Európában tízszer gyakoribb lett a szélsőséges hőség
2026. 02. 24. 11:39:29
A szélsőséges hőség Európa-szerte nagyjából tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedekben az emberi okozta éghajlatváltozás következtében – áll a Grazi Egyetem kutatóinak tanulmányában, amelyet a Weather and Climate Extremes szaklapban publikáltak. Az ezen a héten közzétett eredmények egy új számítási módszeren alapulnak, amely az éghajlati veszélyek teljes körét méri fel – nem csupán azt, hogy milyen gyakran fordulnak elő szélsőséges események, hanem azok időtartamát, intenzitását és földrajzi kiterjedését is.
A kutatócsoportot Gottfried Kirchengast éghajlatkutató vezette, aki a Grazi Egyetem Wegener Központjának és Fizikai Intézetének munkatársa. A csapat kidolgozott egy új kategóriát, amelyet „küszöbérték-túllépési mennyiség metrikáknak” neveznek. Ez a módszer világszerte alkalmazható hőhullámokra, árvizekre, aszályokra és viharokra is. Lényege, hogy nem külön-külön vizsgálja:
- milyen gyakran fordul elő egy szélsőséges esemény,
- meddig tart,
- mennyire erős,
- mekkora területet érint,
- és mikor történik,
hanem ezeket egyetlen, úgynevezett „teljes szélsőségesség” mutatóba sűríti.
Kirchengast szerint az új, univerzálisan alkalmazható módszer minden olyan veszélyességi mérőszámra alkalmas, amelyet kritikus küszöbértékek túllépése határoz meg. Ha elegendően hosszú távú éghajlati adatok állnak rendelkezésre, akkor az egyes szélsőségek alakulása évről évre és évtizedről évtizedre követhető – Európában és a világ más részein is.
Mit jelent az, hogy „szélsőséges”?
A kutatók az 1961 és 2024 közötti napi maximum hőmérsékleti adatokat elemezték. A 2010–2024 közötti időszakot hasonlították össze az 1961–1990-es alapidőszakkal. Fontos, hogy a „szélsőséges hőség” nem mindenhol ugyanazt jelenti:
- Ausztriában körülbelül 30 Celsius-fok számít szélsőségesnek,
- Dél-Spanyolországban 35 fok felett,
- Finnországban pedig már 25 fok körül.
A számítások szerint Ausztriában és Közép- és Dél-Európa nagy részén a hőségesemények teljes szélsőségessége körülbelül tízszeresére nőtt.
Kirchengast úgy fogalmazott: a teljes szélsőségesség mutatójának ez a hatalmas növekedése messze túlmutat a természetes változékonyságon, és olyan egyértelműséggel mutatja az emberi eredetű éghajlatváltozás hatását, amilyet még ő sem látott korábban klímakutatóként.
Nemcsak forróbb, hanem veszélyesebb is
A tanulmány megjelenése egybeesik azzal a növekvő aggodalommal, amely Európa éghajlati szélsőségekkel szembeni kiszolgáltatottságát övezi. Az Európai Tudományos Tanácsadó Testület Éghajlatváltozási Ügyekben közlése szerint a rendkívüli hőség 2025 nyarán becslések szerint 24 000 korai halálesetet okozott Európában, az infrastruktúrát érő éves gazdasági károk pedig jelenleg átlagosan 45 milliárd euró körül alakulnak. A tanácsadó testület múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az EU alkalmazkodási erőfeszítései továbbra is elégtelenek az elkerülhető hatások megelőzéséhez.
A grazi kutatók szerint az új módszer abban is segíthet, hogy pontosabban meghatározzák a magas kibocsátású szereplők felelősségét az éghajlati károkért. Ez egyre fontosabb kérdés az éghajlattal kapcsolatos perekben. A hőségi szélsőségekre vonatkozó új veszélyességi mutatók Ausztria és Európa esetében ingyenesen hozzáférhetők lesznek a Grazi Egyetem ClimateTracer webes portálján keresztül. A kutatás üzenete egyértelmű: a hőség nemcsak gyakoribb lett, hanem sokkal intenzívebb és kiterjedtebb is – és a változás mértéke már nem magyarázható pusztán természetes ingadozásokkal.
(Nethuszár)
