Az új EU–s költségvetés kialakításánál a régiókkal is egyeztetni kell

Az Európai Unió új költségvetésének kialakítása során a régiókkal is egyeztetni kell – jelentette ki Piotr Serafin, Lengyelország európai uniós biztosjelöltje Brüsszelben csütörtökön, az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt tartott meghallgatása során.

Serafin, aki pozíciójának európai parlamenti jóváhagyása esetén a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos lehet, elmondta: amennyiben megválasztják, legfontosabb feladata az lesz, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottság következő hétéves költségvetésére (MMF). Hozzátette: az erről zajló megbeszélésekbe az EP–t is be kívánja vonni, valamint kiemelte, hogy „a partnerség szellemében” egyeztetne az egyes térségek illetékes szerveivel is.

„Az egység, nem pedig a széthúzás költségvetésére van szükség. A költségvetésnek meg kell mutatnia, hogy az Európai Unió kész a nagyobb felelősségvállalásra a jövőben”

– szögezte le.

Elmondta, hogy az olyan kihívások mellett, mint a versenyképesség erősítése, a digitalizáció támogatása, a mezőgazdaság megszilárdítása és a zöld átmenet mellett – elsősorban az ukrajnai háború nyomán – a védelem és a biztonság is kiemelt témává vált. Kiemelte, hogy az új költségvetésnek mindezen kihívásokkal számolnia kell, valamint a bürokrácia egyszerűsítését hangoztatta.

„Az uniós alapokhoz való hozzáférés nem válhat bürokratikus rémálommá” – szögezte le. Hozzátette azt is, hogy a költségvetés összeállítása során kulcsfontosságú szerepet kapna a migráció is, kiemelve, hogy az EU külső határainak megerősítése az alapja a belső határok nélküli schengeni övezetnek. A csalás elleni küzdelemre kitérve a lengyel biztosjelölt rámutatott arra, hogy az utóbbi években az EU újabb intézményeket hozott létre a pénzügyi érdekek védelmére és a szervezett bűnözés elleni harcra. Elmondta, hogy ha megerősítik pozíciójában, mélyíteni fogja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) közötti együttműködést, mert, mint mondta, ennek segítségével hatékonyabban tudják visszaszerezni az uniós költségvetési forrásokat.

„E források alapvető feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása” – szögezte le. „A jogállamiság garantálja, hogy az uniós adófizetők pénze közös célokat szolgáljon, ne csupán a hatalomban lévőkhöz jusson” – jelentette ki. Kiemelte azt is továbbá, hogy a jogállamisági jelentést is figyelembe venné, amikor a költségvetésből a tagállamokat a szükséges reformok végrehajtásában kívánja segíteni. A közigazgatással kapcsolatban Serafin elmondta, az EU–s intézmények átfogó felülvizsgálatára van szükség.

Mint mondta, az uniós közigazgatás „az emberekről is szól, az általuk fontosnak tartott értékekről és céljaikról”. Bár üdvözölte, hogy a nők nagy számban vannak jelen az Európai Bizottságban, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte az EU–s intézmények egyre kevésbé vonzóak a fiatalok számára.

„Az Európai Unióban a legjobb élni a világon. Ám a versenyképesség, a védelem és a bővítés felé vezető úton nem szabad elfeledkeznünk azokról, akiket letaglóz a változás irdatlan tempója; felelősséggel tartozunk minden európaiért”

– figyelmeztetett.

Aláhúzta: az EU–s intézményeknek át kell segíteniük az embereket a változásokon. „Az uniós költségvetés egyedül nem old meg minden problémát, de hatékony eszköz lehet arra, hogy szembenézzünk velük” – szögezte le. A biztosjelölt emellett elégtelennek nevezte az EU Szolidaritási Alapját, amely – mint mondta – már nem nyújt elég védelmet a jelenlegi kihívások közepette. „Sokkal többet kell az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásba fektetni” – szögezte le, hozzátéve: olyan rendszerre van szükség, amely „helyben és rögtön” nyújt segítséget katasztrófák idején.

A meghallgatás során Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője azt kérdezte a biztosjelölttől, „hajlandó–e megszüntetni a törvénytelen jogállamisági eljárásokat”, rámutatva arra, hogy például Magyarország esetében az Európai Számvevőszék szerint az eljárásokban nem volt igazolható megfelelően a jogállamiság elveinek megsértése és az unió pénzügyi érdekeinek sérelme között fennálló közvetlen ok–okozati összefüggés. Válaszában Serafin aláhúzta: a vonatkozó bírósági ítélet szerint az Európai költségvetés a szolidaritás kifejeződése, és mint ilyen, kölcsönös bizalmon kell alapuljon. Hozzátette: ez a jövőben is így lesz.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)