EP-választások: Európa halála elmaradt

A portugál Diárió de Notícias lap gyorselemzése az európarlamenti választások kontinentális eredményeiről: a szélsőjobb gigantikus előretöréséről szóló jóslatok túlzónak bizonyultak, Macron és Scholz a legnagyobb vesztesei ennek a választásnak.

A földindulás Franciaországban következett be, ahol Le Pen szélsőjobboldalinak nevezett pártja több mint kétszer annyi voksot söpört be, mint Macron pártja. Öt évvel ezelőtt a Rassemblement National alig egy százalékponttal előzte meg a macronistákat, most vasárnap viszont 16,5 százalékkal.

A németországi helyzet kissé különbözik a franciától: Az SPD 13,9 százaléka kettő ponttal marad el az AfD eredményétől – ez pedig egyértelműen a választók által Scholznak felmutatott piros lap, egyúttal minden idők legrosszabb szocdem eredménye. Azonban a szélsőjobboldal előretörése miatt itt sem kell aggódni: a 2019-ben elért 11 százalékos eredményüket mindössze négy százalékkal tudták növelni. 2024-ben az AfD 15,9 százalékon állt meg, ami jóval a korábbi felmérések által jelzett érték alatt van, és azt se tévesszük szem elől, hogy a CDU/CSU kényelmes többséget szerzett ezen a választáson (egymaga többet szerzett, mint a második helyezett AfD ás harmadik helyezett SPD együttvéve). Ha összeadjuk a CDU/CSU 30 százalékát a szocdemek 14, a Zöldek 12 és a liberálisok 5 százalékával, akkor azt látjuk, hogy az Unió leggazdagabb és legbefolyásosabb országában továbbra is kényelmes, 61 százalékos többséget alkotnak a pro-európai és pro-ukrán erők.

Van azonban egy érdekes németországi jelenség: a Die Linkeből kivált politikusok által alapított Bündnis Sahra Wagenknecht szélsőbaloldali formáció, amely enyhe migrációellenes és határozott orosz-párti üzeneteket közvetít, aggasztó 6,2 százalékos eredményt ért el, majdnem háromszor annyit, mint egykori pártjuk, a Die Linke (2,7%). Hogyan fog beilleszkedni az európai pártcsaládokba ez a BSW, az egyelőre rejtély.

Akadt még aggasztó jel ezen kívül is: Spanyolországban 4,6 százalékot ért el az újonnan felbukkant szélsőjobboldali „Se Acabo La Fiesta”, ezzel három mandátumot szerzett, amivel vélhetőleg a VOX-ot gyengítette, akik tíz százalék alatti eredményükkel mindössze hat képviselőt küldhetnek az EP-be.

A várakozásoknak megfelelően Meloni nyerte az olaszországi választásokat, igaz, a baloldali ellenfelét, a PD-t alig négy százalékkal előzte meg. Érdekes Salvini Ligája is: 25 százalékot veszített a 2019 eredményéhez képest: a korábbi 35-ről 9%-ra zuhant a szavazótábora.

Szóval igen: a populizmus és a szélsőséges politikai formációk ereje megnőtt, de sokkal kevésbé, mint ahogy a korábbi felmérések alapján aggódni lehetett. Az ECR és az ID képviselőinek együttes létszáma 132 európarlamenti képviselő – még arra sem elég, hogy megelőzzék a 135 fős szociáldemokrata frakciót. Egyelőre bizonytalan, hogy a sok pártcsalád nélküli képviselő hova fog majd beülni, vagy esetleg újabb frakciót alakítanak.

Az EP-választások nagy nyertese az Európai Néppárt: nemcsak megőrizte elsőségét, hanem 191 mandátumra emelte létszámát, miközben 11 tagállamban nyerte meg a választásokat. A szocialisták hat tagállamban, míg a liberálisok, az ECR, az ID és a pártcsaládokhoz nem tartozók két-két országban hozták el az első helyet, a baloldal pedig Írországban tudott győzni.

Így aztán nem lesz újra EPP-Liberálisok-Zöldek többség, hanem egy jobbközép/balközép/liberális többség körvonalazódik, így szinte biztos, hogy az Európai Parlamentben ismét széles konszenzus övezi majd az olyan problémákat, mint Ukrajna támogatása, ezzel együtt pedig halálos sebet kaphat a Green Deal és a „zöld agenda”, amely a pandémia és a háború előtt vezető témáknak számítottak. És a végére egy jó hír: a populista/szélsőjobboldali győzelem vagy előretörés négy tagállamban – Hollandia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia – teljesen elmaradt.

FORRÁS: G4Media, Diárió de Notícias

(Nethuszár)