Az eurózóna inflációja az EKB 2%-os célértéke alá süllyedt

Az eurózóna inflációja 2025 decemberében 1,9%-ra mérséklődött az Eurostat vasárnap közzétett végleges adatai szerint, május óta először kerülve az Európai Központi Bank 2%-os célértéke alá, jelezve, hogy a 2021-2022-es súlyos áremelkedési sokkot nagyrészt sikerült kontroll alatt tartani.

Az adat elmaradt a hónap elején közzétett 2,0%-os előzetes becsléshez képest, és jelentős csökkenést mutatott a novemberi 2,1%-os rátához képest. A maginfláció, amely kizárja az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat, szintén 2,3%-ra csökkent az előző havi 2,4%-ról.

A szolgáltatások továbbra is hajtják az árakat

Az általános lassulás ellenére az árnyomás továbbra is egyenetlen maradt a blokkon belül. A szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a teljes inflációhoz, 1,54 százalékponttal, míg az élelmiszerek, alkohol és dohány 0,49 százalékponttal, az energián kívüli iparcikkek pedig csupán 0,09 százalékponttal növelték azt. Az energiaárak továbbra is dezinflációs hatást gyakoroltak, 0,18 százalékponttal csökkentve a teljes mutatót. Az Európai Unión belül továbbra is jelentősek maradtak a regionális különbségek. Ciprus rögzítette a legalacsonyabb éves inflációt 0,1%-kal, majd Franciaország következett 0,7%-kal és Olaszország 1,2%-kal. Románia mutatta a legmagasabb rátát 8,6%-kal, Szlovákia 4,1%-kal és Észtország 4,0%-kal. Novemberhez képest az éves infláció 18 tagállamban csökkent, háromban stabil maradt, és hatban emelkedett.

Az EKB tartja az irányt

Az adatok megerősítik a várakozásokat, miszerint az EKB változatlanul hagyja a kamatokat a februári ülésén. A jegybank 2%-on tartja a betéti kamatot azóta, hogy 2024 júniusában 4%-ról csökkentette, és a tisztviselők jelezték, hogy nincs sürgető szükség a monetáris politika módosítására. Philip Lane, az EKB igazgatótanácsának tagja egy, a La Stampában múlt héten megjelent interjúban elmondta, hogy a teljes infláció már 2% körül van, bár az energiát kizáró infláció továbbra is 2,5% közelében marad. „Az idei év folyamán egy fenntarthatóbb, 2%-os inflációs ráta felé történő átmenetet várunk, amelyben mind a szolgáltatások inflációja, mind a bérinflációja csökken” – mondta Lane.

Kilátások 2026-ra

Az EKB decemberi előrejelzései szerint az infláció 2026-ban átlagosan 1,9%-ot, 2027-ben 1,8%-ot ér el, mielőtt 2028-ban visszatérne a 2%-os célértékhez. A növekedés várhatóan 2026-ban eléri az 1,2%-ot, amelyet az alacsonyabb energiaárak, az erősebb németországi költségvetési támogatás és a kamatcsökkentések halmozott hatása támogat. Lane elismerte, hogy a kilátásokat érintő legnagyobb kockázatok továbbra is külsők, beleértve a globális növekedést, a geopolitikai feszültségeket és a kereskedelempolitikai fejleményeket. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és az EU közötti vámok kevésbé károsak voltak a vártnál, amit részben ellensúlyozott a gyengébb dollár, amely lehetővé tette az euró felértékelődését és további dezinflációs nyomást gyakorolt.

FORRÁS

(Nethuszár)