Charles Michel: a migráció elsősorban politikai kihívást jelent

A migráció elsősorban politikai kihívást jelent, „egyes politikai csoportok és pártok” ugyanis visszaélnek a migráció kérdésével, hogy aláássák az európai projektet – jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben nemzetközi újságíróknak nyilatkozva pénteken.

Charles Michel azt mondta, erősödött az Európai Unió egysége a migráció kérdésében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a migráció kérdését tekintve az emberek bizalma nyolc évvel ezelőtt megingott az EU vezetőiben. Szavai szerint több évbe telt e bizalom helyreállítása, amelyet az segített, hogy a tagállamok tavasszal új uniós migrációs és menekültügyi csomagot fogadtak el.

Elismerte ugyanakkor, hogy „nem minden ország örül a minősített többséggel meghozott döntésnek”, és azt monda: bizonyos országok nem kedvelik a csomag „egyes elemeit”. A tagállamok megosztottak annak kérdésében, hogy az EU–nak „nagyon szigorúnak és keménynek” kell–e lenne az illegális migráció és az embercsempészek elleni küzdelem terén, vagy új lehetőségeket kell–e nyitnia a legális migráció előtt – mondta. A demográfiai változások jelentette kihívások, vagyis az EU népességének elöregedése, nem kezelhetők elkülönítve a migráció kérdésétől, ahogy az illegális migráció kezelésének és a legális migráció jogi lehetőségei biztosításának is kéz a kézben kell járnia – emelte ki.

A menedékkérelmek unión kívüli elbírálására vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatban az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: „nem kell félnünk attól, hogy olyan konkrét módszereket keressünk, amelyekkel hatékonyabbak lehetünk a migráció kezelésében”. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy az intézkedés összhangban legyen a nemzetközi joggal. Ez vonatkozik az albániai olasz menekülttáborokra is – tette hozzá. A közelgő amerikai elnökválasztásokra utalva Charles Michel azt mondta: az Európai Unió jövője nem függhet az amerikai választások eredményétől.

„Nem akarom, hogy a gyermekeim jövője attól függjön, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, vagy ki lesz Kína vagy Oroszország vezetője”

– fogalmazott Charles Michel, majd úgy folytatta:

„azt akarom, hogy a gyerekeim, az unokáim maguk irányítsák sorsukat. Európában nekünk kell döntenünk arról, milyen lesz a jövőnk és mi lesz a sorsunk”.

Michel kitért az ukrajnai háborúra is, azt hangoztatva, hogy az EU–nak fokoznia kell a Kijevnek nyújtott „katonai és pénzügyi támogatását”. Emellett az eszkaláció veszélyére hívta fel a figyelmet abban az esetben, ha Észak–Korea valóban csapatokat küld Oroszországba. Az Európai Tanács elnöke az EU jövője szempontjából az egyik legnagyobb kihívást a gazdaságfejlesztésben és az európai védelmi képességek bővítésében látta. Európának azon kell dolgoznia, hogy minden szektorban fokozza a versenyképességet, és „mindent meg kell tennie azért, hogy ne váljon a világ múzeumává” – hívta fel a figyelmet.

A közel–keleti konfliktussal kapcsolatban Michel azt mondta: az EU–nak erőfeszítéseket kell tennie, hogy tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben és Libanonban. Az EU–nak határozottabban kell fellépnie, ellenkező esetben erősödik a régióból az unió felé meginduló menekültáradat, ami – mint mondta – az európai társadalom megosztottságához vezet. Michel szerint az elmúlt öt évben több előrelépés történt az EU biztonsági autonómiája terén, mint az elmúlt 30 év során. Véleménye szerint Donald Trump és Barack Obama amerikai elnökök helyesen szólították fel az európai NATO–államokat, hogy költsenek többet védelemre. Tévedtek azonban, ha azt hitték, hogy ez az európai fegyveripar fellendítése nélkül elégséges – mondta.

Michel szerint a „fontos uniós döntések” esetében az egyhangúság elve „megkérdőjeleződött”, különös tekintettel a külpolitikai kérdésekre, azon belül is az EU tervezett bővítésére. Véleménye szerint azonban ha az EU túl gyorsan feladja az egyhangú döntéshozatal elvét, fennáll a veszélye, hogy megrendül az európai egység, mert – mint kiemelte – a felek már nem akarnak majd kellő erőfeszítést tenni a közös álláspontok megtalálására. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy egyes tagállamok visszaélnek a vétójoggal – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)