Európa és Amerika kézfogása: új transzatlanti kereskedelmi fejezet

Egy új fejezet a transzatlanti kereskedelemben – erős megállapodás, bár nem tökéletes (Szerző: Ursula von der Leyen)

Naponta több mint 4,6 milliárd euró értékű árucikk és szolgáltatás halad át az Atlanti-óceánon. Az éves kereskedelmi volumen 1,68 ezer milliárd euró, így az Európai Unió és az Egyesült Államok a világ legfontosabb gazdasági kapcsolatát ápolja. Ez az oka annak, hogy a múlt hónapban elért megállapodás valóban számít.

Sok szó esett már erről az egyezségről, és fontos, hogy közvetlenül foglalkozzunk a lényegekkel. Ez a megállapodás tudatos választás: stabilitás és kiszámíthatóság az eszkaláció és a konfliktusok helyett. Csak képzeljük el, mi történt volna, ha a világ két legnagyobb demokratikus gazdasága nem tud megegyezni, és kereskedelmi háborúba kezd – az egyetlen nyertesek Moszkva és Peking lettek volna.

Most azonban van megállapodás. Ez egy erős megállapodás, bár nem tökéletes.

Az egyik alapvető pont az, hogy a vámokat a fogyasztókra és a vállalatokra kivetett adóként kezeljük. Ezek növelik a költségeket, csökkentik a választási lehetőségeket, és kevésbé versenyképessé teszik a gazdaságot. Ha viszont mi is ellenintézkedéseket alkalmaznánk, veszélyeztetnénk egy költséges kereskedelmi háború kitörését, ami negatív hatással lenne dolgozóinkra, fogyasztóinkra és iparágainkra. Bármely eszkalációs forgatókönyvben az egyetlen biztos pont az, hogy az Egyesült Államok fenntartaná a magasabb és kiszámíthatatlan tarifákat.

A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy világosan 15%-ban maximalizáltuk a legtöbb EU-termék, köztük az autók és gyógyszerek vámját. Ezzel a globális tarifakeret egyértelműséget és stabilitást biztosít a milliók számára, akik megélhetése a USA-val folytatott kereskedelemtől függ.

A 15% a rögzített tarifa az EU számára, ez egy egyszeri átalánydíj, minden további hozzáadott díj nélkül. Az EU az egyetlen, amely élvezheti ezt a tarifakeretet, ami magában foglal minden adót. Így az európai termékek kedvezőbb feltételekkel lépnek be az amerikai piacra, és tiszta előnyt biztosítanak az EU-vállalatoknak.

Továbbá az EU egyedüli garanciát kapott a tarifahatárokra a gyógyszeripar, a félvezetők és az építőipari faanyagok területén.

Emellett „nulla a nulla” vámok vonatkoznak a stratégiai fontosságú termékekre, mint például repülőgép-alkatrészek és generikus gyógyszerek. Ezek a termékek nem elvont kategóriák, hanem alapvetőek Európa versenyképességéhez. A vámmentesség fenntartása erősíti mind az EU-t, mind az USA-t, és mindkét fél elkötelezte magát a lista bővítése mellett.

Ugyanakkor az EU határozottan védelmezte alapelveit. A szabályaink sértetlenek maradnak: mi döntjük el, hogyan védjük élelmiszerbiztonságunkat, hogyan óvjuk polgárainkat az online térben, és hogyan garantáljuk egészségüket és biztonságukat. Ez a megállapodás védi értékeinket, miközben elősegíti érdekeinket is.

Ez a megállapodás egy fejezet végét jelzi, de Európa jövőbeli jóléte továbbra is a mi történetünk. Bár az USA-val folytatott gazdasági kapcsolatunk a legfontosabb, ez csupán egy része a globális perspektívánknak. Az USA a legnagyobb célpont az európai kereskedelemben, de az export csupán 20%-át teszi ki.

Ezért az EU továbbra is erősíti és diverzifikálja kereskedelmi kapcsolatait a világ minden táján, hogy exportot, munkahelyeket és növekedést generáljon. Az elmúlt hónapokban kereskedelmi megállapodásokat kötöttünk Mexikóval és a Mercosur országokkal, valamint megerősítettük kapcsolatainkat Svájccal és az Egyesült Királysággal.

Ezért folytattuk a tárgyalásokat Indonéziával, és tervezzük, hogy az év végéig megállapodást kötünk Indiával. Ezek a partnerségek erősítik a bizalmi kapcsolatokat és lehetővé teszik, hogy közösen reagáljunk a globális kihívásokra, beleértve a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer modernizálását.

De a legfontosabb: Európának erősítenie kell cselekvőképességét egy egyre ingatagabb világban. Ez a küldetés otthon kezdődik – a belső piac véglegesítésével. Ahogy Mario Draghi is mondta: „A belső akadályok és a szabályozási fragmentáció sokkal károsabbak a gazdasági növekedésre, mint bármely harmadik ország által kivetett vám.”

Jelenleg a tagállamok közötti kereskedelem az EU-n belül kevesebb, mint a felét teszi ki az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem volumenének. Ha Európa el akarja érni potenciálját, erre a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk. A bürokrácia csökkentésétől a határokon átnyúló szolgáltatások ösztönzéséig tudjuk, mit kell tenni a versenyképesség felszabadításához – az Európai Bizottság most ezen dolgozik.

Európa a hosszú távú perspektívára koncentrál. Feladatunk, hogy véglegesítsük az egységes piacot, növeljük a versenyképességet és a fenntarthatóságot a jövő iparágaiban, és biztosítsuk, hogy Európa továbbra is a stabilitás pillére maradjon egy egyre bizonytalanabb világban. Ha egy erős és független Európát akarunk, ambícióra és egységre van szükségünk a felépítéséhez.

FORRÁS

(Nethuszár)