamatosan együttműködik Kínával, különös tekintettel a kereskedelemre. Panama viszont 2025 elején – amerikai nyomás hatására – bejelentette kilépését a kezdeményezésből. Ez azonban egyelőre nem tűnik trendfordulónak, hiszen Kína infrastrukturális és technológiai beruházásai tovább bővülnek, a 2024-es évben pedig a kínai–latin-amerikai kereskedelmi forgalom először lépte át az 500 milliárd dolláros küszöböt.

FORRÁS: ABC News

(Nethuszár)