Bulgária és Románia is csatlakozott a Hormuz-koalícióhoz

Már több mint húsz ország sorakozott fel az a mögött a közös nyilatkozat mögött, amely Irán azonnali visszavonulását követeli a Hormuzi-szorosból. Bulgária és Románia csatlakozásával a koalíció tovább bővült – mindkét ország ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem vesz részt az amerikai-izraeli katonai műveletekben.

A nyilatkozatot március 19-én az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán adta ki, majd gyorsan csatlakozott hozzá Kanada, Dél-Korea, Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Norvégia, Svédország, Finnország és több közép-európai és balti állam is. Nicusor Dan román elnök Facebook-bejegyzésben jelentette be csatlakozásukat, kiemelve a szoros lezárásának súlyos következményeit a globális energiapiacokra nézve, de leszögezte, hogy Románia nem kívánja magát bevonni a közel-keleti katonai konfliktusba. Bulgária külügyminisztériuma hasonlóan fogalmazott: üdvözli a koalíció tagjainak készségét a biztonságos hajózás helyreállítására, de nem vesz részt a katonai műveletekben.

A háttér súlyos. A Hormuz-szoros Irán és Omán között a globális olajszállítás nagyjából 20 százalékát bonyolítja le normál körülmények között. Február végén, az amerikai-izraeli légicsapások kezdete óta a hajózás szinte teljesen leállt: aknák, drónok, rakéták és gyorsnaszádok tartják rettegésben a kereskedelmi hajókat. A CNN szerint március 1. óta mindössze 90 tanker haladt át a szoroson, ami a szokásos forgalom töredéke.

Mark Rutte NATO-főtitkár, aki Brüsszelben külön-külön tárgyalt a román és a bolgár vezetéssel, egyértelműen fogalmazott: a szoros nem maradhat zárva. Andrej Gurov bolgár miniszterelnök a fekete-tengeri régiót érintő kockázatokra is figyelmeztetett, szerinte a térség kereskedelmi folyosóból geopolitikai konfrontáció színterévé változhat. Irán egyelőre nem mutat hajlandóságot tárgyalásokra – a Bloomberg szerint a teheráni vezetés jelenleg a túlélésre összpontosít.

FORRÁS

(Nethuszár)