Adatközpontok az űrben: Musk egymillió műholdat kér, Kína meg felkapcsolja a napenergiát

Ha eddig azt hittük, hogy az adatközpontok a sivatagban vagy az Északi-sark közelében nőnek ki a földből, ideje újragondolni. A következő nagy dobás ugyanis nem a Földön, hanem pályán keringve készül. Miközben a SpaceX engedélyt kért az amerikai hatóságoktól akár egymillió műhold felbocsátására, Kína legnagyobb állami űripari vállalata bejelentette: űrbeli mesterségesintelligencia-adatközpontokat épít, mégpedig ipari léptékben. A tét nem kicsi: ki uralja a jövő orbitális számítástechnikáját.

Kína: felhő, perem, végpont – csak épp az űrben

A China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) egy ötéves fejlesztési tervben vázolta fel elképzeléseit, amelyről a kínai állami televízió, a CCTV számolt be. A cél egy úgynevezett

„gigawatt osztályú űrbeli digitális-intelligencia infrastruktúra” létrehozása.

Magyarul: az adatokat nem visszaküldik a Földre feldolgozásra, hanem fent, az űrben elemzik, ahol folyamatos a napfény, és nincs villanyszámla. A terv szerint 2030-ra létrejönne egy teljes „Space Cloud”, vagyis egy űrbeli felhőszolgáltatás, amely a napenergiát használja az MI-rendszerek működtetésére.

Musk: „az űr lesz a legolcsóbb adatközpont”

Elon Musk nem maradt adós a válasszal. A davosi Világgazdasági Fórumon egyértelművé tette, mit gondol: „Teljesen egyértelmű, hogy napenergiával működő MI adatközpontokat építsünk az űrben. A legolcsóbb hely, ahova a mesterséges intelligenciát telepíthetjük, az űr lesz – két, legkésőbb három éven belül.” Ez nem csak beszéd: a SpaceX hivatalos kérelmet nyújtott be az FCC-hez, amelyben akár egymillió műhold fellövésére kér engedélyt egy „orbitális adatközpont-konstelláció” létrehozásához.

A vállalat szerint az űrben működő adatközpontok: szinte folyamatos napenergiát kapnak, a hőt egyszerűen kisugározzák az űr vákuumába, és nem szenvednek azoktól az áram- és hűtési korlátoktól, amelyek a földi adatközpontokat gyötrik. Röviden: nincs hűtővíz, nincs villanyhálózat, nincs panaszkodó önkormányzat.

Peking szerint ez már nem csak technológia, hanem biztonsági kérdés

Kína azonban nem csak technológiai versenyként tekint a SpaceX térnyerésére. Kínai űrkutatási és katonai körökhöz kötődő szakértők nemzetbiztonsági fenyegetésnek nevezik a SpaceX alacsony Föld körüli pályán kialakított dominanciáját. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez köthető kutatók szerint a Starlink műholdak „mélyen beépülhetnek az amerikai katonai harci rendszerbe”. Nem véletlen, hogy december végén kínai szervezetek az ITU-nál terveket nyújtottak be mintegy 200.000 műhold telepítésére a következő 14 évben. Ez lefoglalná a pályahelyeket és frekvenciákat, miközben ellensúlyt képezne a Starlinkkel szemben, amely jelenleg kb. 9500 műholdból áll.

Pénz van, rakéta még kérdéses

A SpaceX közben tőzsdére készül, egyes becslések szerint akár 1 billió dolláros értékeléssel. Felmerült az is, hogy a vállalat összeolvad Musk xAI cégével, ami felgyorsíthatná az űrbeli MI-infrastruktúra kiépítését. Kína tavaly 93 űrkilövést hajtott végre, de egy fontos előny még hiányzik: Peking nem fejezte be az újrafelhasználható rakéták tesztelését, míg a SpaceX Falcon 9 már évek óta drasztikusan csökkenti az indítási költségeket. A Deutsche Bank szerint: az első kisebb orbitális adatközpont-próbák 2027–28-ban jöhetnek, valódi, nagy léptékű konstellációk pedig csak a 2030-as években, feltéve, hogy az első kísérletek sikeresek lesznek. A mesterséges intelligencia kinőtte a Földet – legalábbis az energiaigényét biztosan. A következő évtized egyik legfurcsább, de legfontosabb versenye már nem a szervertermekben, hanem pályamagasságban dől el.

Az adatközpontok eddig a föld alá költöztek.Most viszont úgy tűnik, felköltöznek az égbe.

FORRÁS

(Nethuszár)